szerző:
Lengyel Miklós

0,1%-ot ért el a Jog és Igazságosság (PiS) a választáson Lengyelországban 2000-ben, most pedig évek óta hatalmon van – jelentős tömegek támogatásával. Magyarországon a Fidesz támogatottsága olykor kétharmados. Miért? – teszi fel a kérdést a Social Europe című szaklapban Slawomir Sierakowski, aki Varsóban egy társadalomtudományi intézetet vezet.

A liberalizmus Európa keleti felében importáru, míg Nyugaton évszázados gyakorlat. Az egykori szocialista államok közül 7-ben hatalomra kerültek a populista pártok, kettőben koalícióban kormányoznak, és ismét másik kettőben ők alkotják az ellenzék fő erejét. Vagyis a 15 egykori szocialista államban a populizmus meghatározó politikai tényező lett. Európának ezen a felén a nácik kedvelt jogászának, Carl Schmittnek a politikai teóriája van érvényben: velünk vagy vagy ellenünk. Nem jobboldal és baloldal küzd egymással, hanem az igazság az ellenséggel.

Ráadásul az egykori szocialista államok polgárai sokkal materialistábbak, mint a nyugatiak – állapítják meg a kutatások. Mégsem ez okozza azt, hogy a populisták ennyire előre törtek Európa keleti felén- állítja a szerző, hanem az, hogy a munkások és a parasztok közösségre vágynak. Ezt találják meg a keresztény és nemzeti tanításban. A középosztály pedig  szeret lenézni valakit: erre ott vannak a kisebbségek és a migránsok.

Kaczynski és Orbán nagy mester abban, hogy miképp lehet kihasználni ennek a viszonylagos jólétben élő középosztálynak a frusztrációját

– írja Slawomir Sierakowski a Social Europe című szaklapban. Cikkét azzal zárja: az EU keleti államai jobban hasonlítanak Oroszországra, mint az unió nyugati részére.

A globalizációról nemigen ír a szerző, pedig Oroszország és az EU keleti tagállamainak sorsa épp ennek következtében vált hasonlatossá: mindkét régió a periférián érzi magát – teljes joggal. A munkabérek és az érvényesülési lehetőségek messze elmaradnak a fejlett Nyugattól és a szakadék ahelyett, hogy szűkülne, inkább még növekszik is. Ebben a helyzetben a gondoskodó államra nagy szükség van, hiszen az átlagpolgár képtelen fenntartani magát a globális piacon. Adam Smith klasszikus liberális tanítása szerint az állam nem más, mint veilleur de nuit – éjjeliőr – a gazdaságban. Az átlagpolgár viszont újraelosztó államot akar, mint Skandináviában, csakhogy a globalizáció feltételei között ennek semmiféle realitása sincs, legfeljebb a jobboldali és baloldali populisták ígéreteiben Európában és a világ más részein.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!