szerző:
Nagy Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Megduplázta az eddigi átigazolási rekordot a Neymart a Barcelonától a Paris Saint-Germainhez átcsábító katari tulajdonos cég, amely egyszerre szeretne futballsikert és presztízst vásárolni. A nagy kérdés, sikerül-e végül betartani az UEFA pénzügyi fair play-szabályzatát.

Még az Eiffel-tornyot is kivilágították Párizs új szuperhőse kedvéért, ám a brazil Neymar a papírmunka hiányosságai miatt nem lépett pályára a francia bajnokság hétvégi első fordulójában, csak a Parc des Princes stadion lelátójáról figyelte, ahogyan új klubja, a Paris Saint-Germain (PSG) 2:0-s győzelemmel kezdett az újonc Amiens csapata ellen. Az első gólt a PSG eddigi legértékesebb játékosa, az uruguayi Edinson Cavani szerezte, a másodikat pedig az az argentin Javier Pastore, aki átadta Neymarnak a tízes mezt, amihez Puskás Ferenc, Pelé, Michel Platini, Diego Maradona vagy éppen Lionel Messi miatt mágikus csodálat kapcsolódik. Párizsban a szurkolók eksztázisban fogadták a brazil csodacsatárt, akinek érkezését a francia bajnokság érdekében üdvözölte Emmanuel Macron államfő is – ő egyébként a PSG ősi ellensége, az Olympique de Marseille szurkolója.

Pénteken aztán minden rendeződött, a párizsi klub pedig bejelentette, hogy a második bajnoki fordulóban, vasárnap este Neymar már Unai Emery edző rendelkezésére áll a Guingamp elleni meccsen.

 
©

A drukkereken kívül viszont mindenki azon hüledezik, hogy a PSG 222 millió eurót fizetett a 25 éves Neymarért, ami bőven a duplája az eddigi rekordnak, annak a 105 milliónak, amit a tavaly nyári átigazolási szezonban az angol Manchester United adott az olasz Juventusnak a francia Paul Pogbáért. Ez valóságos robbanás, hiszen a vételárcsúcs az utóbbi negyedszázadban csak kisebb ugrásokkal araszolt fölfelé. Nyolc évig – ami az utóbbi évek pénzügyi licitjének tükrében örökkévalóságnak tűnik – az a 75 millió euró számított az elképesztőnek mondott plafonnak, amennyit a spanyol Real Madrid 2001-ben fizetett a francia Zinedine Zidane-ért, aki ma már a királyi gárda sikeredzője. Az akkori csúcsot szintén a Real döntötte meg, amikor 2009-ben 94 millió eurót szurkolt le a Manchester Unitednek a portugál Cristiano Ronaldóért.

Igazi tündérmese, ahogyan Neymar egy Sao Paulóhoz közeli város szegénynegyedéből a világ legdrágább, és heti 550 ezer eurós keresetével a legjobban fizetett labdarúgójává emelkedett. Az 1992-ben született Neymar da Silva Santos Júnior a szüleivel és a húgával gyerekkorában a nagyanyja házának egyik szobájában élt, és egykor szintén focizó apjának három állást is kellett vállalnia, hogy eltartsa a családját. A törékeny alkatú fiú zsenialitása hamar kitűnt, a technikai tudását az utcán és futsalpályákon csiszolta, és 11 évesen már a Santos – Pelé egykori klubja – kölyökcsapatában játszott. 14 éves volt, amikor a Real Madrid próbajátékra hívta, ám az addigra a fia mellett a menedzseri teendőket is ellátó apa nemet mondott a spanyol klub ajánlatára, és kitartott a korábbi pénz többszörösét kínáló Santos mellett.

Neymar 17 évesen mutatkozott be a felnőttek között, és egy évre rá már szórta a gólokat, a 2010-es dél-afrikai világbajnokságra mégsem került be a válogatottba, noha ezt ezrek követelték petícióban. A tehetséges brazil játékosok számára szinte kötelező európai szerződés ideje 2013-ban jött el, amikor Neymar a Barcelonához szerződött. A 2014-es brazíliai világbajnokságon már a válogatott alapembere volt – de sérülése miatt nem lépett pályára a Németország elleni, 7:1-es katasztrofális vereséggel végződött elődöntőn –, tavaly pedig Brazília Rio de Janeiróban az ő vezérletével szerezte meg történelme első olimpiai aranyérmét labdarúgásban. A Barcelonában az MSN-ként emlegetett csatártrió tagjaként (az argentin Messi, az uruguayi Luis Suárez mellett) tündökölt, négy év alatt 123 mérkőzésen 68 gólt szerzett.

©

Sokak szerint élete egyik legjobb meccse volt, amikor az idén márciusban a Bajnokok Ligája (BL) nyolcaddöntőjében a Barcelona a párizsi 4:0-s vereség után 6:1-re legyőzte és búcsúztatta a PSG-t. Az utolsó hét perc csodájában Neymar szabadrúgásból és az általa kiharcolt tizenegyesből lőtt gólt, majd ő adta a mindent eldöntő gólpasszt Sergi Robertónak. A mérkőzés hőse egy kiválóan sikerült fotó miatt mégis Messi lett, és egyes vélemények szerint – bár Neymar és köre ezt persze tagadja – az argentin zseni melletti másodhegedűs szerepből is menekült el Párizsba. Ahol tárt karokkal fogadták, köré építik a csapatot, és az irdatlan összeget érte kifizető katari tulajdonos azt várja, hogy vele meglegyen a trófea a BL-ben, ahol a Paris Saint-Germain eddig még az elődöntőig sem tudott eljutni.

