szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A választások előtti hetekben (ország)állapotfelmérő cikksorozatban vizsgáltuk, hogy különböző területeken hova jutott az ország az elmúlt nyolc évben. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk megállapításainkat, hogy egyszerűen és gyorsan megtalálhassa cikksorozatunk minden írását.

Választás 2018
Diadalmámor és totális összeomlás - ez maradt a 2018-as parlamenti választás után. Magyarország tehát egyrészt olyan, mint volt immár nyolc évig, eközben mégis egészen más lett, mint április 8-án reggel volt. A nagy kérdés most az: hogy jutottunk idáig, és mi jön most. Igyekszünk válaszokat találni.
Friss cikkek a témában

Gazdaság

Az ország makrogazdasági mutatói kétségtelenül javultak az elmúlt nyolc évben, csak hát a viszonyítási alap a világgazdasági válság mélypontja. És ha azokat a mutatókat nézzük, amelyekre a lakosság mindennapi életében a legérzékenyebb, már korántsem egyértelmű a kép (ebben a cikkünkben olvasóintól is megkérdeztük, jobban élnek-e mint 2008-ban). Például a kormány büszke a munkanélküliség csökkenésére - ez részben a nyugatra kivándorló magyaroknak, részben a sokat bírált közmunkarendszernek is köszönhető -, az évek óta tartó béremelkedésre, de azért egész másképp néz ki a dolog, ha tudjuk, hogy a reálbérek szintje még mindig 8 százalékkal marad el a 2008-astól, az ország fejlettségét illetően pedig legutóbb maga Matolcsy György jegybankelnök halasztotta el 20 évvel (2050-re) az osztrák szint utolérésének céldátumát.

©

És - noha Orbánék folyamatosan anyázzák Brüsszelt - az uniós pénzek nélkül még ott sem tartanánk, ahol most, igaz, a több ezermilliárd forint EU-forrásból a magyar társadalom sokkal kevesebbet profitált, mint amennyit lehetett volna, mert a pénz elosztását a kapkodás és az intézményesített korrupció jellemezte. Kapkodásról, de főleg pazarlásról beszélhetünk a hírhedt stadionépítésekkel (a focira gyakorolkt hatást mindenki ismeri) és sporttámogatásokkal kapcsolatban is.

Haveri kapitalizmus, multik vegzálása, urambátyám rendszer: sokan így jellemzik az Orbán-kormány által kiépített rendszert. Összefoglaltuk, hogy kezdődött meg ennek kiépítése nyolc évvel ezelőtt Simicska Lajossal, majd a G-nap után hogyan folytatódott más kiválasztott szereplőkkel, például a kormányfő barátjaival és rokonaival.

Paks II. az oroszokkal, államosított gázpiac, szétvert árampiac, rezsicsökkentés - mérlegre tettük, mit adott a magyar energetikának Orbán Viktor, és mit kapott (vitt el) attól két kormányzati ciklus alatt.

©

A mezőgazdaságban a családi gazdaságokat megerősítését tűzte ki célul a Fidesz-kormány 2010-ben, ebből az lett, hogy egyes családok valóban megerősödtek az elmúlt időszak intézkedéseinek köszönhetően, de messze nem mind.

Társadalom

Egy kezdetleges, konzervatív, jóléti rezsim kialakulásának vagyunk tanúi, amelynek alapvetése az egyenlőtlenségek elfogadása. A társadalmat rossz állapotában "fagyasztotta be" az Orbán-kormány, és túl nagy volt az ár, amit az emberek többsége fizetett ezért. Az egyik ilyen ár a kivándorlás: „A rendszer visszafogja a nagymértékű társadalmi mobilitást és kreativitást. A fiatalok nem feltétlen azért mennek el, mert kint jobban élnek, hanem mert kint szabadabbak és kreatívabbak lehetnek. A másik ár pedig az, hogy a szegények teljesen belesüllyedtek a szegénységbe” – magyarázta lapunknak Kovách Imre szociológus egyetemi tanár. Kolosi Tamás, a Tárki társadalomkutató intézet elnöke pedig arról beszélt a HVG-nek, hogy noha a Fidesz elitcserét hirdetett, klientúraépítés lett belőle. A sajtó a semmiből iszonyatos vagyont szerzett Mészáros Lőrinccel, Tiborcz Istvánnal és köreikkel van ugyan tele, de a Fidesz által felemelt oligarchák a száz leggazdagabb magyar listájának legfeljebb a tizedét teszik ki.

