szerző:
Szlavkovits Rita

Többen is százmilliókat buktak a szentesi Petőfi Szálló felújításával, tucatnyinál is több per kíséri az impozáns épület rendszerváltás utáni történetét, az egyikben a Zoom.hu-tulajdonos Tarjányi Péter neve és Demján Sándor cége is felbukkant.

Tavaly nyáron boldogan vették birtokba a szentesiek a Petőfi Szálló szecessziós épületének szegletében felújított kávéházat. Az 1898-ban tervezett patinás komplexum 1993 óta állt használaton kívül és pusztult szakadatlanul. Szentes városa egy darabig kívülállóként nézhette csak a romlást, majd olcsón hozzájuthatott a szállóhoz: hétéves pereskedés után, 2006-ban szerezte meg az épületet a szentesi önkormányzat, és 20 millió forintért került birtokon belülre, a legutóbbi szakértői becslés szerint tizenötször többet ér, még így, leromlott állapotban is.

De a felújításba évek óta rendre mindenkinek beletörik a bicskája. A rendszerváltás után, amikor a Csongrád Megyei Vendéglátóipari Vállalatot felszámolták, a Petőfi Szálló a Fővárosi Ingatlanközvetítő Rt. (FIK) tulajdonába került, amely aztán 1998-ban a tulajdonjogot a Budalak Konzorcium Rt.-nek adta el, mert nem tudott megbirkózni a műemléki védettséget élvező, büszkeség helyett a város omladozó szégyenfoltjává váló épület felújításával. A FIK arra hivatkozott, hogy nem volt elegendő anyagi forrása az felújításokhoz, ezért úgy döntött, eladja a szállót. Szentesnek azonban elővásárlási joga lett volna, ezért a város pert is indított, így végül 2006 márciusában kapták vissza a szállót. 

Csalás miatt felfüggesztett börtön

A szentesi szálló neve legutóbb Tarjányi Péterrel kapcsolatban merült fel, a Zoom.hu tulajdonosát januárban csalás miatt első fokon felfüggesztett börtönre ítélték egy, a szállóval kapcsolatos ügyben. Az ügyben 2011-ben emeltek vádat, de a történet 2007-ben indult. Ötcsillagos szállodát, turisztikai központot álmodtak Szentesre, az önkormányzat pályázaton választotta ki a Pendola Cégcsoportot, amelyet a fővárosban a Garay téri üzletközpont felépítéséről ismertek. Az önkormányzat közös beruházó céget is alapított a fővárosi céggel, amelyben tíz százalék részesedése volt, 2007 augusztusában be is jegyezték a Szentes Pendola Kft.-t.

A nagy tervek ellenére nem ment a szekér, pályázati pénzt is reméltek, de valahogy a Petőfi Szállóra nem jutott forrás. Így még több pénz után kellett néznie a Pendolának, a cég banki finanszírozás után puhatolózott. Uniós pályázat mellett is kellett volna hitel, hiszen egy közel hárommilliárdos beruházásról volt szó, de így neccesebben indult a projekt. Ekkor jött Tarjányi, aki azt ígérte, hogy közvetítőként hozza a kivitelezőt, hozta is a Demján Sándor érdekeltégébe tartozó Arcadomot. Rövidesen állóháború alakult ki a beruházó és a kivitelező között. Az Arcadom pénzt várt, hogy elkezdhesse a munkát, a beruházó pedig akkor fizetett volna, ha elindul a munka. A szentesiek annyit láttak az egészből, hogy az egyik cég felvonul, aztán levonul, majd a másik ugyanígy tesz, de közben érdemi haladás nem volt. Az egy helyben topogásnak az lett a vége, hogy mindenki egymásnak esett.

Demján Sándor cége nekiment a Pendola-Szentesnek, és felszámolási eljárást indított ellene. A Pendola-Szentes Kft. fiktív számlázás gyanújával az adóhatóságnál jelentette fel az Arcadomot. A Pendola álláspontja szerint a generálkivitelezéssel megbízott Demján-cégnek meghatározott ütemterv alapján kellett volna végeznie a munkálatokat, de a darabonként is több százmilliós számlákat teljesítés nélkül nyújtották be. Ez mind persze évekkel ezelőtt történt, de egy fizetési meghagyás így is 2016-ban landolt a szentesi önkormányzatnál, az Arcadomnak kellett tízmilliókat fizetni.

Tarjányi szerepe

Tarjányi cégének, a Lama Kft.-nek annyi volt a szerepe, hogy közvetített a beruházó és a kivitelező között, így miután azok már aláírták a szerződést, úgy vélte, hogy ők teljesítették a megbízásukat, a közvetítői munka teljesült, de Demjánék cége nem akart fizetni. Ekkor viszont Tarjányiék faktoráltatták a követelésüket. Nem sokkal később az Arcadom polgári perben megtámadta Tarjányiék cégét a jutalék mértéke miatt, és 2011 nyarán büntető feljelentést is tett az előbbivel összefüggésben. Innentől kezdve számos csavar került a történetbe. De erről majd később, hiszen miközben marták egymást a felek, a szentesi önkormányzat már másfele kacsingatott. 2011-ben egy újabb befektető jelentkezett, kötött szerződéseket az önkormányzattal, majd szintén perek indultak ezekkel kapcsolatosan is.

