szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A világ vezető közgazdászai jönnek el a Budapesti Corvinus Egyetemre, hogy a 90 éves Kornai János előtt tisztelegjenek.

Részlet egy csaknem húsz évvel ezelőtti interjúból:

„– A hiány több példányban kelt el, mint egyes detektívregények?

– Igen. A százezer példány után egy fillért sem kaptam a kínai kiadótól, csak egy szép levelet, amelyben tudatják velem, hogy könyvem elnyerte »az év tudományos bestsellere« címet. A Szovjetunióból elhanyagolható összegű honoráriumot kaptam. Az ilyen ügyekben azonban nem az anyagi elismerés számít, hanem az az intellektuális és politikai hatás, amit az ember elért.”

Aki kérdez: Olivier Blanchard francia tudós, az amerikai Massachusetts Institute of Technology közgazdasági tanszékének vezetője, aki 50 évesen a fejébe vette, hogy neves pályatársait sorra meginterjúvolja. Aki válaszol: Kornai János, akkor a Harvard Egyetem professzora. A téma: Kornai műveinek hatása. Az interjú a Macroeconomic Dynamics című elméleti folyóiratban jelent meg, magyarul a Közgazdasági Szemle is közölte. Blanchard 2008. szeptember 1-jén a Nemzetközi Valutaalap főközgazdásza lett, és e minőségében hét éven át a második világháború utáni legnagyobb pénzügyi összeomlás egyik globális válságmenedzsere volt. Távozásakor szakmán belül és kívül egyaránt méltatták, hogy az IMF szakított a régi egyenreceptekkel: Blanchard átformálta a nemzetközi szervezet arculatát és politikáját, az általa szorgalmazott monetáris lazítás segítette a kilábalást. Az Orbán-kormány ebből nem profitált, mert érdemi tárgyalások helyett sajátos pávatáncot járt, majd plakátháborút indított az IMF ellen.

Blanchard a Corvinus Egyetemen január 18-án tart előadást a stabilizációs politika újragondolásáról, annak a rendezvénysorozatnak a keretében, amelyet Kornai 90. születésnapjára szerveznek. Őt más hírességek követik. Bruno Dallago, a Trentói Egyetem professzora legutóbb az Egy valuta, két Európa: a duális eurózóna felé című könyvével keltett érdeklődést. Grzegorz W. Kolodko a kilencvenes évek közepén és 2002–2003-ban is Lengyelország pénzügyminisztere volt, nevéhez köthetők a gazdasági reformok, majd az uniós csatlakozás előkészítése. Megatrendek című könyve magyarul is megjelent. Blogjában legutóbb arról írt, nincs ok örvendezni, hogy a destabilizálódott világban az általa sokat bírált neoliberalizmus helyébe több országban az új nacionalizmus és populizmus lépett.

Kornai János. Intellektuális hatás
©

A vendégszereplő Gerard Roland a Berkeley Egyetem professzora, a Nobel-díjas Erik Maskinnal és Kornaival közösen írták 2003-ban A puha költségvetési korlát értelmezése című híres cikküket. Ebben Kornainak a szocializmus elemzésére használt kategóriáját terjesztették ki a fejlett világra. A puha költségvetési korlát Kornai megfigyelése: az állami tulajdonban lévő vállalatok akkor sem mentek tönkre, ha gazdaságtalanul vagy veszteségesen működtek, mert pénzügyi támogatással vagy más eszközökkel kimentették őket; erre a vállalatok számítanak is, ami befolyásolja a viselkedésüket. Szerzőtársaival arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a gyakorlat és viselkedésmód a fejlett országokban is terjedőben van.

Maskin egy hónappal később tart előadást a Corvinuson, annak a konferenciának az egyik vezérszónokaként, amely Kornai művei alapján az állam megváltozott szerepét elemzi. Itt csatlakozik hozzá – mások mellett – Eric Berglöf svéd professzor is, aki 2006-tól 2014-ig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank főközgazdásza volt, ma a London School of Economics and Political Science professzora. Legutóbb a Twitteren azt az idézetet továbbította, hogy „az egyenlőtlenség felfejti azt a szociális szövetet, amely összeköt minket, de ez nem elkerülhetetlen. Ez azoknak a politikusoknak az elszomorító döntése, akik elfelejtették, hogy a gazdasági növekedés hasznából mindenkinek részesednie kellene.” Mindeközben február 20-án Adam Michnik, a lengyel Gazeta Wyborcza főszerkesztője és Kis János filozófus a rendszerváltó országok U kanyarját elemzi; a kifejezést Kornai a HVG Kiadó által minap megjelentetett Látlelet című kötetében Magyarországra vonatkoztatja, amelynek kormánya elfordult a demokráciától, a jogállamtól, a magántulajdontól, a civil társadalomtól, emiatt „igen nagy az esély arra, hogy a kormány parlamenti választásokon nem váltható le. Ebben az értelemben a kialakult helyzet majdnem irreverzibilis.”

Kornai János: Látlelet

Életképes lehet-e az autokratikus kapitalizmus? Létezik-e illiberális demokrácia? Kívánatos-e követnünk Kína példáját? Magyarországon 2010-ben a jó...

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!