szerző:
Nagy Gábor

A hollywoodi stúdiókat megszégyenítően nagy összegeket költenek tartalomra a tévézést forradalmasító streamingszolgáltatók. Az iramot a Netflix diktálja, amely az Oscarra pályázó Testről és lélekről című Enyedi Ildikó-film amerikai forgalmazója is.

Csak december 15-én kerül a mozikba a Csillagok háborúja univerzumának nyolcadik sorozatfilmje, Az utolsó Jedik, de a Disney már bejelentette, hogy nemcsak egy újabb trilógiát készít, hanem tévésorozatot is. Ahogy az animációs Szörny Rt. szereplői és a Marvel-képregények szuperhősei is feltűnnek majd a vászon helyett a képernyőkön. A műsorinvázió 2019 második felében kezdődik, amikor a Disney elindítja saját online streamingszolgáltatását, amelyet 2018 tavaszától az általa birtokolt ESPN sportcsatorna digitális kínálatával tesztel majd. A terveket a múlt héten Robert Iger, a médiabirodalom elnöke ismertette, aki 2019-re tervezi visszavonulását, és utódjára hagyhatja örökül a különböző képernyőkön – a tévé mellett okostelefonon, tableten vagy számítógépen – tartalmat kínáló vállalkozást.

A tévézés új korszakát elhozó, a sorozatokat és mozifilmeket reklámok nélkül, előfizetés fejében az interneten a nap bármely szakában ajánló streaming óriási ütemben terjed. A különböző platformokon – mint a csupán az USA-ban és Japánban elérhető Hulu vagy a már Magyarországra is eljutott, piacteremtő Netflix – sokáig csak a tévétársaságok és a hollywoodi stúdiók által előállított tartalom volt elérhető. Amióta viszont a Netflix 2013-ban előállt a Kártyavár című sorozattal – amelynek hatodik szezonja a főszereplő Kevin Spacey szexuális zaklatási botránya miatt veszélybe került –, annak sikerét látva a streamingszolgáltatók elkezdtek saját műsorokat készíteni, illetve a filmforgalmazásba beszállni.

Emily Ratajkowski a Golden Globeon, utána a Netflix buliján is részt vett
©

Az idén megjött a siker is. Az online áruházáról ismert Amazon tévés és filmes vállalkozása, az Amazon Studios A régi város (Manchester by the Sea) révén az első olyan streamingszolgáltató, amely Oscar-díjat nyert. A Hulu pedig – amely a Disney, a 21st Century Fox, az NBC Universal és a Time Warner médiacégek birtokában van – A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale) című disztópikus sorozat első évadával a tévés Oscarnak számító Emmy-díjat söpörte be elsőként a legjobb dráma kategóriában.

A Disney az első hollywoodi stúdió, amely önálló streamingszolgáltatással száll be a versenybe. Ebben nemcsak az segíti, hogy két ütemben, összesen 2,58 milliárd dollárért megvette az ehhez a technikai hátteret megteremtő, New York-i BamTech cég 75 százalékát. Hanem az is, hogy Iger irányításával irigylésre méltó kiaknázható tartalmat halmozott fel, amivel a legnyereségesebb filmstúdióvá vált, és a streaming kínálatát is megtöltheti exkluzív műsorokkal. A 2006-ban 7,4 milliárd dollárért megvett Pixarral – amely Steve Jobs többségi tulajdonában volt – a digitális animációban erősítette meg az első helyét. A 2009-ben 4,24 milliárdért felvásárolt Marvel szuperhősök hadseregét, a három évre rá újabb 4,05 milliárdért megszerzett Lucasfilm pedig a Csillagok háborúja univerzumát és Indiana Jonest juttatta a Disney birtokába. De a Rupert Murdoch médiacézár birodalmába tartozó 21st Century Foxszal folytatott tárgyalások célja is a streamingháttér megerősítése.

