Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A bukaresti kormány jó eséllyel épp most játssza el az egyetlen esélyét arra, hogy valahogy visszacsábítsa az országba a külföldön élő románokat – az ország munkaerejének több mint egyötödét.

Félmillió külföldön dolgozó román tér haza nyaranta, közülük sokan most arra használják ki a szabadságot, hogy az utcára vonuljanak. A pénteki, brutálisan levert tüntetésük is azt mutatta: attól, hogy külföldön keresik a boldogulást, még fontosnak tartják, hogy tisztuljon meg a román közélet.

A kivándorlás az elmúlt években a kelet-közép-európai országok sajátosságává vált, ám Romániában jóval erősebb folyamatról van szó, mint akár a lengyeleknél, akár nálunk. Nyugat-Európa felé már a rendszerváltás idején – a romániai magyarok Magyarországra távozásával egy időben – elkezdődött az elvándorlás. Sokakat már akkor a jövedelmezőbb munkalehetőségek vonzottak, de az is hozzájárult a folyamathoz, hogy az erdélyi szászok nagy számban költöztek el Németországba.

A folyamat azonban az elmúlt évtizedben gyorsult fel igazán. Az ország 2007-es uniós csatlakozása óta eltelt időszakban – különösen a munkavállalást korlátozó intézkedések feloldása, 2014 óta – a romániai munkaerő ötöde elhagyta az országot. A Világbank friss elemzése alapján már a lakosság 18,2 százaléka él külföldön, míg az ENSZ úgy kalkulál, hogy a lakosság 15 százalékkal csökkenhet 2050-ig, miközben a most 3,6 milliósra becsült diaszpóra mérete évről évre növekszik. (Összehasonlításképp: Magyarországon a legpesszimistább becslések is nagyjából egymillióra teszik a külföldön élők számát, ez a lakosság bő tíz százaléka.)

Az ENSZ migrációs jelentése szerint 2000 és 2015 között évente átlagosan 7,3 százalékkal nőtt a Romániát elhagyók száma – összehasonlításképp a lengyeleknél 5,1 százalékos ez az arány, míg Szíriában, ahol 2011 óta polgárháború dúl, 13,1 százalék. A tanulmányból az is kiderül, hogy a románoké a negyedik legnagyobb európai diaszpóra a britek, a lengyelek és a németek után.

Romániai munkavállaló az Egyesült Királyságban
©

Az Egyesült Királyságban jelenleg 411 ezerre teszik a számukat, ez a kétszerese a 2014 előtti szintnek, és ma már a románoké a második legnagyobb külföldi közösség a lengyelek után. Spanyolországban és Olaszországban, ahol már a román a második számú közösség, nagyjából egymillió román él, és a németeknél is meghaladja a félmilliót a számuk.

A közösség ráadásul különbözik akár a lengyeltől, akár a magyartól. Mint a Guardian egy korábbi cikkéből is kiderül, sokan kommunákban élnek, és mindig oda vándorolnak, ahol épp munkalehetőség adódik.

A romániai nők esete még sajátosabb: körükben – pontosabban a gyermeküket hátrahagyva, elsősorban gondozói munkára távozó nőknél – gyakori a depresszió, olyannyira, hogy sokan végül hazatérnek és orvosi ellátásra szorulnak. A probléma annyi nőt – és otthon, jobbára a nagyszülőkre hagyott gyermeket – érint, hogy a szakemberek már „olasz szindrómaként” emlegetik a tünetegyüttest.

A visszatérés megint csak nem segít a helyzetükön: Románia az EU egyik legszegényebb állama, szinte nem találunk olyan mutatót, ahol a bolgárokkal együtt ne lennének az utolsók között annak ellenére, hogy az elmúlt években látványos növekedés ment végbe az ország gazdaságában.

  • Az egy főre jutó GDP 63 százaléka az uniós átlagnak. (Magyarország esetében 68 százalék.)
  • Az árak szintje 52 százaléka az uniós átlagnak. (Magyarországon 62 százalék.)
  • A 600 eurónak megfelelő körüli nettó átlagbér pedig kevesebb mint a harmada a 2000 eurót meghaladó brit átlagnak.
  • A minimálbér itt nő ugyan a leggyorsabb ütemben, idén 31 százalékkal, ám ez jórészt egy bruttósításnak tudható be, a nettó szint pedig még mindig csupán 77 ezer forintnak felel meg. Persze ha a nyugati bérszínvonallal hasonlítjuk össze, a magyarországi nettó 91 770 forint se tűnik soknak.

