Nem sok köszönet volt az elmúlt négy évben elindult budapesti nagyprojektekben. Pedig a kabinet nem fukarkodott a neki fontos fejlesztések finanszírozásával: eddig összesen 136 milliárd forintot költöttek állami pénzből a városligeti múzeumnegyedre, az Orczy-parkban terjeszkedő Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (NKE) és a Dagály fürdő területén felépített Duna Arénára.

A beruházások azonban köszönőviszonyban sem voltak Budapest elfogadott városfejlesztési koncepcióival, a tervek pedig a nyilvánosság bevonása helyett egyre inkább titokban készültek. Nem csoda hát, hogy majdnem az összes projekttel szemben tiltakozások alakultak ki. Előfordult, hogy ezek megakasztották vagy lelassították a fejlesztéseket, de van olyan projekt is, amely megvalósult.

Csökkent a főváros önállósága

Annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben is azonos politikai irányt követett a kormány és a főváros, a budapesti önkormányzat nem kapott több forrást városfejlesztésre, mint korábban. Ellenkezőleg, a kormány sorra fosztotta meg tulajdonaitól a fővárosi önkormányzatot, hogy ott aztán saját hatáskörben, a főváros beleszólása nélkül valósíthassa meg a neki tetsző presztízsberuházásokat. A Városliget és az Orczy-park esetében még új törvényt is hoztak azért, hogy kivonják a területeket az aktuális fővárosi szabályozások alól, a Kopaszi-gáton pedig egyensesen a fővárosi szabályozásokat változtatták meg a beruházás érdekében.

Igaz, volt olyan is, amikor Tarlós István főpolgármester ellenállt a kormányzati nyomásnak: az Erzsébet tér einstandja esetében sikertelenül, a Margitszigetre tervezett teniszstadionra egyelőre sikerrel mondott nemet.

Nem számíthatott viszont a főváros a kormány segítségére, amikor kellett: a Puskás Ferenc Stadion felújítása vagy a Duna Aréna esetében bármennyi költségemelkedés belefért ugyan, a 3-as metró felújításának növekvő költségeire viszont többször is hiába kért pénzt Tarlós a kormánytól.

A fák nem úszták meg

Az elmúlt négy évben eddig talán soha nem látott veszélybe kerültek Budapest legfontosabb zöldterületei. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem például szabad jelzést kapott arra, hogy saját tetszésének megfelelően alakítsa át az Orczy-parkot és ott építse fel a számára szükséges intézményeket. Itt már a 400-at közelíti a parkban kivágott fák száma, az NKE eddig 50 milliárd forintot költhetett el a területen.

A kormány az egykor jól menő Dagály fürdő területét is állami tulajdonba vette, hogy ott építse fel a Duna Arénát. A fürdő mellett mintegy 100, az oda vezető sétány kedvéért további nagyjából 150 fát vágtak ki, az ott felhúzott aréna 46 milliárd forintba került.

Hasonló tervek merültek fel a Népligettel is: itt Fradiváros néven az FTC építhetett volna föl számára fontos intézményeket, de ez a projekt eddig igen keveset haladt, a park területén egyelőre nem vágtak ki fákat.

Eddig szerencsésen megúszta a Margitsziget is: noha többször is felmerült, hogy hatalmas teniszstadiont építenének itt fel, a cikluszáró parlamenti ülésen törvényt is hoztak a beruházásról, hogy az össznépi (Tarlóséval kiegészült) tiltakozások és Áder János vétója hatására máris visszakozzanak attól. A vizes vébé keretében viszont szépen felújították a Margitszigetet.

Tiltakozások állították le a római-parti és városligeti fakivágásokat

Egy 2015-ös határozattal a Városliget Zrt. birtokába adták Budapest legnagyobb közparkját, hogy ott új múzeumépületeket építsenek föl. Pedig a kutatásokból kiderül, hogy a városlakók nem a főváros emblematikus közparkjában szeretnék új múzeumok építését, nem meglepő hát, hogy a projekt erőteljes tiltakozást váltott ki.

Az ellenállás hatására a Városliget Zrt. hozzáállása megváltozott: a Magyar Zene Házának, az Új Nemzeti Galériának az építését és a régi Közlekedési Múzeum felújítását egyelőre eltolta, felvetette, hogy a projektnek útban levő fákat nem kivágják, hanem átültetik, és előtérbe került a park megújítása is.

