szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Macron üzent a magyar kormánynak is; Varga Mihály maradhat a gazdasági miniszter; beindult a találgatás, a gyerekek adójából kapjanak-e a szülők, vagy járjon-e több nyugdíj annak, aki gyereket vállal. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Régóta várták már, hogy Emmanuel Macron felszólaljon az Európai Parlamentben és elmondja, milyennek képzeli el Európa jövőjét. A francia elnök arról beszélt: az illiberális eszmék napról napra erősödnek, de ha feladjuk a demokratikus értékeket és az európai jövőt, rossz útra lépünk. Elítélte azokat a politikusokat, akik Brüsszelt és Strasbourgot szidják, mert ez kényelmesebb számukra. Azt javasolta: támogassák azokat, akik bevándorlókat fogadnak be, adóztassák meg azokat a digitális cégeket, amelyek most kihasználják a kiskapukat, az eurózónának legyen külön költségvetése, és erősítsék a kulturális együttműködést is.

A héten az is kiderült: a jogállami elvek tiszteletben tartásához kötné az Európai Bizottság az EU-támogatások felhasználását. Ez rosszul érintheti Magyarországot is – nem csoda, hogy Orbán Viktor az EU-ellenesek élére állva keresné a menekülőutat.

Mi lesz most?

Az Együtt közel jár ahhoz, hogy összegyűjtse azt a 150 millió forintot, amit a sikertelen kampány után vissza kell fizetnie, a Munkáspárt pedig már vissza is utalta a kampánytámogatást az Államkincstárnak. Igaz, Thürmer Gyuláéknak ezzel nem volt nehéz dolguk, ők gyakorlatilag feladták a kampányolást, és nem nyúltak hozzá az állami pénzhez. Sokan kérdezhetik, hogy mégis mire lehet elkölteni ennyi pénzt, mi pedig számoltunk egy sort, és arra jutottunk: ha egy párt komolyan veszi a kampányát, akkor hetek alatt könnyedén elmegy 150 millió forint.

A rendszert úgy építették ki, hogy a kamupártok el tudjanak tűnni a pénzzel, a valóban létező, de sikertelen kis pártok vezetői viszont a saját vagyonukkal feleljenek a kudarcért. Annak az összegnek, amit a nagyobb pártok a kampányra költenek, minden független becslés szerint csak a töredékét vallják be – ezt azért tehetik meg, mert az Állami Számvevőszék csak azt vizsgálhatja, hogy a leadott papírok szabályosak-e, azt, hogy van-e bármi közük a valósághoz, már nem.

És persze van, aki még így is könnyített pályán indul: amíg azt számolgatjuk, hogy az MSZP vagy épp a Jobbik kampánykiadása átlépi-e szabálytalanul az egymilliárd forintos határt, addig a kormány teljesen törvényesen egy év alatt 28 milliárd forinttal kampányolt, hivatalosan csak a lakosság tájékoztatásáért, véletlenül sem azért, hogy bárki is a Fideszre szavazzon.

Ön mit gondol a kampánypénzekről?

Nincs okuk aggódni azoknak a budapesti vállalkozóknak, akik elmulasztották befizetni az évi 5000 forintos kamarai regisztrációs díjat – nyilatkozta Csoltó Gábor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara frissen megválasztott elnöke. Hogy milyen hatékonysággal működik a kamara, azt jól mutatja, hogy az új elnök azt is hozzátette: azt sem tudják pontosan, hány vállalkozás működik a fővárosban, így az elmaradásról sincsenek információk.

Az új taxis tarifákról a főváros elfogadta a BKIK tervét. Az elnök 10 százalékos áremelkedésről beszélt - aztán kiderült, a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 280-ról 300 forintra nőne, a percenkénti várakozási díj pedig 70-ről 75 forintra. De nem csak a taxitarifák emelése miatt mondhatjuk, hogy emlékezetes hét volt ez a közlekedésben. Kiderült például, hogy az Ikarus Egyedi a Volánbusznak és a BKV-nak ígért 180 busza közül határidőre ötöt tudott legyártani, majd válaszul jogi eljárásokkal fenyegetett meg minden médiumot, amelyik a társaság jó hírnevét megsérti. Ami pedig a vasutat illeti, ott aztán volt kreativitás: a kormány egy uniós pályázaton úgy kért pénzt a vonal villamosítására, hogy Balatonfüredet beírta Székesfehérvár elővárosának.

Ki a hét igazi győztese?

A hét képe: így nézne ki az új budapesti Duna-híd.

