Farkas Zoltán
Farkas Zoltán

Választási lendületben van a magyar gazdaság, fűtik az uniós projektekre kifizetett előlegek, a béremelések, az alacsony kamatszint, és a nemzetközi környezet is kedvez neki – ebben nagyjából megegyezik a GKI és a Pénzügykutató friss prognózisa. A jövőt azonban megannyi bizonytalanság övezi.

A kormányzati célhoz közeli, 4 százalékot alulról súroló gazdasági növekedést vár az idei évre a Pénzügykutató és a GKI is. Ez egymást erősítő tényezőknek tulajdonítható.

– A világgazdaságot optimista hangulat, gyorsuló növekedés jellemzi.

– A magyar kormányzat tovább élénkíti a belföldi keresletet.

– Az uniós támogatások, az uniós projektekre erőltetett tempóban kifizetett előlegek fűtik a beruházásokat.

– Viszonylag laza a fiskális politika.

– Egyelőre nem várható fordulat a szintén laza monetáris politikában.

A kormány valamennyi motort bekapcsolta, hogy működése nyolcadik évét látványos növekedéssel zárja, a kedvező külső konjunktúrára rátett egy lapáttal, ügyet sem vetve arra, hogy a jövőre gondolva takarékoskodjon az erőforrásokkal. Pedig a GKI szerint több nemzetközi intézmény felhívta a figyelmet, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést. Ennek jegyében „az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az EU-ban magas államháztartási hiány csökkentésére, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakítására és a versenyképesség javítására lenne szükség”. Ehhez a Pénzügykutató részéről Várhegyi Éva tudományos tanácsadó azt fűzte hozzá, hogy „a gazdasági élénkítés eszközei kimerülőben vannak”, a fő akadály ma már a megfelelő munkaerő hiánya.

Számszerűen a legfontosabb mutatók várható alakulása:

– A beruházások csaknem 10 százalékkal bővülnek az idén, a háztartások fogyasztása meghaladja a 4 százalékot. A keresetek vásárlóereje a Pénzügykutató szerint 7 százalékkal nő, a GKI szerint viszont csak 4,5 százalékkal. Pedig a GKI mérsékelte korábbi inflációs prognózisát, most az idei év egészére 2,7 százalékos drágulást vár. Ellenben a Pénzügykutató ennél is szerényebb, 2,3 százalékos inflációt prognosztizál.

– A belföldi kereslet központilag vezérelt élénkítésének a hatása a külkereskedelmi mérlegben már érződik. Tavaly a behozatal jobban nőtt a kivitelnél, és a 2016-os 9,7 milliárd eurós exporttöbblet tavaly 8 milliárdra mérséklődött, idén a Pénzügykutató szerint 5,4 milliárdra apadhat. E téren bizakodóbb a GKI, amely 2018-ban még 7 milliárd eurós kiviteli többletre számít.

– A munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra csökkenhet. De „ha a közmunkásokat (vagy legalábbis többségüket) munkanélkülinek tekintenénk, a magyar ráta lényegében azonos lenne az EU 7,5 százalék körüli átlagával” – állapítja meg a GKI. „A munkaerő szűkössége miatt a foglalkoztatás eléri a határát, amin csak a közfoglalkoztatottak jelentős hányadának a munkaerőpiacra terelése, illetve a külföldön dolgozók hazatelepülése segítene – ám erre rövid távon nem látunk esélyt” – hangsúlyozza a Pénzügykutató.

– Az államháztartásra vonatkozó kormányzati prognózisok nagyjából teljesülhetnek. A hiány a tavalyinál nagyobb lehet, 2,4-2,5 százalék, az államadósság a Pénzügykutató szerint a hazai össztermék 70,1 százalékára csökken. A GKI 72-73 százalékos adósságmutatóra számít.

Itt viszont érdemes elidőzni egy pillanatra. Tavaly az államháztartás tényleges bevételeit és kiadásait rögzítő mérleg hiánya 5,1 százalék volt, vagyis az állam sokkal többet költött, mint amennyi pénz beérkezett a költségvetésbe. Ez is közrejátszott abban, hogy a gazdasági növekedés 4 százalékra pörgött fel. Az irdatlan mennyiségű kiadásból cirka 1000 milliárd forint az uniós programok megelőlegezésére ment el, ezt az EU maastrichti deficitmutatójában nem kell figyelembe venni, mert Brüsszel – hacsak drámai fordulat nem következik be – előbb-utóbb megtéríti.

De ez a tekintélyes summa a gazdaságban már működik, legalábbis az a része, amelyet elköltöttek, beruházásra vagy fogyasztásra. Csakhogy az uniós kifizetések folyósítását a kormány jövőre le akarja zárni, függetlenül attól, hogy Brüsszel addig mennyi számlát fogad be, mennyi pénzt utal át. Ezzel a gazdasági növekedés fő támaszát üti ki. Ráadásul az idei lazítás után a kormány 2019-ben ismét szigorítana a költségvetésen, és ezt tenné a következő években is. Mindez arra utal, hogy a gazdasági növekedés mai tempóját jövőre már nem lehet fenntartani.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!