szerző:
Polgár György
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Becslések szerint a Dél-Afrikában kitermelt arany legalább tíz százaléka illegális bányászatból ered, ami a gazdasági mellett közbiztonsági gondokat is okoz.

Több mint hatezer elhagyott arany-, platina- és krómbánya van Dél-Afrikában. Aki úgy gondolja, hogy az üzemeltetésük már nem gazdaságos, nagyot téved. A hivatalos engedéllyel rendelkező nagyüzemeknek valóban nem éri meg a kitermelés, az illegális bányászoknak azonban annál inkább. Ezért a lezárt bányák bejáratait feltörik, és a mélybe szállnak, ami ellen a jogos tulajdonosok alig tudnak tenni bármit is. Becslések szerint Dél-Afrika aranytermelésének tizedét, azaz évente több mint félmilliárd dollár értékű nemesfémet hoznak ily módon a felszínre. Az engedély nélküli bányászat terjeszkedésének fő hajtóereje a nyersanyagárak emelkedése. Remekül szervezett multinacionális üzletről van szó, amelynek globális kapcsolatokat ápoló résztvevői, a legitim vállalkozásokhoz hasonlóan, nyereségre törekszenek.

Kisvárosnyi, azaz mintegy harmincezer férfi gürcöl embertelen és életveszélyes körülmények között éjjel-nappal a vájatokban. Zama-zamáknak nevezik magukat, ami zulu nyelven nagyjából szerencsevadászt jelent. Többszörösen is találó a kifejezés. A rombányák a legalapvetőbb biztonsági berendezéseket is nélkülözik, a föld alatt pedig ölre mennek a jobb telérekért. Így aztán szerencsésnek mondhatja magát, aki megússza baleset nélkül. Aki nem sérül meg a föld alatt, az könnyen válhat a felszíni erőszak áldozatává. Mivel túlnyomó többségük a környező országokból embercsempészek által Dél-Afrikába juttatott illegális bevándorló, börtön és kitoloncolás vár azokra, akiket elkapnak.

Illegális aranybányászok munkában. Az életükkel játszanak
©

A munkafegyelemre fegyveres felügyelők vigyáznak, és egyben ők ügyelnek arra, nehogy olyanok hatoljanak be a telepre, akik nem oda tartoznak. Szigorúan büntetik azt, aki egy jobb hely megkaparintását fegyverrel próbálja elérni. A legkisebb vita esetén viszont az ő puskájuk könnyen elsül. Műszakonként és fejenként ezer forintnak megfelelő belépődíj jár az illegális bányászoknak, valamint a napi munka végeztével öt kiló aranytartalmú homok.

A zama-zamák jóformán középkori technológiával dolgoznak: húszkilós zsákokban hozzák felszínre a vésővel, kalapáccsal és lapáttal kitermelt anyagot, majd asszonyok és gyerekek zúzzák a köveket, szitálják a homokot. A szerszámaik beszerzéséről maguk gondoskodnak, akárcsak a feldolgozáshoz szükséges higanyról, amit patikákban szereznek be, természetesen szabálytalanul, csúszópénz segítségével. Bár a költségeik magasak, tulajdonképpen nem keresnek rosszul: húsz kiló ércből átlagosan 200 gramm arany nyerhető, amiért grammonként 450 randot (körülbelül 8500 forintot) adnak a felvásárlók. Némi szerencsével egy hét alatt állítólag akár 50 ezer rand is összejöhet. Az üzletkötők az összeszedett aranyat azután tömbökbe olvasztva adják el olyan kereskedőknek, akik beszivárogtatják a legális üzleti csatornákba, vagy csempészeknek továbbítják, természetesen busás haszonnal.

A hatalmas profit miatt kegyetlen harc folyik az egyes aknák felügyeletéért az állig felfegyverzett, zulu és szotó nemzetiséghez tartozó klánok között, és nem ritkák a halálos kimenetelű összecsapások sem. A hivatalos statisztika szerint 2012 óta több mint háromszázan haltak meg ilyen fegyveres összetűzések során, de a nem hivatalos becslések ezer fölötti áldozatról szólnak. Minden jel szerint a rendőrség is bőven kiveszi a részét az üzletből, miközben az erőszaktól sem riad vissza. 2016 decemberében, amikor az egyik bányatársaság által felbérelt biztonsági magáncég munkatársai tizenkét zama-zamát akartak letartóztatni, a hirtelen felbukkant rendőrök tüzet nyitottak rájuk. Az illegális vájárok gyorsan bedobálták zsákjaikat a rendőrautóba, majd elmenekültek. Még súlyosabbnak látja a helyzetet Meshack Mbangula, a Bányászközösségek Egyesült Akciószervezetének vezetője, aki a zama-zamák érdekeit igyekszik képviselni. Szerinte a zsaruk fellépése egyfajta agressziós spirált indított meg, mivel a rend őrzése helyett inkább kirabolják a bányászokat.

©

Az engedély nélküli bányászat terjedése részben az ország hanyatló bányaiparának a következménye. Jacob Zuma elnök és klienseinek korrupciós ügyei, a hitelminősítők rossz osztályzata, illetve a rendkívül magas bűnözési arány a befektetői bizalom csökkenéséhez vezetett az amúgy is tőkeigényes iparágban. Az 1980-as években Dél-Afrika még a világ bányászatának élén járt, a szektor 880 ezer embernek adott munkát. Tavaly a munkások száma már csak 473 ezer volt, és idén ez a szám tovább fog csökkenni, hozzájárulva a közel 30 százalékos hivatalos munkanélküliséghez. Eközben a dél-afrikai bányászat világpiaci részesedése öt százalék alá zuhant, bár még így is az ország áruexportjának felét adja. A problémákat súlyosbítja a zama-zamák okozta környezeti szennyezés, a közegészségügyi és közbiztonsági problémák, amelyek külön aggodalomra adnak okot a bányákat övező településeken.

A kormány persze tisztában van a tarthatatlan helyzettel, és újabban igyekszik úrrá lenni rajta. Godfrey Oliphant bányaügyi miniszterhelyettes egy parlamenti beszámolóban bevallotta, hogy a törvénytelen bányászatban érdekelt nemzetközi bűnszövetkezetek remekül szervezettek. A „ha nem tudod legyőzni, állj az élére” elv alapján a kormány a romos bányák rehabilitációjában látja a megoldást. „Elkezdtük a magánbányászok támogatását, és bizonyos területeken engedélyeket adtunk ki több száz bányászati kisüzemnek” – jelentette ki Oliphant. A Bányászok Országos Szakszervezete is a feketén történő aranykitermelés legalizálását javasolja, hogy ezáltal a zama-zamák adót fizető hivatalos vállalkozókká válhassanak. Az általuk felszínre hozott nemesfém pedig törvényes úton kerüljön a kereskedelembe, amire a gyengélkedő nemzetgazdaságnak amúgy is égető szüksége volna.

POLGÁR GYÖRGY / JOHANNESBURG

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!