szerző:
Nagy Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Megduplázta az eddigi átigazolási rekordot a Neymart a Barcelonától a Paris Saint-Germainhez átcsábító katari tulajdonos cég, amely egyszerre szeretne futballsikert és presztízst vásárolni. A nagy kérdés, sikerül-e végül betartani az UEFA pénzügyi fair play-szabályzatát.

Még az Eiffel-tornyot is kivilágították Párizs új szuperhőse kedvéért, ám a brazil Neymar a papírmunka hiányosságai miatt nem lépett pályára a francia bajnokság hétvégi első fordulójában, csak a Parc des Princes stadion lelátójáról figyelte, ahogyan új klubja, a Paris Saint-Germain (PSG) 2:0-s győzelemmel kezdett az újonc Amiens csapata ellen. Az első gólt a PSG eddigi legértékesebb játékosa, az uruguayi Edinson Cavani szerezte, a másodikat pedig az az argentin Javier Pastore, aki átadta Neymarnak a tízes mezt, amihez Puskás Ferenc, Pelé, Michel Platini, Diego Maradona vagy éppen Lionel Messi miatt mágikus csodálat kapcsolódik. Párizsban a szurkolók eksztázisban fogadták a brazil csodacsatárt, akinek érkezését a francia bajnokság érdekében üdvözölte Emmanuel Macron államfő is – ő egyébként a PSG ősi ellensége, az Olympique de Marseille szurkolója.

Pénteken aztán minden rendeződött, a párizsi klub pedig bejelentette, hogy a második bajnoki fordulóban, vasárnap este Neymar már Unai Emery edző rendelkezésére áll a Guingamp elleni meccsen.

 
©

A drukkereken kívül viszont mindenki azon hüledezik, hogy a PSG 222 millió eurót fizetett a 25 éves Neymarért, ami bőven a duplája az eddigi rekordnak, annak a 105 milliónak, amit a tavaly nyári átigazolási szezonban az angol Manchester United adott az olasz Juventusnak a francia Paul Pogbáért. Ez valóságos robbanás, hiszen a vételárcsúcs az utóbbi negyedszázadban csak kisebb ugrásokkal araszolt fölfelé. Nyolc évig – ami az utóbbi évek pénzügyi licitjének tükrében örökkévalóságnak tűnik – az a 75 millió euró számított az elképesztőnek mondott plafonnak, amennyit a spanyol Real Madrid 2001-ben fizetett a francia Zinedine Zidane-ért, aki ma már a királyi gárda sikeredzője. Az akkori csúcsot szintén a Real döntötte meg, amikor 2009-ben 94 millió eurót szurkolt le a Manchester Unitednek a portugál Cristiano Ronaldóért.

Igazi tündérmese, ahogyan Neymar egy Sao Paulóhoz közeli város szegénynegyedéből a világ legdrágább, és heti 550 ezer eurós keresetével a legjobban fizetett labdarúgójává emelkedett. Az 1992-ben született Neymar da Silva Santos Júnior a szüleivel és a húgával gyerekkorában a nagyanyja házának egyik szobájában élt, és egykor szintén focizó apjának három állást is kellett vállalnia, hogy eltartsa a családját. A törékeny alkatú fiú zsenialitása hamar kitűnt, a technikai tudását az utcán és futsalpályákon csiszolta, és 11 évesen már a Santos – Pelé egykori klubja – kölyökcsapatában játszott. 14 éves volt, amikor a Real Madrid próbajátékra hívta, ám az addigra a fia mellett a menedzseri teendőket is ellátó apa nemet mondott a spanyol klub ajánlatára, és kitartott a korábbi pénz többszörösét kínáló Santos mellett.

Neymar 17 évesen mutatkozott be a felnőttek között, és egy évre rá már szórta a gólokat, a 2010-es dél-afrikai világbajnokságra mégsem került be a válogatottba, noha ezt ezrek követelték petícióban. A tehetséges brazil játékosok számára szinte kötelező európai szerződés ideje 2013-ban jött el, amikor Neymar a Barcelonához szerződött. A 2014-es brazíliai világbajnokságon már a válogatott alapembere volt – de sérülése miatt nem lépett pályára a Németország elleni, 7:1-es katasztrofális vereséggel végződött elődöntőn –, tavaly pedig Brazília Rio de Janeiróban az ő vezérletével szerezte meg történelme első olimpiai aranyérmét labdarúgásban. A Barcelonában az MSN-ként emlegetett csatártrió tagjaként (az argentin Messi, az uruguayi Luis Suárez mellett) tündökölt, négy év alatt 123 mérkőzésen 68 gólt szerzett.

©

Sokak szerint élete egyik legjobb meccse volt, amikor az idén márciusban a Bajnokok Ligája (BL) nyolcaddöntőjében a Barcelona a párizsi 4:0-s vereség után 6:1-re legyőzte és búcsúztatta a PSG-t. Az utolsó hét perc csodájában Neymar szabadrúgásból és az általa kiharcolt tizenegyesből lőtt gólt, majd ő adta a mindent eldöntő gólpasszt Sergi Robertónak. A mérkőzés hőse egy kiválóan sikerült fotó miatt mégis Messi lett, és egyes vélemények szerint – bár Neymar és köre ezt persze tagadja – az argentin zseni melletti másodhegedűs szerepből is menekült el Párizsba. Ahol tárt karokkal fogadták, köré építik a csapatot, és az irdatlan összeget érte kifizető katari tulajdonos azt várja, hogy vele meglegyen a trófea a BL-ben, ahol a Paris Saint-Germain eddig még az elődöntőig sem tudott eljutni.

