szerző:
Lengyel Miklós

0,1%-ot ért el a Jog és Igazságosság (PiS) a választáson Lengyelországban 2000-ben, most pedig évek óta hatalmon van – jelentős tömegek támogatásával. Magyarországon a Fidesz támogatottsága olykor kétharmados. Miért? – teszi fel a kérdést a Social Europe című szaklapban Slawomir Sierakowski, aki Varsóban egy társadalomtudományi intézetet vezet.

A liberalizmus Európa keleti felében importáru, míg Nyugaton évszázados gyakorlat. Az egykori szocialista államok közül 7-ben hatalomra kerültek a populista pártok, kettőben koalícióban kormányoznak, és ismét másik kettőben ők alkotják az ellenzék fő erejét. Vagyis a 15 egykori szocialista államban a populizmus meghatározó politikai tényező lett. Európának ezen a felén a nácik kedvelt jogászának, Carl Schmittnek a politikai teóriája van érvényben: velünk vagy vagy ellenünk. Nem jobboldal és baloldal küzd egymással, hanem az igazság az ellenséggel.

Ráadásul az egykori szocialista államok polgárai sokkal materialistábbak, mint a nyugatiak – állapítják meg a kutatások. Mégsem ez okozza azt, hogy a populisták ennyire előre törtek Európa keleti felén- állítja a szerző, hanem az, hogy a munkások és a parasztok közösségre vágynak. Ezt találják meg a keresztény és nemzeti tanításban. A középosztály pedig  szeret lenézni valakit: erre ott vannak a kisebbségek és a migránsok.

Kaczynski és Orbán nagy mester abban, hogy miképp lehet kihasználni ennek a viszonylagos jólétben élő középosztálynak a frusztrációját

– írja Slawomir Sierakowski a Social Europe című szaklapban. Cikkét azzal zárja: az EU keleti államai jobban hasonlítanak Oroszországra, mint az unió nyugati részére.

A globalizációról nemigen ír a szerző, pedig Oroszország és az EU keleti tagállamainak sorsa épp ennek következtében vált hasonlatossá: mindkét régió a periférián érzi magát – teljes joggal. A munkabérek és az érvényesülési lehetőségek messze elmaradnak a fejlett Nyugattól és a szakadék ahelyett, hogy szűkülne, inkább még növekszik is. Ebben a helyzetben a gondoskodó államra nagy szükség van, hiszen az átlagpolgár képtelen fenntartani magát a globális piacon. Adam Smith klasszikus liberális tanítása szerint az állam nem más, mint veilleur de nuit – éjjeliőr – a gazdaságban. Az átlagpolgár viszont újraelosztó államot akar, mint Skandináviában, csakhogy a globalizáció feltételei között ennek semmiféle realitása sincs, legfeljebb a jobboldali és baloldali populisták ígéreteiben Európában és a világ más részein.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!