szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Macron üzent a magyar kormánynak is; Varga Mihály maradhat a gazdasági miniszter; beindult a találgatás, a gyerekek adójából kapjanak-e a szülők, vagy járjon-e több nyugdíj annak, aki gyereket vállal. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Régóta várták már, hogy Emmanuel Macron felszólaljon az Európai Parlamentben és elmondja, milyennek képzeli el Európa jövőjét. A francia elnök arról beszélt: az illiberális eszmék napról napra erősödnek, de ha feladjuk a demokratikus értékeket és az európai jövőt, rossz útra lépünk. Elítélte azokat a politikusokat, akik Brüsszelt és Strasbourgot szidják, mert ez kényelmesebb számukra. Azt javasolta: támogassák azokat, akik bevándorlókat fogadnak be, adóztassák meg azokat a digitális cégeket, amelyek most kihasználják a kiskapukat, az eurózónának legyen külön költségvetése, és erősítsék a kulturális együttműködést is.

A héten az is kiderült: a jogállami elvek tiszteletben tartásához kötné az Európai Bizottság az EU-támogatások felhasználását. Ez rosszul érintheti Magyarországot is – nem csoda, hogy Orbán Viktor az EU-ellenesek élére állva keresné a menekülőutat.

Mi lesz most?

Az Együtt közel jár ahhoz, hogy összegyűjtse azt a 150 millió forintot, amit a sikertelen kampány után vissza kell fizetnie, a Munkáspárt pedig már vissza is utalta a kampánytámogatást az Államkincstárnak. Igaz, Thürmer Gyuláéknak ezzel nem volt nehéz dolguk, ők gyakorlatilag feladták a kampányolást, és nem nyúltak hozzá az állami pénzhez. Sokan kérdezhetik, hogy mégis mire lehet elkölteni ennyi pénzt, mi pedig számoltunk egy sort, és arra jutottunk: ha egy párt komolyan veszi a kampányát, akkor hetek alatt könnyedén elmegy 150 millió forint.

A rendszert úgy építették ki, hogy a kamupártok el tudjanak tűnni a pénzzel, a valóban létező, de sikertelen kis pártok vezetői viszont a saját vagyonukkal feleljenek a kudarcért. Annak az összegnek, amit a nagyobb pártok a kampányra költenek, minden független becslés szerint csak a töredékét vallják be – ezt azért tehetik meg, mert az Állami Számvevőszék csak azt vizsgálhatja, hogy a leadott papírok szabályosak-e, azt, hogy van-e bármi közük a valósághoz, már nem.

És persze van, aki még így is könnyített pályán indul: amíg azt számolgatjuk, hogy az MSZP vagy épp a Jobbik kampánykiadása átlépi-e szabálytalanul az egymilliárd forintos határt, addig a kormány teljesen törvényesen egy év alatt 28 milliárd forinttal kampányolt, hivatalosan csak a lakosság tájékoztatásáért, véletlenül sem azért, hogy bárki is a Fideszre szavazzon.

Ön mit gondol a kampánypénzekről?

Nincs okuk aggódni azoknak a budapesti vállalkozóknak, akik elmulasztották befizetni az évi 5000 forintos kamarai regisztrációs díjat – nyilatkozta Csoltó Gábor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott elnöke. Hogy milyen hatékonysággal működik a kamara, azt jól mutatja, hogy az új elnök azt is hozzátette: azt sem tudják pontosan, hány vállalkozás működik a fővárosban, így az elmaradásról sincsenek információk.

Az új taxis tarifákról a főváros elfogadta a BKIK tervét. Az elnök 10 százalékos áremelkedésről beszélt - aztán kiderült, a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 280-ról 300 forintra nőne, a percenkénti várakozási díj pedig 70-ről 75 forintra. De nem csak a taxitarifák emelése miatt mondhatjuk, hogy emlékezetes hét volt ez a közlekedésben. Kiderült például, hogy az Ikarus Egyedi a Volánbusznak és a BKV-nak ígért 180 busza közül határidőre ötöt tudott legyártani, majd válaszul jogi eljárásokkal fenyegetett meg minden médiumot, amelyik a társaság jó hírnevét megsérti. Ami pedig a vasutat illeti, ott aztán volt kreativitás: a kormány egy uniós pályázaton úgy kért pénzt a vonal villamosítására, hogy Balatonfüredet beírta Székesfehérvár elővárosának.

Ki a hét igazi győztese?

A hét képe: így nézne ki az új budapesti Duna-híd.

