Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Úgy tűnik, a magyar kormány nyitott kapukat dönget az Európai Bizottságnál az idei év egyik legnagyobb vitájában, az új EU-költségvetéssel kapcsolatban. Lázár János legalábbis olyan Brüsszel-párti beszédet tartott egy konferencián, hogy magunk is alig hittük el.

Nem vagyok a drasztikus megnyirbálás híve

– a magyar kormányt ezzel a jó hírrel örvendeztette meg az Európai Bizottság elnöke az új hétéves uniós költségvetésről szóló brüsszeli konferencián. Jean-Claude Juncker szerint sem a felzárkóztatási támogatásoknál, sem az agrárkifizetések esetében nem a megszorítás lenne a megoldás. Az agrártámogatásokat feleslegesnek tartóknak azt üzente: a közös agrárpolitika – és az annak keretében fizetett összegek – előtt Európa nem volt önfenntartó élelmiszerekből, azóta ez így van.

Szükség van azonban arra – tette hozzá –, hogy ezúttal ne a pénz nagyságáról egyezzenek meg előbb a tagországok, és aztán azokhoz rendeljenek forrásokat, hanem abban legyen egyetértés, mire akarnak pénzt szánni, és utána alkudozzanak az összegről. Juncker szerint így időt nyerhetnek – az előző időszak tárgyalása 18 hónapig tartott –, ez sem lesz azonban egyszerű menet, és nem csak azért, mert itt egyhangúságra van szükség.

Az EU 2020-2026 közötti pénzügyi keretével (MFF) kapcsolatos, februárban kezdődő tárgyalások alapja így az a javaslatcsomag lehet, amelyet még tavaly júniusban tett közzé a bizottság. A jól ismert célokon (fenntartható mezőgazdaság, területi felzárkóztatás stb.) túl itt olyan új dolgok is előkerültek, mint a migráció kezelése, ahol a magyar kormány inkább nem hajlandó a közösből költeni, mert az azt jelentené, hogy elfogadja az uniós politikai irányvonalat is. Vagyis a célok meghatározása sem lesz könnyű feladat.

A konferencián a magyar kormányt képviselő Lázár János Miniszterelnökségért felelős miniszter mindenesetre bátorságra szólította fel az Európai Bizottságot a várhatóan májusban a tagországok elé kerülő indítvány kidolgozásakor. A "legnagyobb magyarnak", Puskás Ferencnek tulajdonított mondást idézve arra emlékeztetett a politikus:

Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci.

Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy Magyarország – amely Lázár szerint ma még sajnos nem nettó befizetője az EU-nak – kész a mostaninál több pénzt adni az új uniós költségvetésbe. Ezt a miniszter a nemzeti jövedelem 1,2 százalékában határozta meg, ami jóval magasabb a mostani, átlagosan 0,98 százalékos szintnél, de még annál az 1,07 százaléknál is több, ami az előző ciklusban volt.

Ami a célokat illeti, Lázár Junckerhez hasonlóan hangsúlyozta: a nagy pénznyelő mechanizmusokkal, vagyis a fejletlenebb régióknak fizetett felzárkózási támogatásokkal és az agrártermelőknek célzott kifizetésekkel a nettó befizetők is nyernek. Azt is felvetette, hogy előcsatlakozási forrásokat kellene a nyugat-balkáni országok rendelkezésére bocsátani.

Lesz itt harc

A bizottság és a nettó befizető Magyarország ugyan egyetért, ám naivitás lenne azt gondolni, hogy a pénzkerettel kapcsolatban nem lesz vérre menő vita. Először azt kell megoldani, mégis miből pótolják ki azt az éves szinten 12-13 milliárd eurós űrt, amelyet a nettó befizető britek távozása idéz elő 2020 után. A költségvetési keret (MFF) kidolgozásáért felelős Günther Oettinger a konferencián arról beszélt, egyszerre lesz szükség arra, hogy az egyes céloknál takarítsanak meg pénzt, illetve arra, hogy vonjanak be friss forrásokat. Szerinte 15 százalékos spórolásra és 15 százalékos új pénzre lehet szükség.

