szerző:
Balla Györgyi
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Javában érettségiznek, közben azonban már zajlik a tippelés: a most végzők közül hányan maradnak Magyarországon. Lassan ugyanis pontosabb ezt kérdezni, mint azt, mennyien mennének más országba. Van például olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül. A legtehetségesebbek és a legambiciózusabbak hagyhatják el az országot.

A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból a végzősök hatvan százaléka külföldre készül: a hatvan diák közül harmincheten jelentkeztek más ország felsőoktatási intézményébe. Horn György, az iskola pedagógiai vezetője a hvg.hu-nak azt mondta: a tanulók elsősorban brit, skót, dán és holland egyetemeket választottak, és többen szeretnének továbbtanulni Bécsben, Grazban vagy Münchenben. „A magyar diákok 2010-ig inkább csak mesterképzésre mentek külföldre, azóta viszont megugrott azok száma, akik az alapképzést is valamelyik külföldi felsőoktatási intézményben kezdik. Nálunk 2015 volt az első olyan év, amikor a végzősök jelentős, 25 százaléka nemcsak jelentkezett, hanem el is kezdte a tanulmányait külföldön” – magyarázta.

Horn György
©

A 2015-ös év vízválasztó volt a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnáziumban is: Kerezsi Csaba, az iskola igazgatója szerint is akkor emelkedett a külföldön továbbtanuló magyar diákok száma. „Azért, mert a szüleik is külföldre mentek dolgozni” – érvelt. Az elvándorlás pedig azóta is tart. Ő is úgy látja: egyértelműen növekszik az érdeklődés a külföldi egyetemek iránt, többen ott képzelik el a jövőjüket, és ha a fiataloknak fizetniük is kell, nem többet, mint amennyit Magyarországon kellene egy költségtérítéses képzésért. A Móriczból idén az Egyesült Királyságba, a skandináv országokba és Németországba pályáztak. De van olyan is, aki az Egyesült Államokban választott orvosi képzést.

Népszerűek a külföldi egyetemek

Az eduline.hu derítette ki, hogy több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban az idén érettségizők több mint harmada külföldi egyetemre jelentkezett. A budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumból például minden harmadik végzős külföldre készül, akárcsak az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumából. A legtöbben Angliában tanulnának tovább.

©

A külföldi továbbtanulás még a ballagáson is téma volt a Trefortban: az igazgató ballagási beszédében arra biztatta a végzősöket, hogy cáfoljanak rá arra az állításra, hogy aki az érettségi után elmegy az országból, az már nem fog visszajönni.

„Vannak olyan mosonmagyaróvári hallgatók, akik bejárnak a bécsi egyetemre. Reggel felülnek a vonatra, este pedig hazajönnek, hiszen nekik az közelebb van, mint Budapest” – mesélte Németh Tibor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte a diákok idén is ügyesen taktikáznak: a külföldi továbbtanulást fontolgatók magyarországi és külföldi egyetemekre egyaránt beadták a jelentkezésüket, a magyar egyetem biztonsági tartaléknak kell.

B terv

Az Engame Akadémián, ahol magyar diákokat készítenek fel külföldi egyetemi felvételire, is azt tanácsolják a végzősöknek, hogy legyen B tervük: a jelentkezési lapon szerepeljen magyar felsőoktatási intézmény is, ne csak külföldi.

Az Akadémia friss felmérése szerint 2017-ben több mint ezerrel nőtt a külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar hallgatók száma: míg 2016-ban 11 ezer 800-an voltak, addig tavaly már 13 ezer 300-an. A legnépszerűbb egyetemek Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban vannak. Különösen kedveltek lettek az osztrák és a német egyetemek is, az ide készülők száma ugrásszerűen emelkedett az elmúlt években: míg 2016-ban 2122-en iratkoztak be osztrák, 1947-en pedig német felsőoktatási intézménybe, addig tavaly 2600-an, illetve 2500-an tették ugyanezt.

©

Az Egyesült Királyság viszont valamelyest veszített népszerűségéből, valószínűleg a Brexit miatt – derül ki a kutatásból. Idén azonban ismét többen lettek azok, akik az Egyesült Királyságban tanulnának tovább, mert a brit kormány egyértelművé tette: azok, akik a 2018/19-es tanévben kezdik egyetemi tanulmányaikat, az elmúlt években megszokott támogatásokra és kedvező tandíjra jogosultak.