Így az utóbbi öt évben hiába nyert négyszer francia bajnokságot a PSG – a 2016–2017-es szezonban a Dmitrij Ribolovljev orosz műtrágyamágnás tulajdonában lévő AS Monaco előzte meg –, a Qatar Sports Investments (QSI) révén tulajdonos katari uralkodói ház elégedetlen. Neymar persze nem csak a sportsiker miatt fontos az apró, de rendkívül gazdag Perzsa-öböl menti ország számára. A brazil csodacsatár népszerűsége jól jöhet a Szaúd-Arábia vezette diplomáciai blokád (HVG, 2017. június 15.) idején, és a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezését övező ellentmondások közepette.

A párizsi klubot 2011-ben megszerző QSI Neymarral együtt már 900 millió eurót költött igazolásokra, és további százmilliókat sportlétesítmények korszerűsítésére és építésére. Riválisai szerint a PSG az európai futballt – arab, orosz és kínai forrásokból – pénzzel elárasztó, és az esélyeket végképp felborító újgazdag oligarchák és presztízst vásárló országok játékszerének legújabb példája. Neymart árulónak tartják a Barcelona szurkolói – akik 2002 novemberében a Camp Nou stadionban egy pályára dobott levágott disznófejjel „üdvözölték” a Real Madridhoz átszerződött portugál Luís Figót –, ám a klub nem tehetett mást, mint hogy eladja a menni akaró játékosát.

©

Az 1985-ös spanyol munkaügyi törvény szerint ugyanis a labdarúgókkal kötött szerződésben kivásárlási árat kell rögzíteni, aminek lerovásával a sportoló szabadon igazolhatóvá válik. Ez az európai labdarúgásban példátlan, mindenütt máshol a vevő és az eladó alkuján múlik a vételár. A PSG már egy éve is megkörnyékezte Neymart, akivel a Barcelona gyorsan új megállapodást kötött, másfélszeresére növelve a kivásárlási árat, gondolván, hogy annyit senki sem fizet ki. Nem tudni, Messi vagy Ronaldo – akik 2008 óta monopolizálták az  Európában játszó legjobb labdarúgónak járó Aranylabdát – kontraktusában mekkora összeg szerepel, csak az a kérdés, hány százmillió euró. José Mourinho, a Manchester United portugál edzője szerint a Messinél 5, Ronaldónál 7 évvel fiatalabb, pályája zenitje felé haladó Neymar megéri a pénzét, a baj azzal van, hogy a katariak által kifizetett eszelős összeg a nála kisebb sztárok értékét is felhúzza.

A számítások szerint a PSG ki tudja gazdálkodni Neymar vételárát és fizetését, már az első nap például tízezer darab kelt el a brazil sztár nevével ékesített hivatalos mezből. A párizsi klub magasabbra srófolhatja a közvetítési díjakat és a jegyárakat – utóbbihoz jól jön a jelenleg 48 ezres stadion 60 ezresre tervezett bővítése –, s új szponzorokat vonhat be. Végső soron pedig ott a feneketlen zsebű katari tulajdonos, bár a nagy klubok és gazdag tulajdonosok versenytorzító költekezését az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a pénzügyi fair play szabályaival igyekszik megakadályozni. Amiket a Barcelona, illetve a spanyol liga véleménye szerint a PSG Neymarral – aki mindennel együtt az ötéves szerződése alatt félmilliárd euróba kerülhet – nyíltan megsért.

©

A 2015-ben frissített pénzügyi fair play szerint egy európai futballklub három szezon alatt összesen legfeljebb 30 millió eurós veszteséget könyvelhet el, amibe nem számít bele az utánpótlásra és a létesítményekre fordított összeg. Ez könnyen kijátszható szponzori szerződésekkel, amelyeket a tulajdonosokhoz valamilyen módon kapcsolódó cégek kötnek a klubbal. A PSG egyik fontos szponzora például a katari idegenforgalmi hivatal, míg a szentpétervári Zenyit a Gazprom ellenőrzése alatt áll, és a klub lelkes támogatói az orosz gázipari óriás holdudvarába tartozó cégek. Az UEFA megpróbálja elapasztani ezeket a finanszírozási csatornákat is, de nincs könnyű dolga. Három éve a pénzügyi fair play szabályainak megsértése miatt éppen a Zenyitet és a PSG-t, valamint az abu-dzabi uralkodói ház birtokában lévő Manchester Cityt büntette meg, de a szankció nem volt több ejnye-bejnyénél. A francia mellett az angol csapat is újra a célkeresztbe kerülhet, mert a szintén BL-trófeára ácsingózó Manchester Cityt újraszervező Pep Guardiola – a Barcelona volt edzője – az idén nyáron eddig már 220 millió fontot költött átigazolásra, és az összeg további vásárlásokkal akár 400 millióig is elszaladhat.

Dénes Ferenc Sport

Neymar átigazolása: Párizs nem csak egy misét ér meg

Az év, de talán az elmúlt évek legnagyobb figyelemmel követett futballgazdasági fejleménye a brazil Neymar da Silva Santos Júnior átigazolása az FC Barcelonától a Paris Saint-Germain FC-be. A kiemelt figyelem oka elsősorban az átigazolási összeg, ami a hírek szerint legalább 220 millió euró, és mondanunk sem kell, világcsúcs.