szerző:
Balla Györgyi, Szlavkovits Rita
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több szakmában, de évről évre egyre kevesebben dolgoznak közmunkásként Magyarországon. A kormány ugyanis radikálisan faragja létszámukat, és az utánuk járó állami támogatást is.

„Én nagyon sajnálom őket, hová mennének, itt a környéken nincs semmi” – mondja elbocsátott társairól egy sepregető közfoglalkoztatott a a Csongrád megyei Csanádpalota polgármesteri hivatala előtt. Egy másik asszony szerint zűrzavar van, ő maga már nyugdíjas ugyan, de könyvelői képesítéssel pár évvel ezelőtt is kénytelen volt a közfoglalkoztatást vállalni, mert hiába kerestek könyvelőt a helyi hivatalban, a kora miatt nem vették fel. „Ezt jól eldöntötték ott, valahol fent” – mondja sejtelmesen egy férfi az utcára nyíló asztalosműhelyben, amely szintén az önkormányzathoz tartozik.

A mintegy háromezer lakosú településen tavaly még több mint kétszázan dolgoztak közmunkásként. Nem központi létszámcsökkentési intézkedések miatt kellett harmadára lehúzni az állam finanszírozta munkahelyek számát, hanem a város csődközeli helyzete miatt decemberben eleve kevesebb helyre pályázott az önkormányzat. Így alig maradtak, de a munka nem lett kevesebb.

A Sanyit elküldték, ő meg nem fogadta el a munkaügyön, amit kiközvetítettek neki, most nem tudom, mi van vele, biztosan napszámba ment

 – mondja a létra tetejéről egy közmunkás. Éppen a parkban mázolják a kerti bútorokat, nekik megmaradt a helyük a közfoglalkoztatásban.

A száznál is több szélnek eresztett többsége nem kapott helyben munkát, páran az olasz tulajdonú tótkomlósi cipzárgyár helyi részlegébe jelentkeztek felvételre, de itt összesen csak huszonöt álláshely volt. A többiekről gondolják úgy, hogy napszámba szegődhettek. Hogy ősszel-télen, amikor véget érnek a mezőgazdasági munkák, mi lesz velük, azt nem tudni.

A cipzárgyár
©

„A nagylaki polgármester a Facebookon keres közmunkásokat” – dobja be a témát a másik közfoglalkoztatott. „Négy-öt embert keresnek, de nem fizetik az útiköltséget” – teszik hozzá. Nagylak tíz kilométerre van Csanádpalotától, a busz oda-vissza öt-hatszáz forintba kerülne naponta, így csak az utazás tízezerből jönne ki egy hónap alatt, és akkor mindjárt negyvenezer maradna az ötvenezres közmunkás fizetésből. Így még a közmunka nélkül maradtak is meggondolják, hogy elszegődjenek, akkor inkább ők is kimennek a környékbeli gazdákhoz a földekre.

„Az egyik szemem sír, a másik nevet” – magyarázza a szokatlan hirdetést feladó nagylaki polgármester, Locskai Zoltán. „Tavaly tizenhat emberünk volt, most maradt nyolc” – folytatja a félszáz lakosú falu polgármestere, aki azon van, hogy mindenki állást találjon legalább minimálbérért, de közben azzal is küzd, hogy a település feladatait elvégezze valaki.

„A fűnyírástól kezdve az idősek támogatásáig sok feladatban részt veszünk, de hiányoznak az emberek” – magyarázza a polgármester, miért kínált fel Csanádpalotán élőknek is közfoglalkoztatást.

Úszómestertől könyvtárosig

Az utóbbi időben több hiányszakmában is feltűntek a közmunkások. Úszómester, könyvtáros, vendéglátós – csak néhány olyan állás, ahol az állam, az önkormányzatok, illetve a vállalkozók így spórolnak a munkavállalók után fizetendő járulékokon.

Míg 2016-ban volt olyan hónap, hogy 240 ezer embert foglalkoztattak közmunkásként, mára nagyjából 100 ezerrel kevesebben lettek. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László megerősíti tapasztalatainkat: szerinte ilyenkor, tavasszal, aki csak teheti, a mezőgazdaságban vállal idénymunkát, és ősszel tér csak vissza a közmunkába.

