szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A világ vezető közgazdászai jönnek el a Budapesti Corvinus Egyetemre, hogy a 90 éves Kornai János előtt tisztelegjenek.

Részlet egy csaknem húsz évvel ezelőtti interjúból:

„– A hiány több példányban kelt el, mint egyes detektívregények?

– Igen. A százezer példány után egy fillért sem kaptam a kínai kiadótól, csak egy szép levelet, amelyben tudatják velem, hogy könyvem elnyerte »az év tudományos bestsellere« címet. A Szovjetunióból elhanyagolható összegű honoráriumot kaptam. Az ilyen ügyekben azonban nem az anyagi elismerés számít, hanem az az intellektuális és politikai hatás, amit az ember elért.”

Aki kérdez: Olivier Blanchard francia tudós, az amerikai Massachusetts Institute of Technology közgazdasági tanszékének vezetője, aki 50 évesen a fejébe vette, hogy neves pályatársait sorra meginterjúvolja. Aki válaszol: Kornai János, akkor a Harvard Egyetem professzora. A téma: Kornai műveinek hatása. Az interjú a Macroeconomic Dynamics című elméleti folyóiratban jelent meg, magyarul a Közgazdasági Szemle is közölte. Blanchard 2008. szeptember 1-jén a Nemzetközi Valutaalap főközgazdásza lett, és e minőségében hét éven át a második világháború utáni legnagyobb pénzügyi összeomlás egyik globális válságmenedzsere volt. Távozásakor szakmán belül és kívül egyaránt méltatták, hogy az IMF szakított a régi egyenreceptekkel: Blanchard átformálta a nemzetközi szervezet arculatát és politikáját, az általa szorgalmazott monetáris lazítás segítette a kilábalást. Az Orbán-kormány ebből nem profitált, mert érdemi tárgyalások helyett sajátos pávatáncot járt, majd plakátháborút indított az IMF ellen.

Blanchard a Corvinus Egyetemen január 18-án tart előadást a stabilizációs politika újragondolásáról, annak a rendezvénysorozatnak a keretében, amelyet Kornai 90. születésnapjára szerveznek. Őt más hírességek követik. Bruno Dallago, a Trentói Egyetem professzora legutóbb az Egy valuta, két Európa: a duális eurózóna felé című könyvével keltett érdeklődést. Grzegorz W. Kolodko a kilencvenes évek közepén és 2002–2003-ban is Lengyelország pénzügyminisztere volt, nevéhez köthetők a gazdasági reformok, majd az uniós csatlakozás előkészítése. Megatrendek című könyve magyarul is megjelent. Blogjában legutóbb arról írt, nincs ok örvendezni, hogy a destabilizálódott világban az általa sokat bírált neoliberalizmus helyébe több országban az új nacionalizmus és populizmus lépett.

Kornai János. Intellektuális hatás
©

A vendégszereplő Gerard Roland a Berkeley Egyetem professzora, a Nobel-díjas Erik Maskinnal és Kornaival közösen írták 2003-ban A puha költségvetési korlát értelmezése című híres cikküket. Ebben Kornainak a szocializmus elemzésére használt kategóriáját terjesztették ki a fejlett világra. A puha költségvetési korlát Kornai megfigyelése: az állami tulajdonban lévő vállalatok akkor sem mentek tönkre, ha gazdaságtalanul vagy veszteségesen működtek, mert pénzügyi támogatással vagy más eszközökkel kimentették őket; erre a vállalatok számítanak is, ami befolyásolja a viselkedésüket. Szerzőtársaival arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a gyakorlat és viselkedésmód a fejlett országokban is terjedőben van.

Maskin egy hónappal később tart előadást a Corvinuson, annak a konferenciának az egyik vezérszónokaként, amely Kornai művei alapján az állam megváltozott szerepét elemzi. Itt csatlakozik hozzá – mások mellett – Eric Berglöf svéd professzor is, aki 2006-tól 2014-ig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank főközgazdásza volt, ma a London School of Economics and Political Science professzora. Legutóbb a Twitteren azt az idézetet továbbította, hogy „az egyenlőtlenség felfejti azt a szociális szövetet, amely összeköt minket, de ez nem elkerülhetetlen. Ez azoknak a politikusoknak az elszomorító döntése, akik elfelejtették, hogy a gazdasági növekedés hasznából mindenkinek részesednie kellene.” Mindeközben február 20-án Adam Michnik, a lengyel Gazeta Wyborcza főszerkesztője és Kis János filozófus a rendszerváltó országok U kanyarját elemzi; a kifejezést Kornai a HVG Kiadó által minap megjelentetett Látlelet című kötetében Magyarországra vonatkoztatja, amelynek kormánya elfordult a demokráciától, a jogállamtól, a magántulajdontól, a civil társadalomtól, emiatt „igen nagy az esély arra, hogy a kormány parlamenti választásokon nem váltható le. Ebben az értelemben a kialakult helyzet majdnem irreverzibilis.”

Kornai János: Látlelet

Életképes lehet-e az autokratikus kapitalizmus? Létezik-e illiberális demokrácia? Kívánatos-e követnünk Kína példáját? Magyarországon 2010-ben a jó...

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!