szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Frissdiplomások helyett a cégek szívesen alkalmaznak egyetemistákat, akik inkább a tapasztalatért, mintsem pénzért dolgoznak. Azaz olcsók. Ellentétben a gyakorlatlan, ám ambiciózus végzősökkel.

Egyetemisták fejlesztettek interaktív kijelzőket és háttér-informatikai rendszert a budapesti állatkert Akváriumának. Az SAP szoftvercég gyakornokai emellett okosiroda-berendezésen és a mesterséges intelligenciával foglalkozó feladatokon is dolgoznak. A rotációs programban a valódi munkával töltött összesen másfél–két év alatt több üzletágat megismernek, és az eddigi tapasztalatok alapján diplomaszerzés után 95 százalékuk ott is marad az SAP-nél.

Ma már nemcsak a multinacionális cégek, de kisebb vállalkozások is előszeretettel foglalkoztatnak gyakornokokat, így próbálva megoldani jövőbeni szakemberigényüket. „Öldöklő harc folyik Magyarországon a tehetséges fiatalokért, jó lenne, ha nagyobb lenne az ázsiójuk a gyakornoki programoknak” – mutat rá Zalai Márton, a Friisberg & Partners International fejvadász cég egyik alapítója. A munkaerő-közvetítők becslése szerint ugyanis az effajta önkéntes szakmai gyakorlatért jellemzően a globális cégek 80 százaléka fizet csupán. Pedig hosszú távon megéri a befektetés: tavaly világszerte a gyakornokok 72 százaléka kapott állásajánlatot, miközben 2015-ben még 59 százalék volt ez az arány. Azaz kiváló eszköze a munkaerő-utánpótlásnak, ha egy ideig – adott esetben – ingyen dolgoztatják a fiatalokat, megtanítva nekik a cégspecifikus jellemzőket. A komoly gyakornoki programot működtető cégeknél mind hosszabb ez az időszak: van, ahol másfél–két évre kötik le a felsőoktatásban tanulókat, hogy a betanítási költségeket optimalizálják.

„A startupok sikere nyomán szerencsére mind többen hajlamosak elhinni, hogy az egyetemistákat nemcsak kávéfőzésre lehet használni, hanem értelmes feladatokra is” – mondja Zalai Márton, aki szerint a felsőoktatásban tanulóknak nem az a fő céljuk a gyakornokoskodással, hogy pénzt keressenek, számukra ez az egy-két éves munka még az invesztíció része. No meg kényszer, mert sokszor ez a belépő a fizetős álláshoz. A munkáltatók számára pedig olcsó munkaerőt jelentenek, hiszen még ha kapnak is bért, a járulékokat – nappali tagozatosok lévén – nem kell utánuk leróni.

Programozó-gyakornokok az Avis autókölcsönzőben. Biztos kézzel
©

Amire befejezi az egyetemet egy informatikushallgató, akár hároméves gyakorlatot is fel tud tüntetni az önéletrajzában. Ilyen múlttal felvértezve pedig már teljes értékű, gyakorlott munkatársként kezdheti a pályáját, nemritkán 400–500 ezer forintos bruttó fizetéssel. A gyakorlat pedig többet számít az előrelépésben, mint az elméleti tudás. Ám ennek hátulütője is van: mind több területen válik kevéssé fontossá, hogy befejezik-e egyetemi tanulmányaikat. Az informatikai szakokon az egyetemisták mintegy fele nem jut el a diploma megszerzéséig, előbb felveszik az it-cégek, és inkább maguk tanítják meg a pályakezdőket a specifikus programozói nyelvekre. A gyakornoki programok elszaporodása valamelyest az oktatás hiányosságaira is rámutat: a cégek jobbnak látják, ha maguk képzik ki leendő munkatársaikat, az iskolapadban szerzett – főleg gyakorlati – ismeretek aligha volnának elegendők a munkavégzéshez.

„Néhány cég már Magyarországon is szakított a dogmákkal, és azt vallja: nem veszít el valakit csak azért, mert nem volt lehetősége diplomát szerezni. A globális cégek közül ebben az EY – korábban Ernst & Young –, illetve a PwC volt az úttörő” – mondja Zalai, aki úgy látja: a bátrabb munkaadók már nem feltétlenül a legnagyobb egyetemekről válogatnak, inkább a felvételi szűrőket kötik össze mindjobban a majdani munkaköri leírásokkal, hogy a fiatalokat könnyebben lehessen hosszú távra a cégbe integrálni.

Különösen szeretik a munkáltatók az egyetemistákat és főiskolásokat kommunikációs munkakörökben alkalmazni, ahol jól definiálhatók a feladatok. Schlégl Tímea, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége gyakornoki programjának vezetője úgy látja, azokon a területeken lehet különösen jól használni őket, ahol hasonló korosztály alkotja a célcsoportot. Így az informatikai cégeket tömörítő szervezetnél például közösségimédia-szerkesztéssel, rendezvényszervezéssel és hírlevélírással foglalkoznak a gyakornokok, de – a szakember szavaival – „jobban vágnak például filmet is, és tartalom-előállításban is ügyesek” a húszévesek. Előnyük, hogy a digitális eszközöket készségszinten használják, és gyorsan tanulnak. „A nemzetközi cégeknél ma labdába sem rúghat az a gyakornok, aki nem beszél folyékonyan angolul, a digitális írástudás pedig alapelvárás” – mondja Schlégl, aki szerint semmivel nem kevésbé értékes az, akinek még van egy éve az egyetemből, mint a friss diplomás, ha semmilyen tapasztalata nincs.

A jogszabályok csak az iskolai kötelező gyakorlatra vonatkozóan tartalmaznak előírásokat. Ezek alapján az ingyenmunka csak az első hat hétben megengedett, később legalább a heti minimálbér 15 százalékát ki kellene fizetni. A gyakornoki programok esetében viszont nem az iskolával szerződnek a munkahelyek, így e műfajban nem érvényes az efféle szigor. Az ingyenmunka leginkább a médiában és a reklámszakmában jellemző, de a közigazgatásban is előfordul.

A felsőoktatás mellett a szakképzésben is mind elterjedtebb a gyakornoki konstrukció, a kormány pedig uniós források bevonásával igyekszik motiválni a munkáltatókat a bővítésre. Tavaly nyár óta – több ütemben – összesen 30 milliárd forintos összegben hirdettek meg pályázatot olyan kis- és középvállalkozásoknak, amelyek vállalják, hogy gyakornokokat foglalkoztatnak. A szakképzésből kilépő, nem diplomás fiatalok alkalmazását kilenc hónapig fedezi az elnyerhető támogatás, vagyis ennyi időre átvállalja a cégtől a bér-, adó- és járulékterheket, sőt a „vállalati gyakornoki kapcsolattartó” költségeit is fedezi. Ennek fejében a nyertes vállalkozások további 4,5 hónapon át saját költségen kötelesek továbbfoglalkoztatni a felvett fiatalt.

Az igényelhető támogatás 2,3–30 millió forint között lehet. Az uniós forrásra csaknem ezer kis cég pályázott, köztük olyan vállalkozások is lehajoltak az apróért, mint a 2015 ősze óta a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az érdekeltségébe tartozó Balaton Bútor Kft., mely 2,4 millió forintot kért. A 18 millióra pályázó Cívis Grand Casino Kft. pedig a Debreceni VSC futballcsapatának tulajdonosa, Szima Gábor kaszinómogul érdekeltsége.