Azt is meg kell határozni, hogy hol spórolnak. Az a korábbi nyilatkozatok alapján biztosnak tűnik: a diákok és kutatók mobilitását támogató Erasmus+, illetve a Horizont kutatás-fejlesztési program kerete nem csökkenhet. Ezeknél persze nem is nagyon lenne értelme a spórolásnak: amíg az Erasmus a jelenlegi, 1087 milliárd eurós hétéves keretből mindössze 14,8 milliárd eurót visz el, a Horizon 2020 pedig 74,8 milliárdot. Ehhez képest a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre összesen 420 milliárd euró jut.

©

Az új pénz bevonását az év elején megjelent elemzésében a Financial Times is valószínűsítette. Günther Oettinger költségvetésért is felelős biztos szerint a tagországoknak nemzeti jövedelmük 1,1 százalékánál valamivel többet kell feláldozniuk.

Az is kérdéses egyelőre, hogy ezt a többletet milyen forrásból fedezik. A konferencián Sigmar Gabriel német külügyminiszter elismételte azt a sokszor hallott érvet, amely szerint valamilyen szinten harmonizálni kellene az adóterheket. Az adózás egységesítése máig tabunak számít az EU-ban – egyben fontos eszköznek az országok között a befektetőkért folyó versenyben –, ez a verseny azonban sok ország szerint átlépett egy szintet. Az íreknél például elképesztő adókedvezményeket harcolhattak ki egyes cégek, míg Magyarországon mindössze 9 százalékos a társasági adó. (Nem véletlen, hogy – mint az ír miniszterelnök múlt heti budapesti látogatásán is hangsúlyozták: egyik ország sem híve az adórendszerek harmonizációjának.) Gabriel egyik országot sem említette meg, csak azt, hogy brüsszeli számítások szerint évente egymilliárd eurót veszítenek az EU tagországai az adózási kiskapuk miatt.

Felvetődött az is, hogy legyen-e az euróövezetnek önálló költségvetése. Günther Oettinger szerint ez egy elavult gondolat – tavaly szeptemberben évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker is elvetette ezt az ötletet. A költségvetési biztos ugyanakkor azt is felvetette: a hétéves keret helyett át kell állni az ötéves periódusra. Ezt az felvetést az egyébként magyarul beszélő Lázár azzal utasította el, hogy a tagországoknak időt kell adni a pénz felhasználására.

Arról ezúttal nem esett szó, hogy a támogatások folyósítását a jogállamiság tiszteletben tartásához kötnék – vagyis hogy visszatarthatnak-e forrást a lengyelektől vagy a magyaroktól az ezzel kapcsolatos eljárások miatt. A harc feladására utal az is, hogy az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzésére felállítandó, nyomozati jogkörrel felruházott európai ügyészségnél kiegyeztek azzal, hogy abban önkéntes alapon vegyenek részt a tagországok.

Az még kérdés, hogy a felszólalók által mantraként emlegetett „hozzáadott érték” hogyan tud megjelenni majd az elosztandó pénzeknél. Itt arról van szó, hogy a sokszor értelmetlen pénzszórás helyett olyan célokra áldozzanak a közös kasszából, amelyek hatékonyak lehetnek.

A hatékonyságot az EU-nak is gyakorolnia kell: Oettinger, az EU Juncker-tervként emlegetett beruházási program gazdája, Jyrki Katainen és Lázár János is kiemelte, egységesíteni kell a büdzsé ma számtalan elemből álló rendszerét. Abban azért nem vagyunk biztosak, hogy az egyszerűsítés ugyanazt jelenti Katainen vagy a magyar kormány számára, hiszen Lázár János arról beszélt, visszatérítésektől mentes költségvetést szeretne.

 

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!