Egészégügy

Miután a kormány gyakori érve, hogy azért van csupa rossz hír az egészségügyről, mert mindig csak a negatív esetek jutnak el a médiába, megnéztünk néhány, szubjektívnek nem mondható jellemzést is a területről. Ezekből kiderül például, egész Európában mindössze öt helyen rosszabb a helyzet, mint nálunk, ahol a 21 napon belül elérhető rákterápiák és a 7 napnál hamarabb hozzáférhető CT-vizsgálatok aránya kiugróan alacsony, a rák, a szívinfarktus és a sztrók halálozási rátája, valamint a kórházi fertőzések száma viszont kiugróan magas – hasonlóképpen a hálapénz jelenlétéhez. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint csakis egy pártokon átívelő program rángathatná ki katasztrofális állapotából a hazai egészségügyet, szemléletváltoztatásra kellene költeni, enélkül kidobott pénz minden, az egészségügybe tűzoltásként öntött százmilliárd. A Fidesz hű maradt magához, programja ezen a szakterületen sincs, de az ellenzéki pártokéit megtaláltuk, összehasonlítottuk.

©

Oktatás

Példátlanul félresikerült átalakítást hajtott végre az oktatási rendszerben az Orbán-kormány 2010-től: pénzkivonást és központosítást. A reformok átgondolatlanságát mutatja, hogy az utóbbi évek már az intézkedések visszaalakításáról szóltak. Szimbolizálja ezt, hogy az oktatási területért felelős KDNP-s államtitkár, Hoffmann Rózsa 2010-ben azt mondta: "Felborult a nemzeti műveltség, Harry Potter lassan kiszorítja János vitézt", tavaly viszont az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős Csépe Valéria már arról beszélt, hogy "inkább Harry Pottert olvassanak alsóban, mint Jókait". Tény, az iskolaállamosítás fő célja kudarcot vallott. Azzal indokolták ugyanis, hogy csökkenti majd a különbségeket a városokban, illetve községekben élő diákok teljesítménye között. Na, ez a különbség azóta éppenséggel nőtt, olvasható ki a PISA-, illetve a PIRLS-felmérésekből. Szomorú eredményeket publikált a magyar oktatásról az Magyar Tudományos Akadémia is. A korábban a tandíj ellen népszavazást nyerő Fidesz kormányzása idején egyre többen, egyre többet kénytelenek fizetni felsőoktatási tanulmányaikért. Polónyi István oktatáskutató szerint a felsőoktatás és a szakképzés átszabása tévút, az csak a vállalatok, vállalkozások rövid távú érdekeit szolgálja. Gyarmathy Éva pszichológus leírta a szerinte ideális iskola képletét, ebből mindenki – gyerek és szülő is – láthatja, hol tart a mai magyar oktatás. A pártok programjai közül a Fidesz-KDNP-é megint hiányzik.

Migráció, menekültek

Az elmúlt években a kormány fő témájává tette a menekültügyet, amelyről olyasmiket, mint most Orbánék, korábban csak a Jobbik mondott.  Orbán Viktor a Charlie Hebdo című lap elleni 2015 januári párizsi terrorista merénylet után talált új értelmet a témának, a 2015 nyarán kezdődő és őszén tetőző migrációs hullám pedig megerősítette, hogy erre kell felépítenie politikáját. A magyar határon felépült a kerítés, a menekültügyi szabályokat jogvédő szervezetek által sokat bírált módon szigorították, és noha a menekülthullám rég elült, a kormány és a Fidesz kommunikációja azóta is csak erről szól, mindig megtalálva az ellenséget – Brüsszel, Soros, civil szervezetek -, aki szerinte el akarja árasztani Magyarországot menekültekkel. A Fidesz belekényszerítette az országot a kvótanépszavazásba, amely azóta is hivatkozási alapja, noha érvénytelen lett az elégtelen arányú részvétel miatt. A migránsozós kampány hangerejét nem csavarta le a Fidesz, nem érdekli sem az, hogy rasszista és hazug, amit csinál. Közben a százmilliókért letelepedési kötvényt vásárló külföldieket - a kiválasztott közvetítőket gazdagítva - válogatás nélkül befogadta, évi kicsit több mint ezer menekültnek is megadja a védelmet, ami pedig a gazdasági bevándorlást illeti: lassan 250 ezer nem EU-s országból való külföldi dolgozik nálunk.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!