szerző:
Sztojcsev Iván

Nem csak ismertséget, hanem tízmilliókat is nyert Fucsovics Márton azzal, hogy a nyolcaddöntőig jutott az Australian Openen. De a teniszezők többsége csak álmodhat arról, hogy egy fillért is viszontlásson abból a pénzből, amit a sportba befektet.

Több, mint 50 millió forintot keresett Fucsovics Márton azzal, hogy eljutott az Australian Open nyolcaddöntőjéig. A magyar teniszező azért a három meccsért, amit megnyert Melbourne-ben, máris csaknem harmadannyi pénzdíjat kapott, mint eddig egész pályafutása alatt: az Australian Open előtt összesen 676 ezer dollárt keresett, most pedig egy hét alatt elnyert még közel 200 ezer dollárt. Babos Tímea nála jobban áll, ő a verseny előtt már 4,1 millió dollárnál járt. A teniszezők mégis lázadnak a pénzhiány miatt, legutóbb épp Novak Djokovics hívta össze a mezőnyt, hogy arról beszéljenek, miként lehetne egységesen fellépni.

Attól ugyan nem kell félteni a multimilliomos Djokovicsot, hogy ne jönne ki a hónap végéig a pénzéből (eddigi karrierje alatt 109 millió dollárt nyert el), de a legszűkebb elitet kivéve valóban akár filléres problémákkal is találkozhatnak a teniszezők. Szépen hangzik például, hogy már egy első körös kiesés is nagyjából tízmillió forintnak megfelelő dollárt hoz, csakhogy ebből még ki kell fizetni az utazást Ausztráliába és haza, a szállást, az étkezést, valamint ugyanezeket a költségeket az edzőnek is, akinek fizetést sem árt adni. Költeni kell egy sportorvosra is, utána pedig valamennyit félre kell rakni, hogy a kisebb díjazású versenyeket tudják miből fizetni. És akkor a világ 128 legjobbjáról beszélünk – aki idáig eljut, az már félre is tud rakni, de aki nem jut be egy Grand Slamre, az kénytelen versenyről versenyre küzdeni a megélhetésért. Az alacsonyabb szintű versenyeken pedig, ahol mindenki elkezdi a karrierjét, még 50-75 dollár nevezési díjat is kell fizetni, hogy aztán a legjobb nyolc helyezett kapjon egy kevés pénzdíjat.

Novak Djokovics
©

A Nemzetközi Tenisz Szövetség, az ITF még az évtized közepén dolgozott ki egy reformtervet, ehhez pedig elkészítették az elképzelhető legrészletesebb elemzést a profi tenisz világáról. A legfontosabb megállapítás egyszerű: sok más sportággal ellentétben itt már dollárszázezreket kell elkölteni ahhoz is, hogy egy tehetséges tizenéves játékosnak egyáltalán esélye legyen úgy fejlődni, hogy később felnőttként meg tudjon élni a teniszből. És még ha a jobbak közé is kerül valaki, akkor sem lesz nagy esélye arra, hogy a karrierje alatt több pénzt keressen, mint amennyit beleölt a teniszbe.

Az elemzés sötét képet mutat a profi teniszezők és a profizmusról álmodók világáról:

- A megvizsgált tízéves időszakban közel 13 ezer sportoló indult olyan versenyen, amelyen lehetett pénzdíjat szerezni, közülük hétezren az egész karrierjük alatt nem nyertek egyetlen dollár pénzdíjat sem.

- Évente 40 ezer dollár kiadással számolva a nőknél a világranglista 256., a férfiaknál a 336. helyét kellett elérni ahhoz, hogy nullszaldóra kihozza a játékos a pályafutását.

- A 251. és az 500. hely között állók éves bevétele körülbelül az összes kiadásuk 40 százalékát fedezte.

- Még a top 100-ba eljutó versenyzőknek is eltelt átlagosan 4-5 évük az első pénzdíjas versenyük óta, amíg több bevételük lett, mint kiadásuk.

-  A férfiaknál a pénzdíjak 60 százalékát a világranglista első 50 helyezettje kapta, a nőknél 51 százalék jutott az első 50-nek.

Vagyis a helyzet leegyszerűsítve az: ha valaki tehetséges junior teniszező, akkor évente több millió forintot bele kell tennie a sportba. Ha a mezőny gyengébb felébe kerül, akkor soha nem lesz bevétele, ha pedig a jobb felébe, akkor tovább költheti a milliókat, minimális pénzdíjakért, amíg néhány év múlva ki nem derül, hogy eljut-e a legjobb 5 százalékba, ahol már meg lehet élni a teniszből. Ha bejut a top 50-be, akkor már jók az esélyei arra, hogy soha életében ne legyenek anyagi gondjai.

Még a profiknak sem mindig jó üzlet
A hosszabbitas.hu meglepő példákat talált arra, mennyi pénzt emészt fel az élsport. Egy top 50-es teniszező panaszkodott például arról, hogy nincs pénze fizioterapeutára, egy versenyző pedig, miután bejutott a Roland Garros második fordulójába, amiatt örült, mert akkor először volt pénz a zsebében egy tornája végén. De a problémák azon is látszanak, hogy egy-egy szegényebb ország versenyzői nagyon fiatalon kikopnak. A Nemzeti Sport például tavaly ősszel arról számolt be: hiába szerveztek Budapesten tornát a magyar tehetségeknek, több korosztályban több volt a hiányzó, mint a résztvevő, a 18 éven alatti lányoknál például összesen hárman indultak.

Nem véletlen, hogy a legjobbak is sorra állnak ki azért, hogy a kevésbé erősek több pénzt kapjanak. És nem csak azért, mert még emlékezhetnek, milyen volt, amikor juniorként ők sem tudhatták, hogy világklasszis lesz-e belőlük – a sportág elemi érdeke, hogy legyen egy erős középmezőny, és hogy egyetlen tehetséget se veszítsenek el azért, mert nincs pénze.

A nemzetközi szövetség reformterve szerint 2019-től a több ezer helyett nemenként 750 versenyző mehetne a mostani versenyrendszer legalsó szintjét jelentő ITF Futures tornákra, a többieknek kisebb regionális versenyeket szerveznének, hogy az utazás költségein spóroljanak. A nagyobb versenyeken pedig a döntősök helyett az első körökben kiesők pénzdíjait növelik, ezek ebben az évtizedben nagyjából megduplázódtak.

©

A problémát súlyosbítja, hogy ahol nincs nagy pénz, de van sportfogadás, ott előbb-utóbb megjelenik a bunda is. A tenisz legfelsőbb köreit is érintő nagy bundabotrány szinte napra pontosan két éve tört ki, de nem rengette meg úgy a sportágat, mint ahogyan azt sokan várták. Pedig az akkori vizsgálat szerint nagyjából 50 meccs manipulálása kétmillió dollár tiszta hasznot hozhatott a bűnszervezeteknek. A teniszezők többsége tagadta, hogy akár csak hallott volna ilyenről, Djokovics azonban konkrét számot mondott: még kezdő teniszezőként 200 ezer dollárral akarták megkenni, hogy essen ki egy kisebb torna első fordulójában. Ugyanennyi pénzt tisztán akkor kereshet, ha egy Grand Slamen bejut a legjobb nyolc közé.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!