A kormány kimondott fő célja, hogy a közfoglalkoztatásból minél többen lépjenek ki az elsődleges munkaerőpiacra. Az iparban ma már akkora a munkaerőhiány, hogy az visszafogja a gazdaság növekedését. Az Európai Bizottság idén márciusban kiadott, Magyarországról szóló jelentése már nem csak az alacsony fizetések miatt kritizálta a közfoglalkoztatási programot, de azért is, mert a közmunkás túl sok, a szakmunkás túl kevés, ez pedig veszélyezteti az ország termelékenységét.

©

A kormány azt szeretné elérni, hogy 2020-ig fokozatosan 150 ezerre csökkenjen a közmunkások létszáma. „150 ezer közmunkás nyáron sok, télen kevés” – reagált a szakszervezeti szövetség elnöke, aki úgy látja, sokan kerülhetnek majd bajba, ha a kormány végleg elengedi a kezüket. Kordás László szerint a közmunka nem lenne rossz, ha közben lenne lehetőség tanulni: befejezni az általános iskolát vagy szakmát szerezni. Korábban tartottak ugyan képzést közmunkásoknak, ez azonban az elnök szerint „egy marhaság volt, semmire se lehetett menni vele a munkaerőpiacon”.

A kormány ugyanakkor elhelyezkedési juttatással, munkavédelmi akciótervvel és a megváltozott munkaképességűek támogatásával ösztönözné az érintettek elhelyezkedését a nyílt munkaerőpiacon.

És azzal, hogy – nevelési célzattal – nem ad fizetésemelést a közmunkásoknak. Napi 8 óra közmunkáért évek óta havi bruttó 81 ezer 530 forint jár. Ebből valamivel több mint 50 ezer forint marad. Nehéz innen kitörni.

Akinek a falu széle a vizesárok 

A KSH adatai szerint 2018 első 3 hónapjában 4 millió 180 ezer embernek volt piaci állása. Ez 125 ezerrel több az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ebből akár arra is következtethetünk, hogy a közmunkások egy részének sikerült elhelyezkednie az elsődleges munkaerőpiacon. Ezt erősítheti meg az Európai Bizottság felmérése is, eszerint tavasszal valamelyest mérséklődött a feldolgozóipar munkaerőhiánya, igaz, a cégek több mint háromnegyede továbbra is küzd azzal, hogy nincs elég hadra fogható szakember az országban. Szintén a KSH közölte: tavaly a legalább 5 embert foglalkoztató vállalatok valamivel több mint 73 ezer üres álláshelyet jelentettek. A versenyszférában 53 ezer 600 poszt volt betöltetlen.

Ahol ekkora a munkaerőhiány, ott azok is tudnak a versenyszférában érvényesülni, akik korábban esetleg nem kellettek. Komjáthi Imre, a Közmunkások Szakszervezetének társelnöke a hvg.hu-nak azt mondta, azoknak van erre esélye, akik közelebb laknak a városokhoz.

A szakszervezetet épp a napokban keresték meg azzal, hogy segítsen embert találni erdészeti munkára, gépkezelésre. A cég az utazás költségeit és a munkásszállást is fizette volna. Csakhogy a keleti határ mentén élők, távol a várostól nehezen mobilizálhatók, nem hajlandóak elhagyni a szülőfalujukat. Komjáthi Imre úgy fogalmazott, „nekik a falu széle már a vizesárok”. Ördögi kör.

"Ha dolgozom, nincs időm pénzt keresni" - Ezért nem találnak rendes állást a közmunkások

Papp Sándor Zsigmond előre elárulta, hogy a nemrégiben megjelent Gyűlölet lesz az eddigi „legönéletrajzibb" könyve. Arról is beszélt, hogy az otthon, a családban megtapasztalt romángyűlölet indította el egy másik irányba.

„Nagy a baj” – hangzott el két hete a siklósi önkormányzat testületi ülésén. Marenics János, a város polgármestere arról tájékoztatta a lakókat, hogy drasztikusan csökkent a közmunkára jelentkezők száma. Azt mondta, ha ez így folytatódik, nem lesz, aki lenyírja a füvet a várkertben, a fürdő előtti területen és a futballpályán. Négy éve még 120 közmunkás dolgozott a városban, most 35.

