szerző:
hvg.hu

Szilágyi János tizennégy év után 2016-ban mondott fel az iparkamaránál, mert azt látta, kizárólag a kormányzati elképzelések érvényesülnek, és nincs szükség gondolkodó szakemberekre.

Kreatív és kritikus szakértők nem kellenek, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll – tálalt ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi oktatási igazgatója a Népszavának.

Szilágyi János előbb a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál dolgozott, majd tizennégy év után 2016-ban mondott fel az országos központnál, most pedig a civil oktatási szervezeteknek készített egy vitairatot, amelyben mihamarabbi rendszerváltást sürget a szakképzésben, és azt írja, meg kell szabadulni a politikai ideológiával átitatott modellektől, ugyanis a volt képzési igazgató szerint az MKIK döntéseiben legtöbbször kizárólag a kormányzat elképzelései érvényesültek, és politikai elhatározásra vezették be a szakképzés lebutított modelljét.

A szakértő szerint a 2010-től elindított szakképzési modellt szakmai körökben

egyszer használatos szakmunkás modellnek is nevezik,

mert a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, és ezért nem nevezhető sikernek a szakgimnáziumi képzés bevezetése sem, mert az itt végzettek számára beszűkültek a továbbtanulási lehetőségek, ráadásul a szakgimnáziumokban végzetteknek sem az érettségije, sem a megszerzett szakmája nem teljes értékű. 

Szilágyi a Népszavának azt mondta, 2014 után "vállalhatatlan körülmények alakultak ki" a kamaránál, egyre kevésbé volt szükség gondolkodó, kreatív, kritikus szakemberekre.

Baj az is, hogy nincsenek kidolgozott stratégiák, és a kamara elnökének nyilatkozataiból is látszik, nem ért a szakképzéshez, és nincs olyan szellemi, intellektuális szakmai háttér, amely demokratikus kontrollt gyakorolna felette

– mondta Szilágyi Parragh Lászlóról. A volt képzési igazgató szerint a gimnáziumok elleni agitáció is tévút, mert inkább azt kellene célként kitűzni, hogy a gyerekek legalább 80-90 százaléka érettségihez jusson.

Balla István Itthon

Radó Péter: „Az iskola a tanulás egy jelentős részéből kiszorul”

Nem tudjuk megjósolni, mi vár a negyedik ipari forradalom nyomán a mai gyerekekre, az oktatásnak arra kell képessé tenni őket, hogy alkalmazkodni tudjanak a ma még nem is látható világhoz. Az iskola funkciói a közeljövőben alapvetően megváltoznak, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe. Radó Péter oktatáskutató a napokban megjelent kötetében megjegyzi, a magyar iskola ma alkalmatlan arra, hogy be tudná fogadni a jövő iskolái felé mutató kezdeményezéseket.