A Néprajzi Múzeum építkezése azért elindult az Ötvenhatosok terén. A Liget-projekt keretében összesen nagyjából 40 milliárd forintot költöttek el tavaly nyárig, mindössze 4 fát vágtak ki a Zene Háza építése miatt és további 38-ra adtak engedélyt tavaly novemberben a parkfelújításhoz kapcsolódóan.

A Római-partra tervezett mobilgát építése járt volna a legtöbb, az első tervek szerint akár 1500 fa kivágásával. Mind a mai napig nincsenek végleges látványtervek arról, pontosan hogy nézne ki a part a gát felépítése után, de az biztos, hogy tönkretette volna a kedvelt part ártéri jellegét.

Ez volt az egyetlen nagyprojekt, amely a fővárosi önkormányzat, nem pedig a kormány beruházásában valósult volna meg. És itt mutatkoztak a legerősebb tiltakozások is: októberben a gát nyomvonaláról tartandó népszavazást is kezdeményeztek, ami elől végül kitáncolt a főváros és visszavonta a partélre épített mobilgát tervét.

A tiltakozások itt is pozitív hatással voltak a projektre: Tarlósék – mivel ez nem váltott ki vitákat – a Római-partnál a Dunába ömlő patakok mentén ősszel megkezdték az árvízvédelmi munkákat, a Duna-parti szakaszon pedig újabb egyeztetéseket folytatnak a védmű nyomvonaláról.

Jól haladnak az Orbánnak fontos beruházások

Az egyetlen dolog, amire számolatlanul áramlott pénz Budapesten, Orbán Viktor miniszterelnök szenvedélye, a sport volt. A stadionok építésénél az sem volt probléma, ha a költségek sokszorosan átlépték az előre tervezettet – a Puskás Ferenc Stadion építését eredetileg még százmilliárdból akarták kihozni, de a tervezett költségvetés ma már 190 milliárd forint körül jár.

Szintén sok energiát fektettek a budai Vár átalakításába, ismét a miniszterelnök álmát megvalósítva. A korábban ott működő intézményeket már kiköltöztették, de a minisztériumok Várba költöztetése egyelőre lelassult. Jól halad viszont a Karmelita-kolostor felújítása és a miniszterelnökség leendő székhelyének kialakítása.

A legnagyobb fővárosi ingatlanfejlesztési projektet sem nehéz Orbán Viktorhoz kötni: a miniszterelnök "kötélbarátja", Garancsi István cége alakítja ki a Kopaszi-gáton a BudaPart lakónegyedet, benne a Mol új központjával. Budapest első felhőkarcolója kedvéért korábban még az érvényes magassági korlátozásokat is módosította a fővárosi közgyűlés, igaz, azóta Lázár János egy törvényjavaslatot is benyújtott, hogy mégse lehessen 65 méternél magasabb épületet felhúzni Budapesten.

Alig voltak szalagátvágások

2014 és 2018 tavasza között a Széll Kálmán tér felújítása volt az egyetlen komolyabb köztér-rehabilitációs projekt, amely elkészült Budapesten. Ez jóval elmarad a korábbi ciklushoz képest, hiszen akkor mégiscsak átadták (emlékezetes módon többször is) a Várkert Bazárt, a Belvárost átszelő "Új Főutcát" és a felújított Kossuth teret is.

Noha tervek régóta vannak Budapest szégyenfoltjai, a Rákóczi út, a Nagykörút és a rakpartok élhetőbbé tételére is, egyelőre semmi nem történt egyik ügyben sem.

Ingyen kaptunk egy remek közterületet, a Szabadság hidat

Paradox módon talán a legjobb dolog, amit Budapest lakói kaptak az elmúlt négy évben, teljesen ingyen és spontán jött létre. Először szükségszerűségből zárták le a hidat 2016 nyarán, majd a városlakók nagy kedvvel vették birtokba az üres hidat. Ebben az ügyben támogatólag lépett fel a fővárosi önkormányzat is, és tavaly már azért döntött a híd lezárásáról néhány nyári hétvégén, hogy azt ismét elfoglalhassák a kikapcsolódni vágyó fiatalok.