A Népszava beszámolója szerint hasonlóan nehéz helyzetben van a Baranya megyei Kórós is: itt 55 közmunkás kezdett, 25 maradt. Sokan azért mentek el, mert nehéznek találták a munkát a fóliasátorban, a kertészetben vagy az állatok között. A létszámcsökkenésnek azonban anyagi vonzata is van: a település az utóbbi két évben 9 millió forinttal kapott kevesebbet a fejlesztési alapokból.

Amíg kell, lesz, de nem annyi, mint eddig 

És a támogatás a jövőben tovább csökkenhet: 2017-ben a kormány 325 milliárd forintot szánt közfoglalkoztatási programokra, idén már csak 225 milliárdot, 100 milliárddal kevesebbet. Úgy kalkulálnak, ha kevesebb a pénz és kevesebb a poszt, a végén kevesebb lesz a közmunkás is. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint idén márciusban 121 ezer olyan álláshelyet hirdettek meg, amelyre közmunkások jelentkezhetnek. Tavaly ez a szám 197 ezer volt. Ha a szűkítés ebben az ütemben folytatódik, éves átlagban akár már idén meglehet a 2020-as cél: a közmunkások száma 150 ezer alá mehet.

Van azonban olyan hely, ahol szükség van a munkaprogramra. Csanyteleken, Csongrád megye másik csücskében nagyjából ötven közmunkást alkalmaznak. Itt olyan nagy létszámban, százharmincan voltak a munkanélküliek, akikből a közfoglalkoztatottak csaknem hatvanfős körét folyamatosan pótolni tudják, hogy a létszám egyelőre változatlan.

A településen folyik mezőgazdasági program, ebben dolgozik a közfoglalkoztatottak nagy része, bár Forgó Henrik polgármester szerint egyre kevesebben végzik a dolgukat a kellő szakértelemmel.  Forgó szerint ha ebben az ütemben mennek el piaci munkahelyekre az eddig közfoglalkoztatásban dolgozók, akkor talán jövőre kezdődik egy csökkenő tendencia, de a feladatokat még akkor is, jóval kisebb létszámmal, el tudják majd végezni.

Lázár János távozó kancelláriaminiszter tavaly májusban, egy Kormányinfón azt mondta:

addig lesz közfoglalkoztatás Magyarországon, amíg szükség lesz rá.

A választási kampányban lényegében ezt erősítette meg Orbán Viktor is: a miniszterelnök a Baranya megyei Vajszlón közmunkások előtt kijelentette, a következő években is folytatják a közmunkaprogramot.

Sok településen nincs is más esély a túlélésre. Északkelet-Magyarországon, a Tiszántúlon és a Dél-Dunántúlon függnek leginkább a közmunkától: innen – pénz híján – sem elköltözni, sem ingázni nem lehet. A Dél-Dunántúlon van olyan járás, ahol minden 5. munkaképes korú közmunkás és alacsonyan iskolázott. Ugyanitt a regisztrált munkanélküliek aránya 15 százalék. Vagyis: ahol sok a közmunkás, ott sok a munkanélküli is. Közöttük sok a fiatal: az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatása szerint Szabolcs és Békés megyében a 20 és 24 év közöttieknél 8 százalék a közmunkások aránya.

Azzal, hogy a kormány szigorítja a közmunkaprogramot, a munkaerőhiány pedig keresetnövekedéssel jár, valószínűleg tovább romlik majd a közmunkások iskolai végzettség szerinti összetétele. A KSH adatsorából kitűnik, 1 év alatt 51-ről 55 százalékra nőtt azok aránya a közmunkások között, akik csak az általános iskolát végezték el.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2017-es felmérésére hivatkozva mégis ragaszkodik ahhoz, hogy 70 ezer közmunkás kényelemből nem keres magának piaci állást. Az ő kezüket egészen biztosan elengednék. A többieknek azonban nem marad más választásuk, csak a közmunka.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!