©

A váltás évi több százmillió dollárjába kerülhet a Disney-nek. Nemcsak a beindítás költségei miatt, hanem azért is, mert filmjei és tévéműsorai jelenleg a becslések szerint évi 325 millió dolláros bevételt hoznak a Netflixtől. Az 1997-ben postai dvd-kölcsönzőként indult kaliforniai Netflix a streamingjogok 2019-es kifutása után nem vagy csak szigorúbb feltételekkel számíthat a Disney-tartalmakra, ám ez aligha rendíti meg a piacvezető céget, amelynek lesz ideje felkészülni az átállásra. Előfizetőinek száma az idei harmadik negyedévben a várakozásokat felülmúlva, 5,3 millióval, 104 millióra nőtt. A Netflix igazi globális streamingóriássá vált, mert már 190 országban van jelen, és az USA-n kívüli előfizetői a szolgáltatás történetében először többségbe kerültek.

A Netflix az idén 6 milliárd dollárt költ tartalomra, jövőre pedig 7-8 milliárdot tervez. Az összeg negyede már saját produkciókra megy el – a többit sorozatok és mozifilmek jogaira fizetik ki –, amelyekből egyre több készül. Ilyen a Stranger Things és az Orange is the New Black sorozat vagy a Will Smith főszereplésével forgatott Bright című tudományos-fantasztikus film, ami mozikban nem lesz elérhető, csak online. Az utóbbi költségvetése már hollywoodi méretű, 90 millió dollár, de a Netflix a szeszélyes mozijegyvásárlásokkal szemben biztos bevételi forrásnak számító előfizetési díjakból megengedheti magának. És könnyedén, tucatjával finanszírozhat majd olcsóbb filmeket, amelyek elkészítésében a rendezők szabadabb kezet kapnak, mint ha egy nagy stúdiónak dolgoznának. Nem garasoskodnak a Netflix versenytársai sem. Az Amazon az idén 4,5 milliárd, a Hulu 2,5 milliárd dollárt költ tartalomra, míg az AT&T amerikai telefontársaság nem utolsósorban a sikeres exkluzív sorozatokkal – mint a Trónok harca – rendelkező HBO miatt fizetne 85,4 milliárd dollárt a Time Warnerért.

©

A streamingszolgáltatók versenye fölverte az árakat. Egy sikeres sorozat epizódonkénti költsége könnyedén 5–10 millió dollár lehet – ami még mindig elmarad a Trónok harca záró, nyolcadik szezonja hat részének állítólag 15-15 milliós büdzséjétől –, mert az előfizetői tábor egyre nő, s vele a bevétel is. A magasabb fizetéssel sztárokat és neves rendezőket – mint a Netflix számára hatrészes westernt vállaló Joel és Ethan Coen – tudnak magukhoz csábítani, de élesebb lesz a verseny az operatőrökért, a világosítókért is, és szinte mindenkiért, akire szükség van egy forgatáson vagy az utómunkálatokban. A Tolkien-rajongó Jeff Bezos alapította Amazon hétfőn jelentette be, hogy megvette A Gyűrűk Ura jogait, és tévésorozatot készít Középfölde történetéből. A jogdíj 200 millió dollár volt, a szezononkénti költségvezés 150 millió lehet.

Saját videószolgáltatással próbálkozik a Facebook, illetve a YouTube portálján a Google, és belépett a streamingpiacra az Apple is, amely egymilliárd dolláros téttel nyitott. Az Apple már megállapodott Steven Spielberg produkciós cégével, amely az 1985–1987 között futott Amazing Stories című, tudományos-fantasztikus és misztikus epizódokat tartalmazó tévésorozatát egészíti ki tíz új résszel. Reese Witherspoon és Jennifer Aniston pedig a reggeli tévés műsorokról szóló szériáról írtak alá szerződést; az egyes részek tízmillió dollárba kerülnek, ők maguk fejenként egymilliót kapnak. A projektért versenyben volt a Netflix is, amelynek az Apple veszélyes ellenfele lehet. A néhai Jobs által utódjának kijelölt Tim Cook vezette cég ugyanis nemcsak 261,5 milliárd dolláros eredménytartalékkal rendelkezik, de az iPhone és az iPad révén világszerte több százmillió olyan képernyővel is, amelyek tulajdonosai már hozzászoktak az előfizetéses streamingszolgáltatáshoz.

NAGY GÁBOR