szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Történelmi mélypontra került a forint napi középárfolyama az euróval szemben, és nem tudni, hol a vég. A jegybank keddi ülése ezért a szokásosnál jóval izgalmasabbnak ígérkezik. De kell-e igazán aggódnunk az esés miatt?

Mi történik?

A forint árfolyamáról szóló hírek évekig egyet jelentettek a tömény unalommal: 2015 közepe óta az árfolyam gyakorlatilag mozdulatlan volt, alig néhány olyan nap akadt, amikor nem a 310 és 315 forint közötti sávban mozgott egy euró ára. Idén tavasszal aztán ez megváltozott: előbb csak arra figyelhettünk fel, hogy a 315-320-as sávba mozdult el az árfolyam, május óta pedig már az a meglepetés, ha egy-egy erősebb napon nem 323 körül, hanem 321-nél jár a forint.

A leggyengébb szintre 2015 januárjában süllyedt az árfolyam, azon az emlékezetes napon, amikor a svájci jegybank elengedte a frankárfolyamot, és Európa devizapiacai megőrültek. Aznap volt olyan pillanat is, amikor 327,62 forint volt egy euró. Ha viszont a kilengéseket nem nézzük, csak azt, hogy egy egész nap alatt milyen középárfolyam alakult ki, máris más a helyzet:

a múlt pénteki 323,37 az abszolút mélypont, és az öt legrosszabb nap között ott találjuk a múlt csütörtököt és keddet is.

©

Miért gyengül a forint?

„Annak, hogy most gyengébb a forint, főképp a magyar piacon kívül álló okai vannak” – ezt írtuk néhány hete, amikor az árfolyam először járt 320 forintnál. Azóta a helyzet sokat bonyolódott. Úgy lehetne a legkönnyebben összefoglalni a történéseket:

külső okok miatt kezdett el gyengülni a forint, de az MNB semmit nem próbált meg tenni, hogy ezt megakadályozza.

A kiindulópontnak valóban nincs köze Magyarországhoz. Annyi történt ugyanis, hogy az eurózóna és az Egyesült Államok gazdaságát egyre vonzóbbnak látják a befektetők – részben azért, mert ott már elkezdődött a kamatemelési ciklus –, így aztán, aki azon gondolkozik, hogy milyen devizában tartsa a pénzét, egyre szívesebben fordul a dollár vagy az euró felé. Vagyis a dollár-euró páros erősödik, ezzel párhuzamosan a feltörekvő országok devizái, például a forint is, gyengülni kezdenek.

Akkor semmi felelősségük nincsen a magyar döntéshozóknak?

De van. Hiába független ugyanis tőlünk a probléma kiindulópontja, ám a nemzeti bankok tehetnek a gyengülés ellen. Más hozzánk hasonló országokban ez így is történt, nálunk viszont nem.

Az, hogy mit tehet a jegybank, most azért különösen aktuális kérdés, mivel ma tartja az MNB Monetáris Tanácsa soros kamatdöntő ülését. Előbb délután 2 órakor megtudjuk, hogy változtatnak-e az alapkamaton, vagy a betéti kamatokon. Ha rögtön erősíteni akarnák a forintot, arra jól működő megoldás volna a kamatemelés. De legalább ennyire fontos lesz figyelni arra, hogy a kamatdöntés után egy órával mindig kiadnak egy bővebb indoklást is – márpedig gyakran már attól erősödhet egy deviza, ha a jegybank ebben a kommentárjában jelzi, hogy gondolkozik a szigorításon.

Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója beszélget
©

A jegybank eddig a rekordalacsony, 0,9 százalékos kamat tartását sulykolta, az elemzők is csak 2019-ben vártak emelést. A mostani helyzetben azonban annak lehet nagyon látványos eredménye, ha a jegybank nem csinál semmit.

