szerző:
HVG
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több mint bruttó százezer forinttal kevesebbet keres egy Aldi-pénztárosnál egy egyetemet végzett, PhD-vel rendelkező kezdő közalkalmazott.

Egyetemet végezni, utána pár évig kutatni és PhD-t írni, majd az egyetemi doktori végzettség birtokában a nemzeti levéltárban, a nemzeti múzeumban vagy a nemzeti könyvtárban keresni állást – ezt csak a nagyon elhivatottak vagy a havi keresetre rá nem szorulók engedhetik meg maguknak. A sokéves küszködésért és tanulásért ugyanis pontosan ugyanannyi kezdő fizetést, bruttó 180 500 forintot kaphatnak, mint azok, akik alapfokú iskolai végzettséget igénylő, de szakképesítéshez kötött munkakörben helyezkednek el. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanannyit keres például a közalkalmazotti bértábla B1 fokozatába sorolt dolgozó – akinek ehhez elegendő egy középfokú végzettségnek elismert 8 általános utáni szakmai végzettség –, mint az a J1 fokozat szerint fizetett kezdő munkavállaló, akinek már tudományos fokozata, PhD-je is van.

Bár a költségvetési szférában a múlt év első 11 hónapjában 314 800 forint volt a – közfoglalkoztatottak nélküli – átlagkereset, a közalkalmazotti bértábla alapján ezt gyakorlatilag senkinek sem volt lehetősége elérni. A közszféra átlagát azok húzták fel, akiknek a bérét a szakmai életpályamodell-szabályok szerint számfejtik: ilyenek például a kormánytisztviselők. Ezzel szemben a bértábla alapján fizetett költségvetési dolgozók valamennyien a szféra átlagfizetése alatt keresnek: azok is, akik egy vagy több egyetemi végzettséggel tudományos munkát végeznek közalkalmazottként.

A közalkalmazottak nemrég 20 méteres tekercspetícióval igyekeztek felhívni a figyelmet tarthatatlan helyzetükre
©

Egy anyagi háttér nélküli, egyetemet végzett kezdő munkavállalónak tehát valóban reális alternatíva az Aldi-pénztárosoknak tett, sokat emlegetett 300 ezer forintos bruttó bérajánlat, hiszen az messze veri bármelyik országos közgyűjtemény ajánlatát. A közalkalmazottak közül egyébként kevesen érik el életük végéig is a bruttó 300 ezer forintot, a különféle, például vezetői pótlékok nélkül ezt csak a 60 év körüli, tudományos munkát végző, egyetemi doktorátussal rendelkezők mondhatják el magukról. „Sima” egyetemi végzettséggel közgyűjteményben dolgozó közalkalmazott nem kaphat ma még a nyugdíjba lépés előtt sem ekkora (bruttó 300 ezer forintos) fizetést.

Mindez azért történik, mert a kormány nem hajlandó változtatni a közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan illetményalapján. A tábla ugyanis tíz fizetési osztályon alapul, s mindegyik a szolgálatban eltöltött idő szerinti, 17 fizetési fokozatból áll. Mindegyik fizetési osztálynak megállapították az illetményalapját, ez a legalacsonyabb A1-ben 69 ezer, a legmagasabb J1-ben pedig 154 500 forint, s ezt fizetési fokozatonként különféle szorzókkal látták el. Ám míg a minimálbért és a garantált bérminimumot azóta évente emelték a kormányok, ezekhez az illetményalapokhoz nem nyúltak. Hivatalosan tehát ezek a dolgozók még a bérminimumot sem kereshetnék meg, de hogy ez a szégyen ne essen meg, törvényben szabályozták, hogy aki a bérminimum alatt keresne, annak a fizetését eddig a szintig ki kell egészíteni.

Ez a bérkiegészítés felborítja azonban a rendszer belső logikáját, azt eredményezve, hogy az alapfokú végzettségű kezdők nemcsak a legfelső fizetési osztályba tartozó kezdőkhöz hasonló fizetést kapnak, de ez szülte azt az anomáliát is, hogy a fizetési osztályok felében a kezdőknek ugyanannyi bér jár, mint a nyugdíj előtt állóknak. Így az életkor szerinti, a közalkalmazotti törvényben egyébként előírt differenciálást sem tudják megtenni a munkáltatók.

A kormány a fizetések rendezése helyett inkább azt az utat választotta, hogy egyes szakmákat kivett a közalkalmazotti törvény fizetésekről szóló paragrafusainak hatálya alól, s életpályamodell keretében emelte a fizetéseket. Így lett a pedagógusoknak és az egészségügyben dolgozóknak is magasabb a keresetük, mint ami a közalkalmazotti bértábla alapján járna nekik. De a felsőoktatási és a kutatási szféra is ki tudta húzni magát a közalkalmazotti bértábla hatálya alól, igaz, egy tanársegéd bruttó 221 ezer, vagy egy adjunktus 277 ezer forintos fizetése még így is messze elmarad nemcsak az Aldi-pénztárosok, de még a költségvetési szféra átlagfizetésétől is. Hogy e szakmák dolgozói magasabb fizetést kapnak például a közgyűjteményi dolgozóknál, az annak is köszönhető, hogy aránylag jó az érdekérvényesítő képességük. A felsőoktatási és az akadémiai közeg mindig is „közelebb volt a tűzhöz”, a tanár- vagy egészségügyi sztrájktól pedig minden kormány tart, míg a könyvtárosok vagy levéltárosok sztrájkja enyhén szólva sem ütné át az ingerküszöböt. Így marad a petíciózás: hétfőn például egy húszméteres tekercsen adta át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a béremelés ügyében gyűjtött aláírásokat az erőforrás-minisztérium kulturális államtitkárságának.

A kormány a közgyűjteményeknél bértábla rendezése helyett tavaly kulturális bérpótlékot vezetett be, ezt azonban nem hajlandó beépíteni a fizetésbe. Az idei választási évre a pótlék garantált, ám hogy ez így marad-e jövőre is, az a kormány kénye-kedvétől függ.

Az írás eredetileg a HVG 2018/4. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!