szerző:
hvg.hu

A most közzétett hivatalos becslés szerint a román GDP 2017-ben hét százalékkal nőtt (a magyar néggyel). Ezzel szomszédunk a kontinens legjobbjai közé tartozik, már ami a statisztika szerint kimutatott bővülést illeti. De azért vannak szkeptikus hangok.

 A növekedés nem a fejlődés szinonimája, vagyis a százalékos mutatók feltornászása mögött gondok is lehetnek

 – mondja Cristian Paun, bukaresti egyetemi oktató, a nemzetközi pénzügyek szakértője, és rögtön hoz egy példát is. Szerinte a román gazdaság eladósodva produkál szép növekedési adatokat, miközben például egyetlen kilométernyi korszerű autópálya sem épül. A bukaresti szakértő vélekedését alátámasztják a nemzetközi szervezetek figyelmeztetései is.

Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap elemzése alapján a román növekedés a lakossági fogyasztáson alapul, amit az eddig nagyon alacsony bérek emelése és az adók csökkentése hajt. De a nemzetközi szervezetek szerint a valódi fejlődéshez modernizálni kellene az infrastruktúrát, a közlekedést, az egészségügyet és az oktatást. Jelenleg Romániában csak 550 kilométernyi valóban korszerű autópályán lehet közlekedni, és a vasút helyzete is elszomorító. Most a romániai vonatok átlagos sebessége 44 km/óra, miközben 1990-ben még 78 kilométeres volt az átlagsebesség. Viorel Istrate, a román vasutas szakszervezet egyik vezetője elmondta az AFP-nek, hogy 2017-ben egyetlen lejt sem fordítottak a kocsipark felújítására, és az idei költségvetésben még tovább csökkentették a vasút korszerűsítésére szánt keretet.

Persze a politikai elit is érzi a bajokat: a január végén funkcióba lépett új kormányfő, Viorica Dancila közölte: 2020-ig megépül 350 kilométernyi új autópálya. Az AFP által megkérdezett polgárok szkeptikusak, hiszen hasonló ígéretek már egy évtizeddel ezelőtt is elhangzottak, de végül egyik sem valósult meg. A 2016-ban kormányra került koalíció megemelte az állami szektor fizetéseit és a szociális juttatásokat is. Az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési bank román ügyekben illetékes szakértője szerint ennek a deficit növekedése és a gazdaság mesterséges túlfűtöttsége lett a következménye. A januárban konstatált éves infláció 4,3 százalékos, vagyis a mai világgazdasági viszonyok között magas. A tojás ára 43, a vajé 22 a gyümölcsöké 11 százalékkal nőtt, miközben a nyugdíjak messze nem követik ezt az árnövekedést. A bérből és fizetésből élők elsősorban import termékeket vásárolnak, vagyis nő a külkereskedelmi deficit. Tavaly például 33 százalékos volt a növekedés és a külkereskedelmi hiány elérte a 13 milliárd eurót. 2013 és 2017 között a minimálbér 700 lejről 1450 lejre, vagyis 157 euróról 319 euróra nőtt. 

Ezek a számok nyugat-európai mércével értelmezhetetlenek, hiszen a „halódó Nyugaton” folyósított legalacsonyabb, és alanyi jogon járó szociális segély összegét sem érik el.  De minden ország a maga mércéje szerint működik – vagy nem. Mert a béremelés hatására Románia versenyképessége nem nőtt és Cristian Paun bukaresti egyetemi oktató szerint az ország az uniós tagságból sem tud profitálni. Pontosabban: az ebből adódó lehetőségeket nem képes polgárai jólétének növelésére felhasználni. Ez kísértetiesen ismerősen hangzik, és akkor itt korrupcióról még szó sem esett.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!