szerző:
Lengyel Miklós

EU – nyugat-balkáni csúcsot rendeznek Szófiában. A hat állam csatlakozni kíván az unióhoz, mely cserébe elvárja tőlük a jogállamiságot megszilárdító reformokat. Csakhogy a balkáni államok vezetői azt látják, egyes uniós tagállamok sem jeleskednek ezen a téren.

Lengyelország ellen Brüsszel a hetes cikkely bevetését fontolgatja éppen amiatt, mert az igazságszolgáltatás függetlenségét nem látja biztosítva. És itt van Magyarország, melyről most menekül el a Soros alapítvány- írja a Politico portálon egy olyan szerb ellenzéki, aki az első Orbán kormány idején Budapesten szervezte az ellenállást Milosevics brutális diktatúrájával szemben. Azóta egy cseppet megváltozott a helyzet: Magyarország az illiberális demokrácia szimbóluma lett a térségben, és ezt sokan lelkesen követik a Balkánon is. Alekszandar Vucsics szerb elnök például, aki kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktorral és Erdogan török elnökkel. Régebben Szerbiában a török és muzulmán-ellenesség volt a nacionalisták jelszava, most ez megváltozott. Míg régebben dzsáminak hívták a muszlim templomot, most mind gyakrabban a török mecset szót írják ki Szerbiában is. Ahol mind erősebb a török befolyás, ezt jelzi, hogy a két állam kereskedelmi forgalmának értéke dinamikusan növekszik,  meghaladta az egymilliárd eurót. Vucsics elnök pedig Ankarában kijelentette: Törökország a régió vezető hatalma.

Macron elnök a Balkánról szólva az Európai Parlamentben kijelentette: „Nem akarjuk, hogy ez a régió Oroszország vagy Törökország felé forduljon”. Az oroszok és a törökök viszont vígan nyomulnak előre, mert nemigen törődnek azzal, hogy a balkáni államokban mennyire tartanak be bizonyos normákat. Persze Ankara szemszögéből nézve az EU százszor fontosabb, mint a Balkán, hiszen itt az éves kereskedelem meghaladja a 145 milliárd dollárt. Nem is a gazdaság a fő vonzerő, hanem a politika. Erdogan elnök május 20-án választási nagygyűlést akar rendezni Szarajevóban. Törökország rengeteg pénzt ad azoknak a balkáni államoknak, ahol muzulmán a lakosság többsége: Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Albánia. Ebből a pénzből mecseteket építenek és egyetemeket hoznak létre- épp úgy ,mint az ottomán birodalom idejében. De hát végül is több mint ötszáz évig a szultán uralkodott itt.

Ma is van Arnavutköy- albán kapu vagy Szerb Erdő tér Isztambulban, a birodalom egykori fővárosában. A mind szorosabbá váló kapcsolatnak persze vannak árnyoldalai is: a török titkosszolgálat úgy működik itt, mint otthon, vagyis brutálisan. Koszovóból például elraboltak hat helyi vallási vezetőt mondván, hogy Fetullah Gülen követői. Ezt a prédikátort azzal vádolják Ankarában, hogy ő állt a sikertelen puccskísérlet mögött Törökországban. Erre hivatkozva alakította ki mindinkább egyszemélyi önkényuralomra mutató rendszerét Erdogan. Koszovó miniszterelnöke őrjöngött, amikor tudomást szerzett az emberrablásról. Neki ugyanis nem szóltak: a belügyminiszter és a titkosszolgálat főnöke levajazta az emberrablást a hatalom háta mögött. Rögtön kirúgták őket, hogy bizonyítsák Brüsszelnek: Koszovó komoly lépteket tesz a jogállamiság felé.

Koszovóban, ahol a lakosság többsége munkanélküli, rájött arra a hatalom, hogy elég a jogállam látszatát felmutatni. A helyzet hasonló a másik öt nyugat balkáni államban is, ahol a kommunista évtizedek örökségét még mindig nem sikerült teljesen felszámolni. Az illiberális demokrácia számukra különösen azért vonzó, mert nem igényel saját ideológiát - mutat rá a Politico portálon Srdan Civic szerb ellenzéki. A délszláv háború ugyanis megmutatta, hogy hova lehet eljutni, ha valahol a nemzeti eszmét véresen komolyan veszik. Az illiberális demokráciának az az előnye, hogy csak tagadásból áll. Bírálja Brüsszelt és a nyugati világot, de nem nemzeti vagy vallási alapon, mint mondjuk Törökország. Majdnem minden balkáni államban rendkívül kevert a lakosság: a vallási és nemzeti kisebbségek nehezen viselnének el egy olyan autokratikus rendszert, amely a maga igazát akarja rákényszeríteni a többiekre. A külvilág bírálata viszont mindenkinek jól jöhet, és egyesítheti az egymást igen mérsékelten kedvelő vallási és nemzeti közösségeket. Így nem csoda, ha mind több balkáni állam pillant elismeréssel Magyarországra és az illiberális demokráciára.

Mit kezd ezzel Brüsszel, melynek rajongása ugyancsak visszafogott ezen a téren? Az Európai Uniónak versengenie kell Oroszországgal és Törökországgal - ráadásul olyan körülmények között, amikor komoly pénzt adni egyikük sem akar a balkáni államoknak. Befolyást viszont mindenki szeretne, ezért is tart csúcsot Szófiában az EU a nyugat-balkáni államok vezetőivel. A fő vonzerő a hatalmas piac. És furcsa módon a jogállam: senki sem akar ugyanis olyan országgal kereskedni, ahol a hatalom kezében van az igazságszolgáltatás is.

Jellemző, hogy a törökök szívesebben kereskednek az EU tagállam Bulgáriával, mint az unión kívüli balkáni országokkal. Ilyen körülmények között aligha lehet csodát várni a szófiai balkáni csúcstalálkozótól, de lassú előrelépést igen. A hat balkáni állam lassan araszolva bejuthat az EU-ba, miközben Törökország, amely évtizedek óta próbálkozik, erre szinte minden esélyét elveszítette. Jellemző Erdogan ravasz diplomáciájára, hogy Putyinnal ellentétben támogatja a balkáni államok bekerülését az EU-ba. Valószínűleg trójai falónak tekinti őket. Ebben a játszmában mindenki nyertes lehet - nyilatkozták azok a török szakértők, akiket a brüsszeli Politico portál megkérdezett a hat nyugat-balkáni állam uniós tagságáról.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!