szerző:
Nagy Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A filmszínházakból a nappalikba költöztetheti a mozit a Disney, amely a 21st Century Fox felvásárlásával óriási mennyiségű tartalmat gyűjt be, amit streamingszolgáltatással közvetlenül juttathat majd el az előfizetőkhöz.

A szupererőre szert tett hollywoodi óriás felveszi a küzdelmet a birodalmára törő, hódításra éhes, a régi rendet elpusztító szilícium-völgyi harcosokkal – így lehetne leírni a szuperhősfilmek modorában azt, hogy a Disney megveszi a 21st Century Fox médiakonglomerátum filmes és tévés üzletágának jelentős részét. Az ügylet fő célja ugyanis az, hogy a Disney sikerrel versenyezzen a mozilátogatási és tévénézési szokásokat a streamingszolgáltatással, előfizetés fejében nyújtott tartalommal teljesen megváltoztató cégekkel. Elsősorban a globális hálót szövő Netflixszel, az utána induló Apple-lel, valamint az online áruházból internetes mindenevővé dagadt Amazonnal (amely utóbbi székhelye a Szilícium-völgytől északra, a Washington állambeli Seattle-ben van).

A Disney saját részvényével 52,4 milliárd dollárt fizet, és további 13,7 milliárd dollárnyi adósságot átvállal a Rupert Murdoch ausztrál születésű amerikai médiacézár birodalmának általa kiválogatott darabjaiért. Ezzel a birtokába kerül a 20th Century Fox hollywoodi stúdió – ahol mozi- és tévéfilmek egyaránt készülnek –, az FX és a National Geographic kábeltévé-csatorna, valamint 22 regionális, sportra szakosodott tévéállomás. Külföldön övé lesz a Nagy-Britannia mellett Írországban, Németországban, Ausztriában és Olaszországban jelen lévő Sky műholdas tévészolgáltató 39 százaléka. Indiában pedig a mumbai székhelyű Star India, amely 650 millió előfizetőjének 58 csatornán közvetít a szappanoperáktól a természetfilmeken át a krikettig mindent. Kisebb jelentőségű a szerzemények között a Fox International Channels, amely Európában, Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában van jelen.

Az óriási felvásárlás jóváhagyása az év végéig is elhúzódhat, mert az ügyletre számos hatóságnak igent kell mondania. A Disney a kockázattal arányos fájdalomdíjat ajánlott fel a Foxnak, amely 2,5 milliárd dollárt kap, ha netán meghiúsul a tranzakció. A legfontosabb helyen, Washingtonban segíthet, hogy Donald Trump amerikai elnök gratulált a médiacézárnak, akivel jó viszonyt ápol. Nemcsak azért, mert konzervatív nézeteik közel állnak egymáshoz, hanem azért is, mert Trump a Fox News hírtévé odaadó nézője, minden reggelét azzal kezdi. Márpedig Murdoch – a Fox földi sugárzású tévéhálózatával együtt – megtartja, nem adja el a Disney-nek a piacvezető Fox Newst.

©

A Fehér Ház hozzáállása a Disney–Fox-házassághoz alapvetően különbözik attól, ahogyan azt a tervet fogadta, hogy az AT&T telefontársaság 85,4 milliárd dollárért megvenné a Time Warner médiabirodalmat. Ez ügyben ugyanis az igazságügy-minisztérium, trösztellenes kifogásokra hivatkozva, bíróság elé citálja a feleket. Szarkasztikus vélemények szerint az ok abban keresendő, hogy a Time Warnerhez – miközben a birodalom ékköve a Trónok harca sorozattal taroló HBO – tartozik a CNN hírtévé, amellyel Trump állandó harcban áll, és ezért büntetni akarja.

A 21st Century Fox legértékesebb részeinek kimazsolázásával Bob Iger felteheti a koronát a 2005-ös vezérigazgatói kinevezése óta tartó építőmunkájára. A Disney animációs üzletágát felrázó Pixarért 2006-ban 7,4 milliárd dollárt adott, amivel a digitális rajzfilmeket forradalmasító stúdiót birtokló Steve Jobs Apple-főnök a Disney legnagyobb egyéni részvényesévé vált. A Marvel Entertainment 2009-es, 4 milliárd dolláros bekebelezésével képregényhősök garmadájához jutott, akik serege most kiegészül a Marvel-világból a Fox által birtokolt X-Men-univerzum tagjaival. 2012-ben pedig a Disney az űroperettet megálmodó George Lucast tette még gazdagabbá, amikor 4,05 milliárd dollárt adott a Star Wars jogait birtokló Lucasfilmért. Az utóbbi vételára azóta már csaknem visszajött, hiszen a vérprofi Disney minden évre időzít egy kasszasikert a Star Wars világából. A jelenleg az újabb trilógia középső darabjaként a mozipénztárakban már több mint egymilliárd dollárt gyűjtő Star Wars: Az utolsó Jedik című filmet májusban a Han Solo ifjúkoráról készült követi majd.