Több mint kitűnő

Nem elég jó tanulónak lenni ahhoz, hogy valakit felvegyenek egy jobb külföldi egyetemre, annál több kell – mondta a hvg.hu-nak Könczey Kinga, aki több külföldi országban – egyebek közt Dániában és Ausztráliában – is tanított már business managementet. Most az International Business School tanára és az Engame Akadémia oktatási vezetője. Ismeri az oktatási rendszereket és a felvételi eljárásokat. Azt mondta, a külföldi felvételinél számít az érettségi, a felvételi eredménye, az óraszám. Ezen kívül az intézmények motivációs levelet és tanári ajánlást is kérnek. Szerinte a külföldi felvételi eljárások egyértelműen jobbak a magyarnál, kiderül belőlük, hogy milyen eséllyel lehet valakiből jó mérnök, közgazdász vagy tanár. „Olyanok be se kerülhetnek, akik 3 évig csak bukdácsolnának, ez ugyanis rontaná az intézmény megítélését, helyét egy rangos listán” – tette hozzá. Számít, hogy a fiatal mennyire ambiciózus, tudatos és kitartó, mennyire jól beszéli az oktatás nyelvét, és hogyan reagál a kritikákra. Könczey Kinga szerint azok a magyar diákok, akikkel ő találkozik, általában megfelelnek ezeknek a kritériumoknak.

„Életem legjobb döntése volt”

Rudi Soma is tudta, hogy hol és mit szeretne tanulni: kémiát Hollandiában. A biztonság kedvéért a Semmelweis Egyetem fogorvosi szakát is megjelölte a jelentkezési lapján. Miután ide és Hollandiába is felvették, utóbbi mellett döntött. „Sokan kinevettek, mert elit, jó nevű egyetemet utasítottam vissza” – idézte fel, hozzátéve, „életem legjobb döntése volt, jó hangulatú az ország, ahol élek, az egyetem, ahol tanulok, az oktatás gyakorlatiasabb és interaktívabb”. Nem is tervezi Magyarországon a jövőjét: „amit olcsón ki lehetett kutatni, azt otthon már kikutatták, Hollandiában több a pénz az egyetemi kutatásra, márpedig én itt szeretnék elhelyezkedni”. Rajta kívül még körülbelül tíz magyar tanul a hágai egyetemen.

Kiss Márton is azt ajánlja, hogy aki teheti, külföldön tanuljon tovább. Ő a maastrichti egyetemen európai jogból diplomázott, tavaly. Azért ment Hollandiába, mert látni akarta a világot, és azt gondolta, sokat számít majd, ha külföldi egyetemi pecsét lesz a diplomájában. Ma már úgy látja, a tapasztalat számít. Maastrichti diplomájával és négy nyelvvizsgájával a zsebében nehezen talált munkát Magyarországon, ”nem értették, hogy mit tanultam” – mondta. Végül egy filmes cégnél sikerült elhelyezkednie, joggal ott most egyáltalán nem foglalkozik. Szeptembertől viszont nemzetközi sportjogot tanul majd Spanyolországban, ezt ugyanis a világon egyedül csak ott lehet.

©

Nem úri huncutság

Országonként változó, hogy hol, mennyi tandíjat kell fizetni. Az Egyesült Államokban és Ausztráliában például évente akár 50 ezer dollárt is elkérhetnek. Az európai egyetemek ennél olcsóbbak: az Egyesült Királyságban 9 ezer font az éves tandíj, míg Hollandiában 2 ezer euró. Utóbbi nagyjából megfelel a magyarországi költségtérítéseknek. Németországban és Ausztriában nincs tandíj, egyszeri, pár száz eurós regisztrációs díjat kérnek, míg a skandináv országokban még azt sem, ingyenes a továbbtanulás.

A megélhetés azonban nem olcsó: az albérlet például Hollandiában 300-400 eurónál kezdődik. „Akár egy szobára akadni is kihívás, aztán 10 négyzetméterért 400-500 eurót is simán elkérnek” – érzékeltette a holland állapotokat Rudi Soma.

Ezért a diákok közül sokan dolgoznak. Ráadásul Dániában és Hollandiában az állam is támogatja azokat, akik diákmunkát vállalnak.

