szerző:
Benda László

Három és fél hét múlva kezdődik a „békeolimpia” a dél-koreai Phjongcshangban. A remények szerint csak a petárdák pukkannak a nyitóünnepségen. Benda László elemzése.

Amióta 2011-ben Phjongcshang elnyerte a február 9-én kezdődő téli olimpiai játékok rendezési jogát, világszerte a térképen kezdték keresgélni a leendő helyszínt. És rögvest startpozíciót vettek föl a kétkedők: hogyan? – miből? – és kivel? Nem mintha Dél-Koreában ne rendeztek volna még reprezentatív világversenyeket (1988-as nyári olimpia, 2002-ben Japánnal közösen lebonyolított focivébé, ázsiai játékok), ám a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése kezdetben inkább a kérdéseket szaporította. 

(Vissza)számlálás

A korábban halászatára és némi helyi turizmusra hagyatkozó, álmatag keleti Kangvon tartomány – Dél-Korea egyik legszegényebbje – átmenetileg a téli sportok világközpontjává magasztosul. Szöul persze példás gazdasági fölemelkedése propagandapéldázatának szánja a lehetőséget, és erőnek erejével igyekszik bebizonyítani: mellbevágó fejlődése méltán teremt nemzetközi tekintélyt.

A háborúban lerombolt, elmaradottságot és főleg agrárörökséget nyögő Dél-Korea mára Ázsia harmadik ipari hatalmává nőtte ki magát, ahol az egy főre jutó GDP ma már több mint 22-szer akkora, mint megkövült északi riválisánál. Bírja anyagilag. Nem volt kétséges, hogy itt – Athéntól vagy Riótól eltérően – menetrendszerűen haladnak az előkészületek, a paralimpiával együtt jó másfél hónapig tartó fesztivál összes helyszíne időre elkészül. Szöul kezdhet azért szurkolni, hogy a politikaireklám-hozadékon túli pénzügyi számításai is pontosan beváljanak.

Nem sajnálták a pénzt
A szervezők a rendezés összköltségét 14 ezer milliárd vonra (12,9 milliárd dollárra) kalibrálják. Ez több mint egy harmadával haladja meg az eredetileg tervezett 8-9 ezer milliárd vonos (7-8 milliárd dolláros) költségvetést, de messze elmarad az előző, Szocsiban tartott téli olimpia több mint 50 milliárd dolláros büdzséjétől, és nem sokkal több, mint amennyit Rio bukott a 2016-os nyári játékokon. Phjoncshangban időre elkészült a látványos Olimpiai Stadion, ahol csupán a fesztivál nyitó- és záróeseményét rendezik. Csak a megnyitóra 192-1310 dollárért értékesítették a belépőket. A több mint 100 millió dollárt kóstáló, ötszögletű, szupermodern aréna befogadóképessége 35 ezer ember, ennyi vendéget vár a mindössze 40 ezres település. Se eddig nem volt, se ezután nem lesz itt ekkora nyüzsgés.

Aztán kezdődhet az utóolimpia: a néhol túltolt infrastruktúra olykor kétséges újrahasznosítása vagy lebontása, a vidék sokat bírált „természetátalakító” műveleteinek helyreállítása. A dolgok jelenlegi állása szerint a megarendezvény után a stadiont a közeli sípályákkal együtt fölszámolják. Az építkezéshez kiirtott erdőt újratelepítik, becslések szerint 95 millió dollárból. A központi és helyi hatóságok máig vitatkoznak ennek rájuk háruló hányadáról. Legalább hat létesítmény bizton megmarad, ám ezek fönntartása évi 8,5 millió dolláros lyukat üthet a helyi költségvetésen. A tartományban tartanak attól, hogy a globális tűzijáték kihunytával nekik inkább az adósságok sötétje jut osztályrészül.

A dél-koreai légierő Black Eagle műrepülő csapata a Pyeongchang 2018-as téli olimpiai sífutópálya felett
©
Más volt a helyzet a szöuli nyári olimpiával
A főváros és vonzáskörzete pompás lakótelepekkel, parkokkal, bevezető infrastruktúrával, metróhálózattal gyarapodott – máig maradandón. Itt viszont a gyorskorcsolyaversenyek helyszínéül szolgáló Ovális Csarnok utóhasználatára egy magáncég jelentkezett be, amely mélyfagyasztott halak és tengeri herkentyűk raktárának szánná az épületet. A hatóságok jeges visszautasításába ütközött: a fölhasználói cél méltatlan volna az olimpia eszmeiségéhez. Egy magánvállalkozó játékbarlangot álmodna ide, márpedig az országban szigorú szabályok szegik a szerencsejátékosok kedvét…

De ez még messze van. Most mindenki a "Nagy Nyitányra" vár. És szurkol azért, hogy csak petárdák pukkanjanak abban a térségben, amelyet a koreai háborút lezáró fegyverszünet (és nem békeszerződés) óta a világ egyik legfenyegetőbb konfliktusgócának ítélnek. A minap újrakezdett észak-déli dialógus legalább átmeneti megnyugvást hozott. 

Két fél nem egy egész

A 2016 decembere után a hét elején fölújított észak-déli párbeszédben rekordidő alatt több egyezségre jutottak Panmindzsonban, a fegyverszüneti övezet „Béke házában”. Az északiak bejelentették, hogy magasrangú küldöttséggel, sportolókkal, kultúrtruppal, újságírókkal és élszurkolókkal képviseltetik magukat. (Az alaposan válogatott díszdrukkerek megbízhatóságát jelzi, hogy a 2005-ös incsoni sportjátékokon ilyen minőségben fényképezhették le a jelenlegi phenjani first ladyt, Ri Szol Dzsut is!)