A legutóbbi MNB-s kamatdöntő ülésen Matolcsy Györgyék csak egy semmitmondó üzenetet küldtek, amelyben annyit írtak, érzékelik, hogy a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat erősen ingadozott. A válasz pedig gyors volt: azonnal beszakadt az árfolyam. De hasonlót láthattunk múlt csütörtökön: először épp akkor ment 323 forint fölé az euró, amikor Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja arról beszélt, hogy nincs ok visszavenni az MNB laza politikájából.

Rendben, de ez nekem miért számít?

Amikor túl leszünk a kamatdöntésen, még akkor sem fog felrobbanni az internet, ha az MNB megemelné az alapkamatot, inkább mindenki nézi majd tovább a Kolumbia–Japán-meccset. De ha kamatemelés jönne, azt már heteken belül sokan megéreznék. A forint szinte biztosan erősödni kezdene, ennek pedig nagyon örülhetne mindenki, aki még nem váltott eurót a nyaralására, vagy aki import árut venne, aki tankolna, a megmaradt devizahitelesekről nem is beszélve. De túl egyszerű lenne, ha ezt ennyivel megúsznánk.

Ha ugyanis megemelnék az alapkamatot, akkor nemsokára mindenki, aki változó kamatozású hitelt törleszt, azt venné észre, hogy megnövekszik az a kamat is, amit neki kell fizetnie. Márpedig ez óriási problémákat okozhat. Az MNB úgy számolt: ha csak 1 százalékponttal nőnének a kamatok, akkor egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű hitel havi törlesztőrészlete a tizedével is nőhet, a 3 százalékpontos kamatemelés pedig harmadával is megdobhatja a havonta fizetendő összeget.

Márpedig azoknak a magyar háztartásoknak, amelyek hitelt vettek fel, több mint a negyede könnyen veszélybe kerülhet, ha hirtelen pénzügyi sokk éri őket. Ennek a továbbgyűrűző hatásait pedig már az is megérezné, aki egy fillér hitelt nem vett fel. (Emlékezzünk csak a devizahitel-válságra, amely évekre taccsra tette a hazai fogyasztást és ingatlanpiacot.)

©

Már megint baj lehet a hitelekkel?

Akkora, mint tíz éve, szinte biztosan nem, hiszen most már alig vannak devizahitelesek. Az viszont egyre nyilvánvalóbb, hogy sokan túl bátran vettek fel hitelt. Az MNB már lépett is: bejelentette, hogy októbertől csak úgy lehet öt évnél rövidebb kamatperiódusú forint lakáshitelt felvenni, hogy a havi törlesztőrészlet ne legyen a nettó jövedelem 25 százalékánál több. 5-10 éves kamatperiódusnál ugyanez a szám a havi jövedelem 35 százaléka lehet. Vagyis a cél az, hogy minél többen tudják sok évre előre, mennyi pénzt kell visszafizetniük havonta. Ez jó célkitűzés, de azokon nem segítene, akik mostanra már felvették a hitelüket.

Hol lehet a vége a forint gyengülésének?

Erre a kérdésre most még nem lehet válaszolni. Ha az MNB kamatot emelne, vagy jelezné, hogy hajlandó szigorítani, szinte biztos, hogy erősödne a forint. Hogy enélkül mi jönne, és hol állna meg a gyengülés, azt csak találgatni lehet. A leginkább pesszimista a Société Générale: a francia bank előrejelzése szerint jövő nyárra 333 forint is lehet egy euró. A nagy kérdés persze az, hogy miután az MNB mesterségesen 310-315 között tartotta az árfolyamot, most szeretné-e visszavinni oda, vagy megfelelőnek tartja a 320-325 forint közötti eurót.

A gyenge forintnak ugyanis kevés nyertese van, de az egyikük épp a jegybank, amely mióta Matolcsy az elnöke, rendre nyereséggel zárja az évet, leginkább a devizaárfolyamból származó profit miatt. Ez a profit épp tavaly csökkent le nagyon a stabil árfolyam miatt.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!