Hova tovább?

A felsőoktatásba 2017-ben felvett diákok harmada budapesti középiskolákból került ki – derül ki a HVG összeállításából. A fővárosi elitgimnáziumokban érettségizők nagy része ráadásul jellemzően a legmagasabb pontszámot elérő diákok között van. Ezektől nem maradnak el a vidéki intézmények sem, ez a pár gimnázium, az összes intézmény alig több mint egy százaléka adta a 2017-es felvételin a top 10 százalékba tartozó diákok ötödét.

Persze ez az arány magasabb is lehetne, ha ezekből a középiskolákból nem menne eleve külföldre rengeteg diák. Így kerülhetnek be a legjobb diákok közé egyes vidéki kisvárosok legjobb tanulói is, néha egészen meglepő számban.

A felvételizők megoszlásáról a HVG legfrissebb számában olvashat.

Legyen munka és pénz

A magyar fiatalok azért szeretnének inkább külföldön, nem pedig Magyarországon tanulni, mert a magyarországi közoktatásba belecsömörlöttek, elavultnak és porosnak találják – derül ki az Engame Akadémia egy másik felméréséből. Ötszáz, jelenleg is külföldön tanuló, illetve már végzett diákot kérdeztek meg arról, hogy miért választották a külföldi felsőoktatást. Számított, hogy külföldi diplomával könnyebben lehet munkát találni, és több pénzt lehet keresni. Egyikük a hvg.hu-nak Floridából azt írta, „olyan emberrel nem találkoztam, aki egész életén át 14-16 órákat dolgozott volna és mégsem volt pénze, márpedig otthon ez egy elég gyakori dolog”.

Hollós Virág néhány napja kapta kézhez a diplomáját, informatikusként végzett az alabamai egyetemen. Három évvel ezelőtt kizárólag az Egyesült Államokba felvételizett, Magyarországra nem. Azért, mert magas szintű oktatásra és szakmai gyakorlatra vágyott, és Amerikában ezt megkapta. A hvg.hu-nak azt mondta, a szülei nélkül sosem jutott volna ki, ők támogatták mindenben. „Mutatták az utat, nekem csak annyi dolgom volt, hogy végigjárjam” – mesélte. Úgy látja, nagyon sokan kijutnak Magyarországról Amerikába, egyetemre, de nagyon sokan haza is mennek pár hónap után, mert hiányzik a családi segítség, és hiányoznak a barátok. Ő a jövőben videójáték-készítéssel szeretne foglalkozni. „Neves magyarországi cégek két kézzel kapkodnak utánam, csupán azért, mert Amerikában végeztem” – árulta el.

©

A jelenleg is külföldön tanulók, illetve már végzettek 30 százaléka nem tervezi, hogy visszajön Magyarországra, és itt helyezkedik el. 40 százalékuk előbb külföldön szerezne tapasztalatokat és kapcsolatokat, csak utána jönne haza. A maradék 30 százalék pedig még nem döntött.

Az olló tovább nyílik, a legtehetségesebb, a legambiciózusabb diákok elmennek, a többiek maradnak – figyelmeztetett Nahalka István oktatáskutató. Szerinte önmagában azzal nincs semmi baj, hogy a magyar gyerekek egy része külföldre megy, „egy normálisan működő társadalomban ez örvendetes lenne”, Magyarországon azonban az a probléma, hogy aki elmegy, nem biztos, hogy vissza is jön. A szakértő megérti azokat a diákokat, akik minőségi felsőoktatásra vágynak, a magyar egyetemek közük ugyanis egy sincs, amelyik a 400. helynél előbbre lenne bármelyik nemzetközi ranglistán. Úgy véli, jelentős változtatások, több pénz és több innováció kellene a felsőoktatásban. Jelenleg ugyanis hiába szabadulnak fel férőhelyek a magyar egyetemeken azzal, hogy sokan inkább külföldi intézménybe iratkoznak, „aki kicsit is hátrányosabb helyzetű, kétszer meggondolja, hogy egyetemre menjen vagy viszonylag jól fizető munkát vállaljon középfokú végzettséggel. A felsőoktatással járó költségeket ugyanis nem mindenki bírja. És nemcsak külföldön, hanem Magyarországon sem.”

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!