szerző:
hvg.hu

Ezt a nem éppen hétköznapi meghívót a délkelet-franciaországi Drome megye egyik kormánypárti parlamenti képviselője küldte Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszternek.

 A francia kormány idén léptetné életbe a 2023-ig szóló programot, amely egyszerre védené a farkaspopulációt, valamint megfelelő eszközöket biztosítana az állattenyésztőknek is a veszteségek megelőzésére, a károk kompenzálására. De ezt a tervezetet az állattenyésztők nem akarják elfogadni, több tüntetés is volt már és most a kormányzó többség egyik parlamenti képviselője is szembefordult a tervvel, vagyis a kormánnyal.

 Ez persze Franciaországban vagy bármelyik más civilizált nyugat-európai demokráciában nem szenzáció, kormánypárti képviselők is sokszor vitatják a saját többségi pártjuk vezérkarának elképzeléseit. A XVIII. század végén Franciaországban még 20 ezer farkas élt. De a modernizáció előrehaladtával a fenevadnak tartott ragadozót fokozatosan kiirtották, az 1940-es évek végére gyakorlatilag eltűnt. A zöldmozgalmak a hetvenes-nyolcvanas években kaptak lábra. A kilencvenes évek elején jelentek meg újra vadon élő farkasok a francia Alpokban, Olaszországból vándoroltak át. Aztán lassan, de biztosan, a természetvédő intézkedések hatására nőni kezdett a franciaországi farkaspopuláció. Ez remek hír volt Párizsban, a tv előtt üldögélő távdrukkoló környezetvédőknek, de lesújtó fejleménynek számított a délkelet-franciaországi hegyvidéki legelőkön nyájakat terelő juhászoknak. Márpedig ez a „félnomád” állattenyésztés ma is rendkívül fontos üzletág.

2016-ban kb. 10 ezer juh, birka, bárány vagy kecske esett farkastámadás áldozatául. A francia kormány mostantól feltételekhez köti a kártérítést. Csak akkor fizet egy, a farkasok által felfalt állatért, ha a tenyésztő alkalmazta a biztonsági intézkedéseket. Tehát voltak, nagytermetű, a farkasokat elriasztó juhászkutyái, éjszaka pedig biztonságosan elkerített területen tartotta a nyájat. Ezekhez a költségekhez az állam 80 százalékban járult hozzá eddig is, és ez így lesz a jövőben is. A tenyésztők mégis elégedetlenek.

 Szerintük az állami támogatás mai szintje nem elegendő, veszteség éri őket és számukra csak a nulla kockázat lenne elfogadható. Vagyis: tűnjenek el a farkasok! Nicolas Hulot, a Macron kormány környezetvédelmi minisztere, aki korábban évtizedeken át népszerű környezetvédő műsorokat gyártott a legnézettebb francia tv csatornának, persze most egyensúlyozásra kényszerül. A következő öt évre szóló terv némileg korlátozná a kilőhető farkasok számát azokban a körzetekben, ahol a nyájak fenyegetve vannak. A kormány inkább a farkasok életét nem fenyegető riasztóeszközök alkalmazását preferálja és ehhez is ad jelentős pénzügyi támogatást. Az állattenyésztők azonban nem elégedettek a kormány ajánlatával- írja a Liberation.

 De valójában mekkora a veszély?

A legutóbbi, hitelesnek tekinthető számlálás alapján Franciaországban kb., 350-400 farkas él szabadon. Tavaly nagyjából 10 ezer birkát, kecskét, juhot ejtettek el, a francia államnak ez 22 millió eurójába került. Ekkora volt a kártérítésekre, illetve a nyájak védelmére kiutalt állami támogatások összege. Jövő nyárig, a kormány mostani terve szerint maximum 40 farkas lőhető ki a veszélyeztetett zónákban. Közben a zöldek is hallatják a hangjukat: szerintük a néhány százas, optimálisan minimum félezres farkasállomány léte garantálná a francia vidék páratlan biodiverzifitását. A néhány ezer elejtett birka benne van a pakliban. A francia állattenyésztési biznisz milliárdos üzletág, ebbe beleférnek a farkasok - hangoztatják a zöldek. Alice Thourot kormánypárti képviselő asszony szerint viszont a biodiverzitás fenntartásához az is hozzátartozna, hogy elviselhető feltételek között élhessenek az állattenyésztők. Márpedig ha éjjelente a család több tagjának is a farkasok ellen kell védeni a nyájat, ez a legkevésbé sem tekinthető normális életvitelnek – a kormánypárti francia képviselő asszony szerint.