©

Varga Mihály elárulta: Orbán Viktor felkérte őt, maradjon a gazdasági kabinet élén, és megtarthatja miniszteri pozícióját is. A miniszter szerint a nők és az idősek munkába terelésével, valamint a külföldön dolgozók hazacsábításával jöhet össze az egymillió új munkahely 2010-hez képest - most 750 ezernél tartunk.

De előállt a gazdaságpolitikai terveivel Semjén Zsolt is: szerinte „a felnőtté és adófizetővé vált gyermekek adójának egy része jusson vissza az őket felnevelő szülőhöz”, ugyanis „a gyereknevelést tartjuk a legértékesebb munkának a társadalomban, ennek a gyümölcseiből részesedjen a felnevelő szülő".

A Magyar Államkincstár elnöke pedig arról beszélt: választ kell adni arra a kérdésre, hogy a gyereknevelést a nyugdíjrendszeren belül hogyan lehetne elismerni. Hasonló ötlet – a nyugdíj kiszámításánál élvezzen előnyt az, aki gyereket nevelt – 2014-ben és egy 2016-os MNB-tanulmányban is felmerült, de azzal a figyelmeztetéssel: óvatosságot kíván egy ilyen lépés. Azt ráadásul most hozzátette az államkincstár elnöke is: a nyugdíjrendszerünk hosszú távon nem áll szilárd alapokon.

Mit gondol Semjén ötletéről?

Nem okozott meglepetést Óbuda önkormányzata, amikor úgy döntött: Tiborcz István barátjának és üzlettársának a cége, a Redwood Holding Kft. kapja meg a Kolosy téri piac épületének üzemeltetési jogát tíz évre. Erdei Bálintnak, az Elios volt társtulajdonosának leginkább ingatlanos tapasztalatai vannak, de az óbudai önkormányzatot meggyőzte, hogy sok vendéglőssel "működik együtt".

A bérleti díj minimális összegét a kiírásban havi egymillió forintban szabták meg, Erdeiék pedig 2 millió 50 ezer forintot ajánlottak úgy, hogy éppen azzal az ötvenezer forintos plusz téttel ugrották meg a második legtöbbet kínáló pályázó ajánlatát. A pályázat szerint csaknem 500 millió forintból nemzetközi konyhával működő food hallt hoznak létre. Emellett kézműves üzleteket, kiállításokat, esténként pedig kulturális programokat ígérnek, ráadásul hop on-hop off buszokkal vinnék a turistákat a Kolosy térre.

Mi történik ezután Óbudán?

Az utóbbi két év béremelései sok helyen elolvadtak, ezzel sem a kormány, sem az érdekvédők nem kezdenek semmit. A szakszervezeteknek kimondottan nehéz a dolguk: a munkavállalók alig 10 százaléka szakszervezeti tag, még ennél is kevesebb a versenyszférában, ahol pedig jóval nagyobb a kiszolgáltatottság.

Ráadásul országos szinten ugyan 5-6 milliárd forint befolyik a tagdíjakból az összes szakszervezethez, de szétforgácsolódnak a szervezetek, így pedig nincs erejük. Az egyik ilyen szervezet vezetője az ezer szakszervezet országának nevezte Magyarországot, pedig sok munkahelyen egyáltalán nem működik érdekvédelem. De a meglévő, valóban működő szervezetek vezetői is úgy érzik: a szavuk nem jut el a döntéshozókhoz, érdemi egyeztetés alig van, az érdekvédelemnek pedig nincs sem pénze, sem nyilvánossága.

Az ön munkahelyén van szakszervezet?

Mit tehet a kétharmad az ingatlanpiaccal? Összegyűjtöttük, mi mindenre lehet számítani a következő években. Az eddigi bizonytalan körvonalú rendszer leginkább a lakástulajdonlást segítette elő, ami a fiatalok itthon tartása szempontjából volt politikailag fontos szempont. Az emelkedő négyzetméterárak miatt azonban a saját lakáshoz jutás még a támogatásokkal is egyre nehezebb. Az új generáció pedig a nyugati szokásokat és a magyar árakat látva inkább lakást bérel, mint hogy évtizedekre eladósodjon.  Emiatt aztán különösen fontos lesz a bérlés jogi helyzetét rendezni.

Az is nagy kérdés: felülvizsgálják-e a csok igényelhető összegét, és nő-e a kedvezményezettek köre. Eddig ugyanis leginkább a gazdagok jártak ezzel jól, az átlagos családnak nem elég ennyi pénz. Eközben pedig egyre inkább közelít a határidő, amikor kiderül, a 2019-es határidő lejárta után visszaemelik-e az 5 százalékos áfát. Az idei év második felében lassulásra vagy megtorpanásra lehet számítani, ha a piac nem kap hírt a hosszabbításról.

Mi a feladat?

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!