A déli fél a játékok idejére egyoldalúan fölfüggeszti az ENSZ-blokád intézkedéseit, gyaníthatóan azért, hogy a tiltólistán szereplő „magasrangúak” jelenlétükkel ott tüntethessenek az ünnepségeken. (Egyes spekulációk szerint a szankciószünetben Phenjan netán némi gazdasági segélycsomagra is bazíroz.) Az északi sportolók és kísérőik phjongcshangi jelenlétének költségeit a vendéglátók, illetve a NOB Szolidaritási Alapja fedezi. Az egyezség védői szerint ezzel nem sértik az ENSZ-szankciókat, mert nem készpénzzel, hanem szállással-ellátással járulnak hozzá a „békeolimpia” politikai trófeájához.

Mun Dzse In dél-koreai államfő (jobbra) egy utastájékoztató berendezés előtt a Szöul mellett levő Incshoni nemzetközi repülőtér újonnan elkészült kettes termináljának átadóünnepségén 2018. január 12-én.
©

A két Korea sportolói közös csapatban, az egyesülést jelképező kék-fehér zászló alatt vonulnak a nyitó- és záróeseményen. Ilyesmire – megannyi északi bojkott előtt és után – utoljára a 2007-es kínai Ázsiai Téli Játékon került sor. Nevezhetjük mindezt szakaszgyőzelemnek, de a döntőt majd a politikai pályákon rendezik. 

Maratoni versenyfutás

Panmindzsonban Phenjan képviselője elutasította, hogy az északi fegyverkezésről szó essék. Ám kilátásba helyezte a dialógus folytatását. Már a találkozó másnapján beizzították a 2016 februárjában Északról „lecsapott” katonai forródrótot. Lehet ez is jó jel. Igaz, a déli államfő megint húzott egyet a srófon: a találkát követő értékelésében megköszönte Trump elnöknek, hogy az erősödő gazdasági nyomással hozzájárult ahhoz, hogy az északiak visszatérjenek a tárgyalóasztalhoz. Cinikusabb értékelések szerint mintha Mun észre sem venné, hogy északi riválisa meccsenként igyekszik megbontani a Washington és Szöul közötti „csapategységet”. „Fegyverkezésünkről csak Amerikával vagyunk hajlandóak tárgyalni, azok nem veszélyeztetik déli testvéreinket” – húzta-vonta a taktikai mézesmadzagot az északi delegáció „kapitánya”.

Igaz, Mun elnök sietve biztosította legfőbb szövetségesét, hogy Phjongcshang után – közös leszerelési követeléseik megvalósulásáig – visszazárkózik a szankciókhoz. Trump garantálta, hogy a játékok idején nem kezd katonai akciót, sőt a „keretfeltételek tisztázása után” az Egyesült Államok kész a közvetlen kapcsolatfelvételre a jelenleg latorlistáján szereplő északi rezsimmel. Ez is egyfajta politikai piruett. Az elnök nemrég még merő erőfecsérlésnek minősítette Tillerson külügyminiszter koreai diplomáciai erőfeszítéseit.

Három és fél hét hét maradt a megnyitóig. Addig aligha robban ki katonai konfliktus a Koreai-félszigeten. Menten utána a déli haderő és az ott állomásozó amerikai csapatok (kb. 28,5 ezer fő) képviselői megtartják addigra elhalasztott „évi rendes” hadgyakorlatukat. A nagyvilág visszazökkenhet a hidegháborúból megörökölt régi „rendbe”. 

Napfény a jégen?

A világtól elzárkózó Északon az élsport (akárcsak mifelénk, az ötvenes években) kitörési lehetőségekkel kecsegtet. De vajon áttörést hozhat-e egy kiemelt műkorcsolyázó páros (esetleg néhány zöldkártyás gyorskorcsolyázó) megjelenése Phjongcshangban? A két fiatal északi versenyző tavaly Kanadában készül(hetet)t, ráadásul déli sporttársakkal együtt. Teljesítették az indulási szintet. Viszont a phenjani hatóságok a határidő tudatos túllépésével elmulasztották, hogy nevezzék őket.

A 2018-as phjongcshangi téli olimpia kabalafigurái egy szöuli sajtóértekezleten 2017. december 27-én.
©

Ezt a mulasztást a Nemzetközi Olimpiai Bizottság botrányokon edződött „versenybírái” hajrázva bepótolják. Maradjunk annyiban: a kevéssé esélyes északiaknak már a pőre részvétele igazán fontos, sőt jelzésértékű. 

A pillanatnyi napfény a jégen aligha vezet tartós olvadáshoz. Korábban már két dél-koreai elnök látogatott Phenjanba, ám az ezért Nobel-békedíjjal kitüntetett Kim De Dzsung „napsugár diplomáciáját” is hamarosan beárnyékolták az északról újra sűrűsödő viharfelhők. Mun elnök persze nem mulasztotta el a hajrát: ő is hajlandó találkozni Kimmel, hogy eljussanak a Koreai-félsziget atommentessé tételéig. Egyszóval semmi sem dőlt el. Pedig ha már résnyire nyílt a kapu, jó volna jobban kitárni. Az effajta ajtók kínkeservesen nyílnak, de robbanásszerűen képesek becsapódni.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI / hvg.hu Világ

Komoly bejelentést tett Észak-Korea: megy a téli olimpiára

A két Korea küldöttségei megkezdték a hivatalos tárgyalásokat a téli olimpián való észak-koreai részvételről és a két ország közötti óriási feszültség csökkentéséről. A játékok ügyében már látszik az előrehaladás.