szerző:
Gyenis Ágnes
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A külföldre utazók örömére ősz előtt nem várható a forint gyengülése, s akkor is csak átmenetileg, a választási kampányban pedig jól lehet majd roadshow-zni a szilárd nemzeti valutával.

Négy éve nem lehetett ilyen olcsón nyaralni, legalábbis azoknak, akik most váltják a forintjukat euróra. A magyar valuta rendületlenül erősödik: az utóbbi napokban 302–305 forint körül ingadozott az euróval szemben. Ez akár a spekuláció gyanúját is felvethetné, különösen nyáron, amikor kisebb a devizapiacok forgalma. „Az oroszlán is inkább a beteg gazellát kapja el. A spekuláns is a sérülékeny devizát támadja, márpedig a forint most nem az” – hárította el a feltételezést Szántó András, az Equilor igazgatója.

A forint ezúttal a magyar gazdaság kedvező mutatói miatt erősödik. A költségvetést kordában tartja a kormány, az államadósság, ha lassan is, de csökken, az export tartósan meghaladja az importot, a lakossági devizahiteleket is leépítették. „Az államadósságnak már csak a negyede deviza, az új állampapírokat zömmel forintban dobják piacra” – hangsúlyozza Ürmössy Gergely, az Erste elemzője. S bár a magyar eladósodottság még mindig súlyos (a GDP 74 százalékára rúg), az ország már nem olyan kiszolgáltatott, hogy ne tudná a hiteleit a felhalmozott tartalékaiból törleszteni, ha krach ütne be a nemzetközi piacokon, és átmenetileg elzáródnának a pénzcsapok – teszi hozzá a szakértő. Mindezt a nagy hitelminősítő intézetek is elismerték azzal, hogy sorra kivették az országot a „bóvli” kategóriából, és befektetésre alkalmas terepnek ítélték.

Csakhogy a forint pillanatnyilag azzal együtt is az unalmas devizák közé tartozik, hogy az euróval szemben a pár hónappal ezelőtti 313–315 körüli szintről mostanra nagyjából három százalékkal erősödött. Még a válság mélyén, 2009 elején is a mostani raliban tapasztaltnál sokkal kevesebbe, 265 forintba került egy euró, de ez az állapot belátható időn belül nem tér vissza. A további erősödésben gondolkodók is csak azt jósolják, hogy a forint hamarosan bekukucskálhat a 300-as lélektani határ alá.

Pénzváltó a fővárosban. Bekukucskálhat
©

Miközben a külföldi befektetők lendületesen vásárolják a forintot, a magyar jegybanknak nem érdeke az erősödés. Ezért – legalábbis az elemzői várakozások szerint – már akkor beavatkozhat, ha az árfolyam 300–302 közé erősödne az euróval szemben. Először csak szóban, majd a 0,9 százalékos alapkamat mérséklésével, illetve a bankok által három hónapra elhelyezhető betétek újabb 100–200 milliárd forintos korlátozásával. Drasztikusabb jegybanki intervenciókra azonban nem számítanak, hosszabb távon mindig a piac nyer – mondják.

„A viszonylag gyenge forint több okból is kapóra jött a jegybanknak” – mondja Fazekas Gábor, az OTP szakértője. Támogatta a korábban bizonytalan lábakon álló gazdasági növekedést, kedvezett az exportőröknek, akik több forintot kaptak a devizájukért. Az olcsó munkaerő pedig vonzotta a külföldi multikat. De sokak szerint azért is jól jött a Matolcsy György vezette jegybanknak a gyenge forint, mert azzal jókora árfolyamnyereségre tehetett szert a devizatartalékon, amiből 260 milliárd forintot a Pallas Athéné-alapítványokba pumpált, pedig a költségvetésbe is befizethette volna.

A jegybanki profitból a bukott devizahiteleseket kellett volna jobban kisegíteni, hiszen több tízezer család a különféle adósmentő akciók után is fizetésképtelen – morognak az érintettek. „Ez a róka fogta csuka tipikus esete” – mondja Fazekas. A forint mélyrepülésének az egyik oka éppen az volt, hogy a magyar lakosság irracionálisan eladósodott devizában; s minél gyengébb lett a forint, annál jobban eladósodott, annál inkább megemelkedtek a havi részletei. Az öt évvel ezelőtt felkínált árfolyamgátba belépők jelentős részének, körülbelül 70 ezer adósnak pedig épp mostantól nőnek a terhei, miután utólag, fokozatosan vállalniuk kell az árfolyamveszteséget.