Így az utóbbi öt évben hiába nyert négyszer francia bajnokságot a PSG – a 2016–2017-es szezonban a Dmitrij Ribolovljev orosz műtrágyamágnás tulajdonában lévő AS Monaco előzte meg –, a Qatar Sports Investments (QSI) révén tulajdonos katari uralkodói ház elégedetlen. Neymar persze nem csak a sportsiker miatt fontos az apró, de rendkívül gazdag Perzsa-öböl menti ország számára. A brazil csodacsatár népszerűsége jól jöhet a Szaúd-Arábia vezette diplomáciai blokád (HVG, 2017. június 15.) idején, és a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezését övező ellentmondások közepette.

A párizsi klubot 2011-ben megszerző QSI Neymarral együtt már 900 millió eurót költött igazolásokra, és további százmilliókat sportlétesítmények korszerűsítésére és építésére. Riválisai szerint a PSG az európai futballt – arab, orosz és kínai forrásokból – pénzzel elárasztó, és az esélyeket végképp felborító újgazdag oligarchák és presztízst vásárló országok játékszerének legújabb példája. Neymart árulónak tartják a Barcelona szurkolói – akik 2002 novemberében a Camp Nou stadionban egy pályára dobott levágott disznófejjel „üdvözölték” a Real Madridhoz átszerződött portugál Luís Figót –, ám a klub nem tehetett mást, mint hogy eladja a menni akaró játékosát.

©

Az 1985-ös spanyol munkaügyi törvény szerint ugyanis a labdarúgókkal kötött szerződésben kivásárlási árat kell rögzíteni, aminek lerovásával a sportoló szabadon igazolhatóvá válik. Ez az európai labdarúgásban példátlan, mindenütt máshol a vevő és az eladó alkuján múlik a vételár. A PSG már egy éve is megkörnyékezte Neymart, akivel a Barcelona gyorsan új megállapodást kötött, másfélszeresére növelve a kivásárlási árat, gondolván, hogy annyit senki sem fizet ki. Nem tudni, Messi vagy Ronaldo – akik 2008 óta monopolizálták az  Európában játszó legjobb labdarúgónak járó Aranylabdát – kontraktusában mekkora összeg szerepel, csak az a kérdés, hány százmillió euró. José Mourinho, a Manchester United portugál edzője szerint a Messinél 5, Ronaldónál 7 évvel fiatalabb, pályája zenitje felé haladó Neymar megéri a pénzét, a baj azzal van, hogy a katariak által kifizetett eszelős összeg a nála kisebb sztárok értékét is felhúzza.

A számítások szerint a PSG ki tudja gazdálkodni Neymar vételárát és fizetését, már az első nap például tízezer darab kelt el a brazil sztár nevével ékesített hivatalos mezből. A párizsi klub magasabbra srófolhatja a közvetítési díjakat és a jegyárakat – utóbbihoz jól jön a jelenleg 48 ezres stadion 60 ezresre tervezett bővítése –, s új szponzorokat vonhat be. Végső soron pedig ott a feneketlen zsebű katari tulajdonos, bár a nagy klubok és gazdag tulajdonosok versenytorzító költekezését az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a pénzügyi fair play szabályaival igyekszik megakadályozni. Amiket a Barcelona, illetve a spanyol liga véleménye szerint a PSG Neymarral – aki mindennel együtt az ötéves szerződése alatt félmilliárd euróba kerülhet – nyíltan megsért.

©

A 2015-ben frissített pénzügyi fair play szerint egy európai futballklub három szezon alatt összesen legfeljebb 30 millió eurós veszteséget könyvelhet el, amibe nem számít bele az utánpótlásra és a létesítményekre fordított összeg. Ez könnyen kijátszható szponzori szerződésekkel, amelyeket a tulajdonosokhoz valamilyen módon kapcsolódó cégek kötnek a klubbal. A PSG egyik fontos szponzora például a katari idegenforgalmi hivatal, míg a szentpétervári Zenyit a Gazprom ellenőrzése alatt áll, és a klub lelkes támogatói az orosz gázipari óriás holdudvarába tartozó cégek. Az UEFA megpróbálja elapasztani ezeket a finanszírozási csatornákat is, de nincs könnyű dolga. Három éve a pénzügyi fair play szabályainak megsértése miatt éppen a Zenyitet és a PSG-t, valamint az abu-dzabi uralkodói ház birtokában lévő Manchester Cityt büntette meg, de a szankció nem volt több ejnye-bejnyénél. A francia mellett az angol csapat is újra a célkeresztbe kerülhet, mert a szintén BL-trófeára ácsingózó Manchester Cityt újraszervező Pep Guardiola – a Barcelona volt edzője – az idén nyáron eddig már 220 millió fontot költött átigazolásra, és az összeg további vásárlásokkal akár 400 millióig is elszaladhat.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
Dénes Ferenc Sport

Neymar átigazolása: Párizs nem csak egy misét ér meg

Az év, de talán az elmúlt évek legnagyobb figyelemmel követett futballgazdasági fejleménye a brazil Neymar da Silva Santos Júnior átigazolása az FC Barcelonától a Paris Saint-Germain FC-be. A kiemelt figyelem oka elsősorban az átigazolási összeg, ami a hírek szerint legalább 220 millió euró, és mondanunk sem kell, világcsúcs.