szerző:
Lengyel Miklós

A pjongcsangi téli olimpia politikai szempontból máris nagy siker. A Nemzetközi Olimpia Bizottság mégis aggódik: mi lesz a költségekkel?

Az aggodalmakat Gunilla Lundberg asszony, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság koordinációs bizottságának vezetője osztotta meg a sajtóval Szöulban. Máris látszik ugyanis, hogy a téli olimpia az elődeihez hasonlóan sokkal többe fog kerülni, mint amennyit eredetileg terveztek. Dél-Korea kétszer is sikertelenül futott neki a téli olimpia rendezésének, ezért a tervezők nem spóroltak: 10 milliárd eurót szántak a játékokra. Ez több, mint amennyit eddig bárki is tervezett volna a tél olimpiára. Csakhogy ott lebeg mindenki előtt Szocsi példája: a tervezett összeg 8,8 milliárd euró volt, de a végén kiderült: az oroszok összesen 36 milliárd eurót költöttek el a téli olimpiára. Ez minden rekordot megdöntött. Putyin elnök ugyanis kiadta a jelszót : az egész világot el kell kápráztatni – kerül, amibe kerül. A Szocsiban megrendezett téli olimpia óriási lyukat ütött a költségvetésen, de az oroszok azt hitték: az olaj- és földgázjövedelmek pótolják a veszteséget. Tévedtek.


Az olimpiák történetében nem ritkaság ez: Montreal városa harminc évig nyögte a nyári olimpia költségeit, miközben nem tudott mit kezdeni a létesítményekkel. A legfrissebb pénzügyi katasztrófa Rióhoz kötődik. A nyári olimpiát 9,5 milliárd euróra terveztek, lett belőle 16,5 milliárd. Minthogy a brazil államkasszát még a futball világbajnokság megrendezése is terhelte, óriási volt a pénzügyi veszteség. A megszorítások óriási elégedetlenséget váltottak ki. Emiatt és a korrupciós botrányok miatt szinte az egész politikai vezérkarnak távoznia kellett.

Mi lesz Dél-Koreában, ahol a baloldali elnök úgy került hatalomra, hogy elődje belebukott a nagy korrupciós botrányba?

Teljesen vakon vágtak bele az olimpia megrendezésébe – kizárólag presztízs szempontok alapján – állítja Dél-Korea neves sportszakértője, aki az AFP hírügynökségnek nyilatkozott. Rengeteget költöttek az olimpiára egy olyan országban, ahol a téli sportok egyáltalán nem népszerűek. 2006-ban be kellett zárni Dél-Korea legnagyobb téli sport központját, mert a kutya sem látogatta. A problémával persze a tervezők is tisztában voltak: az olimpiai stadion, melyet összesen négyszer használnak majd, szétszedhető. Az ára borsos, 83,7 millió euró. De nemcsak ez a gond: a korcsolyastadion Dél-Korea egyik legszegényebb tartományában épült fel, ahol senki sem korcsolyázik, mert örül, hogy él. Gangwon tartományban évi 8,4 millió eurós évi veszteséggel számolnak máris emiatt.

.
Rengeteget kellett költeni az infrastruktúrára is: megépült például a gyorsvasút a 12 milliós főváros és az olimpiai központ között. Ez hasznos lehet az olimpia után is annak ellenére, hogy az olimpiai központ nem épp sűrűn lakott területen fekszik. Összesen 8,4 milliárd eurót költöttek az infrastruktúrára Dél-Koreában. Ahol azt remélik, hogy ez 40 milliárd eurós hasznot hoz, hiszen fellendül a vidék az olimpiai beruházások miatt. Ebben a legtöbb szakértő ugyancsak kételkedik. Rámutatnak arra, hogy a versengés miatt a tervezők túlságosan is magas ajánlatokat tesznek. Aztán pedig futnak a pénzük után, de hiába.

Pénzügyileg az egyetlen sikeres olimpia Los Angelesben volt 1984-ben. A kaliforniai városnak nem volt vetélytársa, az előző olimpiát Moszkva kapta, legközelebb az USA-nak kellett következnie. A politikai mindig nagy szerepet játszott az olimpiák megrendezésében: 1936-ban a náci Németország akart bemutatkozni a világnak, 1980-ban Moszkvában a Szovjetunió, 1988-ban Dél-Korea, 2008-ban Kína kívánta felhívni magára a világ figyelmét.

A téli olimpiák presztízse kisebb, de arra jó, hogy a kettévágott ország vezetői parolázzanak egymással. Az állandóan háborúval fenyegetőző ifjú diktátor a húgát küldte az olimpiára, Dél-Korea elnöke pedig kijelentette: szívesen ellátogatna Phenjanba – ha ennek meglesznek a feltételei. Az olimpia tehát politikailag máris sikeres, a pénzügyi veszteségeken pedig ráérnek később is rágódni Dél-Koreában, amely nem hiába tagja a G 20-nak hiszen a világ egyik legsikeresebb országa, mely 48 millió lakosával nagyobb GDP-t produkál mint a 140 milliós Oroszország.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
hvg.hu Gazdaság

Iszonyú nagyot bukott Rio az olimpiával

Tízmilliárd dollárt bukhatott Rio az idei olimpiával. Ez még inkább a csőd felé lökte a Standard & Poor’s által már a záróünnepség után jelentősen leminősített várost – írja a Világgazdaság.