szerző:
hvg.hu

Jelenleg egy márkás sportcipő európai eladási árának a 2,5 százaléka jut munkabérként a kosár-, tenisz- vagy focicipőt gyártó kambodzsai, vietnami, indonéz munkásnak. A sztárok nevével ékesített, 90 euróért eladott focimezek bevételéből még kevesebb, 1 százalék, tehát mindössze kilencven cent jut az ázsiai dolgozóknak.

Focinyár 2018
Van-e ennél nagyobb sportesemény a világon? Egyesek szerint az olimpia az, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Ha így van, akkor most itt a csúcs: június 14. és július 15. között foci-vb Oroszországban. Kövesse az eseményeket – meccseket percről percre, híreket, elemzéseket, publicisztikákat és jegyzeteket – a hvg.hu-val.
A cikksorozat támogatója a Nissan

Éld át a vezetés forradalmát: akitváld a ProPILOT rendszert! Új Nissan Qashqai. Emeld a tétet!!

hirdetés
Friss cikkek a témában

Ezt az információt a „L’Ethique sur l’étiquette” társadalmi szervezet tette közzé. Magyarra kb. úgy fordítható az elnevezés, hogy a címke (franciául etiquette) is legyen etikus, tehát morálisan elfogadható. Eközben a világ két legnagyobb sportszeróriása, az Adidas és a Nike az európai piac hatvan százalékát uralja. Ez a két cég szállítja szponzori szerződések alapján a sportszereket a foci-vb 32 csapata közül 22-nek. Ez a globális biznisz 17 milliárd euróra tehető. Aztán: a Nike az amerikai tőzsdén a Google, az Amazon és más modern technológiai óriások mögött az ötödik legnagyobb részvényérték-növekedést produkálta.

Az Adidas 2016-ban újította meg szponzori szerződését a német fociválogatottal, ők szállítják az összes sportszert, cipőt, trikót melegítőt, labdát, egyszóval mindent. És ezért még az Adidas fizet 65 millió eurót a német szövetségnek, háromszor annyit, mint az előző szerződés alapján. Persze a szponzorálás valójában tévéreklám, hiszen focirajongók tíz- és százmilliói nézik a német válogatott meccseit, amelyeken a játékosok Adidas-mezt viselnek.

A bevételek igazságosabb elosztását szorgalmazó társadalmi szervezet szerint a két nagy gyártó akár tisztességes bért is fizethetne az ázsiai országokban. De ők az adott ország törvényeire, vagy az ENSZ munkaügyi szervezetére hivatkozva csakis a helyi minimálbért épphogy felülmúló fizetést hajlandók adni. És ezt a gyakorlatot cinikus jogi érvekkel is alátámasztják. A „L’Ethique sur l’étiquette” viszont azt emeli ki, hogy az elmúlt húsz évben egy termék, egy cipő vagy egy trikó árából a munkásnak jutó hányad 30 százalékkal csökkent, miközben a részvényesek osztaléka és a szponzorálásra költött pénz mennyisége meredeken növekedett.

De ugyanez érvényes a divatcikkekre, amelyeket a mamutcégek Ázsiában gyártatnak. A lényeg az, hogy egyetlen bangladesi vagy kambodzsai sportszergyári, ruhaipari állásra tíz jelentkező van, még éhbérért is. És a multicégek nem jótékonysági intézmények, tehát a lehető legalacsonyabb bért fizetik. Ez így van a globalizáció kezdete, tehát vagy négy évtized óta, és így is marad, amíg a világ fejlett és elmaradott térségei közötti különbség azzal fejezhető ki, hogy az az összeg, ami Nyugat-Európában egynapi bér, az Ázsiában egyhavi fizetés.

 

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!