A Disney a felvásárlásokkal sokak szerint egysíkú stúdióvá vált. A kínálata az utóbbi években szinte csak animációs és egy kaptafára készülő szuperhősfilmekből, valamint a Star Wars aktuális darabjából áll. Ez persze biztos üzlet, ami a Disneyt a legnagyobb bevételt és nyereséget elérő hollywoodi stúdióvá tette. Tavaly azonban már csak nyolc filmet mutatott be – a 20th Century Fox és leányvállalata, a Fox Searchlight együttesen huszonötöt –, igaz, azokkal uralta a pénzes listát. Az élen A szépség és a szörnyeteg Emma Watson fémjelezte élő szereplős változata végzett, de az első tízben van két szuperhősfilmje, valamint a Star Wars és A Karib-tenger kalózainak 2017-es darabja. A szerződése 2021 végéig szóló meghosszabbítását vállaló, a sikerre 142 millió dollár értékű részvényopcióval, valamint 60 százalékos fizetésemeléssel ösztönzött Iger az ügylet bejelentését kísérő konferenciabeszélgetésen – beismerve a Disney kasszasiker-orientáltságát – megerősítette, hogy a 20th Century Fox révén újra lesznek majd komolyabb filmjei. Ez eloszlatta azokat a félelmeket, hogy drasztikusan megcsonkítják a patinás hollywoodi stúdiót.

Ezt már csak azért sem áll érdekében megtennie Igernek, mert minden tartalomra szüksége van ahhoz, hogy fölvegye a küzdelmet a Netflixszel és társaival. A streamingszolgáltatók ugyanis átformálták az üzleti modellt: továbbra is fontos, de csak egyszeri kiugró bevételi lehetőség a kasszasiker a mozikban. A biztos és folyamatos bevételt az interneten keresztül – tévé, számítógép, táblagép és okostelefon segítségével – tartalmat fogyasztó előfizetők tízmilliói jelentik. Az ő tévéműsor- és filméhségüket viszont folyamatosan táplálni kell, s mivel ennyi ember érdeklődése rendkívül szerteágazó, jól megfér a kínálatban a szuperprodukció és a kultsorozat. A Netflix, az Amazon és az Apple dollármilliárdokat szán saját tartalomkészítésre (HVG, 2017. november 16.), s az összeg lassan már a hollywoodi stúdiók éves költségvetésével vetekszik.

A leghatározottabban erre a Disney reagált, amely tavaly ősszel bejelentette, hogy két streamingszolgáltatást is indít. Az idén a – Murdochtól megvásárolt tévéállomásokkal megerősített – ESPN sportcsatornára alapozót, jövőre pedig azt, amely elsősorban az animációs és a szuperhősfilmjeire, a Star Wars-univerzumra, valamint a filmes és tévés könyvtárára épít. Az utóbbi érdekében a Disney már nem hosszabbítja meg a Netflixszel ezek streamelésére kötött, 2018–2019-ben lejáró szerződéseit. A 21st Century Fox érdekeltségeinek megvételével iparági találgatások szerint jöhet a harmadik internetes csatorna, amelyet az egyéb filmek és tévésorozatok uralnak majd. A Disney erre felhasználhatja egy másik mostani szerzeményét, a Fox 30 százalékos részesedését a harmadik legnagyobb amerikai streamingszolgáltatónak tartott Huluban, amelyben a saját tulajdonrészével együtt 60 százalékos többségre tesz szert. A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale) című disztópikus sorozatának első évadával a tévés Oscarnak számító Emmy-díjat a legjobb dráma kategóriájában tavaly besöprő Hulu jelenleg csak az USA-ban és Japánban hozzáférhető, ám 32 milliós előfizetői tábora kiváló kiindulási alap a Disney globális céljaihoz.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!