A románok csaknem harmada ráadásul minimálbérből él, egy másik ötöde még ennél is kevesebb pénzt kap. A közszférában a válság miatti megszorítás 25 százalékos fizetéscsökkentést hozott – ez elől is könnyű menekülőút az EU-ban szabad munkavállalás lehetősége.

©

Az elvándorlás pedig – akárcsak Magyarországon – olyan munkaerőhiányhoz vezet, amely az egészségügyi ellátás színvonalát is tovább rontja. Ma már 14 ezer orvos (a szakmában dolgozók 26 százaléka) távozott külföldre, több mint a felük 40 évesnél fiatalabb.

Nem csak az egészségügy szenvedi meg azt, hogy a magasan képzett románok több mint negyede, 26,6 százaléka már külföldön keresi a boldogulást. Ráadásul 2016-ban már 33,4 ezer román járt külföldön egyetemre – többségük nem is kívánt a diplomaszerzés után visszatérni hazájába.

A kivándorlás egyik pozitívnak tekinthető hozadéka a külföldön dolgozók által hazaküldött pénz. A 2016-ban hazautalt 3,2 milliárd euró a GDP 1,9 százalékát tette ki. Az összeg volt ennél magasabb is: 2008-ban éppen kétszer ennyi érkezett, az uniós tagság első tíz évében pedig csaknem 32 milliárd eurót tett ki összesen. Ez több, mint az EU-ból érkező – a saját befizetésekkel csökkentett – pénz ugyanebben az időszakban. És valószínűleg nagyobb hasznát is látták a legszegényebb románok, mint az uniós támogatásoknak.

A Világbank elemzése azonban még egy kedvező folyamatra mutat rá: a visszatérők nem csak pénzt hoznak magukkal, de egy magasabb munka- és vállalkozási kultúrát is, ami jót tesz a román gazdaságnak.

Csak van egy kis probléma. Románia ugyanis nem csak az egyik legszegényebb európai állam, de egyben az egyik legkorruptabb is. A Transparency International legfrissebb korrupciós észlelési indexén az 59. helyet foglalja el – rosszabb pozícióban csupán két európai uniós ország található a listán, Bulgária és Magyarország. A fentebbi elemzés szerint pedig éppen ez az egyik fő akadálya annak, hogy visszatérjenek a magasan képzett románok hazájukba.

Hacsak nem egy tüntetésről van szó. Azok ugyanis, akik az utcára mentek most, éppen az intézményesült korrupciót kérik számon a román vezetésen. A Guardian megszólaltatott egy olyan 62 éves építőipari munkást is, aki csak azért utazott haza, hogy tüntessen a Viorica Dancila vezette kormány ellen.

A román kormány székházát védő rohamrendőrök állnak az égő útakadályok előtt a nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjainak kormányellenes tüntetésén, Bukarestben 2018. augusztus 10-én
©

A korrupcióellenes tüntetések nem most kezdődtek az országban, azok a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette kormány 2017-es hivatalba lépése óta kisebb-nagyobb intenzitással zajlanak Románia-szerte. A tiltakozók különösen Liviu Dragnea pártelnök eltávolítását szeretnék kiharcolni – a politikust két korrupciós perben is elmarasztalta a bíróság.

A kormány lépései is szítják a dühöt: előbb a korrupció büntethetőségét 200 ezer eurós értékhatár alatt megszüntető rendelet, majd a korrupciós ügyekben eljáró, neves politikusokat is bíróság elé idéző főügyész, Laura Codruta-Kövesi leváltása vitte ki az utcára románok tízezreit. Arra azonban korábban nem volt példa, hogy a megmozdulást a csendőrök verték volna szét. Klaus Iohannis államfő keményen bírálta emiatt a kormányt és Dragnea pártját, amelyektől megkapta, hogy ő próbál lázadást szítani a kormány ellen.

Yes. F. T. P.

snoopdogg (@snoopdogg) által megosztott bejegyzés,

Az erőszak és a hatalmi tényezők vitája is olaj volt a tűzre, a tüntetések azóta is zajlanak, mellesleg ennél nagyobb negatív hírverést aligha kaphatott volna a bukaresti vezetés. Ám a legszomorúbb nem az volt, hogy például Snoop Dogg 26 millió követője láthatta a zenész Instagram-oldalára feltöltött videót az erőszakról. Inkább az, hogy ezek után tovább csökken az esélye annak, hogy a fiatal románok – akár egy nyugati kitérő után – hazájukban keresik majd a boldogulást.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!