Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Az államháztartás hiánya tavaly a GDP 5 százaléka volt. Az államadósság így is csökkent, bár az Eximbank külső forrásait is be kellene számítani.

Feladta a harcot az Eurostat ellen magyar partnere, és elfogadta, hogy az Eximbankot a kormányzati szektor részének kell tekinteni – erősítette meg a HVG kérdésére az Európai Unió statisztikai hivatala. Ez több mint két százalékponttal emelheti meg az államadósság szintjét az Eurostattól kapott információ szerint az első negyedév végén készülő elszámolásban. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már január 2-án megpendítette ezt, néhány nappal később pedig Banai Péter Benő államtitkár levezette, miképp változott az államadósság GDP-hez viszonyított aránya: az Eximbank mérlegének beszámítása nélkül a 2016. végi 73,9-ről tavaly 72,4 százalékra, vele együtt a 76 százalékos szintről 74,5 százalékra.

Az Eurostat 2016 februárjában jelezte a magyar kormánynak, hogy az új, 2014 szeptembere óta hatályos elszámolás, az ESA2010 szerint az állami bankot a zártkörű pénzügyi közvetítők, más néven a „foglyul ejtett intézmények” körébe sorolja. Ezek a definíció szerint csak látszólag piaci szereplők, mert menedzsmentjük az államhoz köti őket, és végeznek ugyan piaci tevékenységet – az Eximbank például hitelezést –, ám kiadásaiknak legalább a felét nem lennének képesek a bevételeikből finanszírozni.

Bár az Eximbank működése egy 2012-es, tevékenységét jelentősen kibővítő törvénymódosítás után leginkább amiatt kapott kritikát, hogy eredeti funkciójához nehezen köthető, milliárdos kölcsönöket folyósított kormányközeli üzletemberek számára – Andy Vajna például 21 millió euró hitelt kapott a TV2 megvásárlására –, az Eurostat nem ezt kifogásolta, hanem az exportfinanszírozás elszámolását. Más kérdés, hogy a „baráti” óriáskölcsönök jelentősen megnövelték az állami bank kinnlevőségét, még úgy is, hogy azokat később részben az MKB által finanszírozott hitelekkel váltották ki.

Egy tanácsadó testület a vitát tavaly augusztusban az Eurostat javára döntötte el. Akkor a nemzetgazdasági tárca és néhány napja a KSH is azt válaszolta a HVG kérdésére: folytatódik az egyeztetés az Eximbank státuszáról. Ez ellentmond az Eurostat mostani válaszának, mely szerint a vitát már lezártnak tekinti.

©

Az államadósság mértékét az államháztartás tavalyi szaldója is rontja. Hétfőn arról számolt be egy szűkszavú közleményben a nemzetgazdasági tárca, hogy a pénzforgalmi hiány 1974 milliárd forint volt, ami a GDP 5 százalékának felel meg. A magyar kormány még az őszi hónapokban is 900 milliárd forint körüli deficitre számított. A különbség fő oka, hogy az uniós programokra a tervezettnél több előleget fizettek ki, Brüsszeltől azonban az év végéig a vártnál kevesebb támogatás érkezett. A költségvetés tavaly 2555 milliárd forint feletti összeget folyósított uniós programokra, szemben a törvény 2240 milliárdos előirányzatával, ugyanakkor ezekre az Európai Bizottság csak 1015 milliárd forintot utalt át a betervezett 1540 milliárd helyett.

„A magyar állam hozzávetőleg 1000 milliárd forinttal előlegezte meg az európai uniós projekteket” – summázta az államtitkár, hozzátéve, hogy az uniós elszámolású mérleget nem rontja ez az összeg. Márpedig ez a hazai össztermék 2,6 százaléka. Ha az Eurostat elfogadja Banai érvelését, az uniós elszámolású hiány nagyjából 2,4 százalék körül lehet: annyi, amennyit a kormány tervezett. De erre még aligha lehet mérget venni.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!