©

Varga Mihály elárulta: Orbán Viktor felkérte őt, maradjon a gazdasági kabinet élén, és megtarthatja miniszteri pozícióját is. A miniszter szerint a nők és az idősek munkába terelésével, valamint a külföldön dolgozók hazacsábításával jöhet össze az egymillió új munkahely 2010-hez képest - most 750 ezernél tartunk.

De előállt a gazdaságpolitikai terveivel Semjén Zsolt is: szerinte „a felnőtté és adófizetővé vált gyermekek adójának egy része jusson vissza az őket felnevelő szülőhöz”, ugyanis „a gyereknevelést tartjuk a legértékesebb munkának a társadalomban, ennek a gyümölcseiből részesedjen a felnevelő szülő".

A Magyar Államkincstár elnöke pedig arról beszélt: választ kell adni arra a kérdésre, hogy a gyereknevelést a nyugdíjrendszeren belül hogyan lehetne elismerni. Hasonló ötlet – a nyugdíj kiszámításánál élvezzen előnyt az, aki gyereket nevelt – 2014-ben és egy 2016-os MNB-tanulmányban is felmerült, de azzal a figyelmeztetéssel: óvatosságot kíván egy ilyen lépés. Azt ráadásul most hozzátette az államkincstár elnöke is: a nyugdíjrendszerünk hosszú távon nem áll szilárd alapokon.

Mit gondol Semjén ötletéről?

Nem okozott meglepetést Óbuda önkormányzata, amikor úgy döntött: Tiborcz István barátjának és üzlettársának a cége, a Redwood Holding Kft. kapja meg a Kolosy téri piac épületének üzemeltetési jogát tíz évre. Erdei Bálintnak, az Elios volt társtulajdonosának leginkább ingatlanos tapasztalatai vannak, de az óbudai önkormányzatot meggyőzte, hogy sok vendéglőssel "működik együtt".

A bérleti díj minimális összegét a kiírásban havi egymillió forintban szabták meg, Erdeiék pedig 2 millió 50 ezer forintot ajánlottak úgy, hogy éppen azzal az ötvenezer forintos plusz téttel ugrották meg a második legtöbbet kínáló pályázó ajánlatát. A pályázat szerint csaknem 500 millió forintból nemzetközi konyhával működő food hallt hoznak létre. Emellett kézműves üzleteket, kiállításokat, esténként pedig kulturális programokat ígérnek, ráadásul hop on-hop off buszokkal vinnék a turistákat a Kolosy térre.

Mi történik ezután Óbudán?

Az utóbbi két év béremelései sok helyen elolvadtak, ezzel sem a kormány, sem az érdekvédők nem kezdenek semmit. A szakszervezeteknek kimondottan nehéz a dolguk: a munkavállalók alig 10 százaléka szakszervezeti tag, még ennél is kevesebb a versenyszférában, ahol pedig jóval nagyobb a kiszolgáltatottság.

Ráadásul országos szinten ugyan 5-6 milliárd forint befolyik a tagdíjakból az összes szakszervezethez, de szétforgácsolódnak a szervezetek, így pedig nincs erejük. Az egyik ilyen szervezet vezetője az ezer szakszervezet országának nevezte Magyarországot, pedig sok munkahelyen egyáltalán nem működik érdekvédelem. De a meglévő, valóban működő szervezetek vezetői is úgy érzik: a szavuk nem jut el a döntéshozókhoz, érdemi egyeztetés alig van, az érdekvédelemnek pedig nincs sem pénze, sem nyilvánossága.

Az ön munkahelyén van szakszervezet?

Mit tehet a kétharmad az ingatlanpiaccal? Összegyűjtöttük, mi mindenre lehet számítani a következő években. Az eddigi bizonytalan körvonalú rendszer leginkább a lakástulajdonlást segítette elő, ami a fiatalok itthon tartása szempontjából volt politikailag fontos szempont. Az emelkedő négyzetméterárak miatt azonban a saját lakáshoz jutás még a támogatásokkal is egyre nehezebb. Az új generáció pedig a nyugati szokásokat és a magyar árakat látva inkább lakást bérel, mint hogy évtizedekre eladósodjon.  Emiatt aztán különösen fontos lesz a bérlés jogi helyzetét rendezni.

Az is nagy kérdés: felülvizsgálják-e a csok igényelhető összegét, és nő-e a kedvezményezettek köre. Eddig ugyanis leginkább a gazdagok jártak ezzel jól, az átlagos családnak nem elég ennyi pénz. Eközben pedig egyre inkább közelít a határidő, amikor kiderül, a 2019-es határidő lejárta után visszaemelik-e az 5 százalékos áfát. Az idei év második felében lassulásra vagy megtorpanásra lehet számítani, ha a piac nem kap hírt a hosszabbításról.

Mi a feladat?

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!