Tarjányi Péter
©

12 milliárdot követelt Szentestől

Miközben 2011-ben már mindenki mindenkit feljelentett a Pendola–Szentes–Arcadom-háromszögben, Tarjányiék beékelődött cégével együtt, a szentesi önkormányzat újabb befektető után nézett, és lényegében még 2011-ben egy újabb közös céget alapított két vállalkozással. A Spa & Medical Kft.-ben már 38 százalékos tulajdonrésze lett a városnak. 2013-ban rukkoltak elő a nagy tervekkel, itt már nem csupán a szállóról volt szó, hanem az egész várost átölelően egy turisztikai centrum elképzelését vázolták azzal, hogy befektetőt keresnek. Az egyik vállalkozó egy olasz céget, a Vitalát nyerte meg, majd a grandiózus tervekről szerződést is írtak alá a felek. Aztán megint jöttek a problémák: a befektető szerint a város késlekedett az ingatlanok tartós bérleti szerződésének a bemutatásával. Azt is állították, hogy a Szentes SPA & Medical Kft. több javaslatot is tett a projekt folytatása érdekében. „Sajnálatos módon, az önkormányzat döntésképtelen és szerződésszegő magatartása juttatta el a céget odáig, hogy egyéb megoldás híján a törvényszék segítségét kérje" – áll a cég közleményében. Magyarul, beperelték az önkormányzatot, első körben 180 millió forintot, később 12 milliárd forintot követeltek.

A tárgyalásokon azonban az is kiderült, hogy a cég kapcsolattartója, Katos Zsolt sem tájékoztatta mindenről az önkormányzatot, például arról sem, hogy időközben elhunyt az olasz cég tulajdonosa, illetve arról sem, hogy felszámolás indult az olasz családi cég ellen. Katos 2015-ben elbukta a pert, elbukta a 12 milliárd forintot.

Szentes pedig nem adta fel, még 2014-ben pályázatot nyújtott be a Norvég Alaphoz, most a 300 millió forintos norvég pénzből készülhetett el a szálló utcai homlokzata és a szecessziós kávézó. Ezt a szentesiektől már nem veheti el senki, de az 1898-ban tervezett komplexumnak ez csak a töredéke.

Itt vége is lehetne a történetnek azzal, hogy majd apránként talán összeáll a Petőfi Szálló, de mindeközben mennek a perek, forrnak az indulatok.

Az épület a Google Street View-n 2013-as állapotában
©

Háború

Az első, még 2007–ben elindult tervek miatt nem csak a Tarjányi-féle ügy fut a bíróságon. A szentesi önkormányzat egykori üzlettársa 2016 óta már nem a kivitelezővel, hanem a szentesi önkormányzattal hadakozik. A Pendola-Szentes Kft. tíz százalékban a szentesi önkormányzaté, nagyobb részben a Pendoláé volt, a közös cég felszámolása 2015-ben elindult. A korábbi közös cég többségi tulajdonosa egyfelől egykori társán követel pénzt, emiatt eljárás folyik a Fővárosi Törvényszéken. De közben a felújítással kapcsolatos feljelentéseket is tett. A szállón elvégzett bontási munkák ellenértékét szeretné bevasalni a városon, másfelől pedig azt is kifogásolja, hogy annak idején, tehát 2009-2010-ben az önkormányzat késlekedett az ingatlan közös cégbe apportálásával, ezzel lényegében a banki finanszírozás elé gördített akkoriban akadályt, mivel azt nem tudták a hitel fedezeteként beállítani. Majd még egy feljelentéskiegészítést is tett azzal, hogy a Norvég Alaphoz benyújtott pályázatban nem tett nyilatkozatot a város arról, hogy maga az ingatlan per- és tehermentes.

Az önkormányzat 2017 elején nyilatkozatban cáfolta az előző évben, a sajtóban megjelent vádakat. Szerintük nem is kellett a Norvég Alaphoz benyújtott pályázathoz jognyilatkozatot tenni, egyébként pedig a tulajdoni lap szerint az ingatlan per- és tehermentes. A Pendola-tulajdonos azt is kifogásolta a sajtóban megjelentek szerint, hogy a terveit felhasználták a felújításhoz, erre viszont az önkormányzat azt válaszolta, hogy azt korábban már megvásárolták tőle, azt ki is fizették. Tehát az egykori közös cég tulajdonos társai is perben állnak egymással, az elszámolási ügyben február elején lesz az újabb tárgyalás.

És akkor itt van a csalás miatt első fokon elítélt Tarjányi

A furcsa az, hogy a polgári pert 2013-ban Tarjányiék megnyerték azzal, hogy Demján cégének követelése alaptalan, amelyben a közvetítői jutalék aránytalanul magas voltát támadták. A büntető feljelentés miatt indult eljárásban viszont mégis elmarasztalták Tarjányit és társait. Az első fokú ítéletben az szerepel, hogy a beruházás 2,7 milliárdról 3,5 milliárdra való módosítása után a kivitelezőt a közvetítő és a társai úgy tájékoztatták, hogy azért kellett a vállalkozói díjat megemelni, és ezzel együtt a közvetítői jutalékot is, mert a bank felemelte az önrészt. A vádirat szerint ez nem volt igaz, így a kivitelezőt megtévesztették.

Tarjányi a közösségi oldalán reagált, miután nyilvánosságra került a Fővárosi Törvényszék ítélete: bár külföldön tartózkodik, de ezen a héten már itthon lesz, és sajtótájékoztatón fog minden dokumentumot bemutatni, hogy bemutassa a polgári eljárás dokumentumait, amelyek nem marasztalják el őt. „Ezek alapján joggal gondoltam, hogy ugyanezen kérdések mentén a büntető bíróság hasonló megállapításra jut. De csalódnom kellett, mivel a büntető bíróság tevékenységét a polgári perek, felszámolási eljárások és NAV ellenőrzések nem befolyásolták, azok eredményét figyelmen kívül hagyta. Az ügyészség és a büntető bíróság részéről ez nem jogsértő, megtehetik, hogy válogassanak a bizonyítékok közül” – írta Tarjányi a Facebookon.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!