szerző:
Nagy Gábor
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem világos, hogy a tőzsdei megjelenés kihúzza-e a csávából a zenei streamingszolgáltatásban úttörő szerepet vállalt svéd céget.

Nem dúskálnak a megbízásokban az amerikai befektetési bankok, mivel a technológiai szektor sztárjai nem tolonganak, hogy elsődleges részvénykibocsátással (IPO) vonjanak be tőkét – hiszen megkapják azt magánbefektetőktől. Ezért övezte nagy várakozás a zenei streamingszolgáltatásban világelső Spotify tőzsdére meneteli szándékát, ám a bankároknak csalódniuk kellett. A svédországi központú, de Luxemburgban bejegyzett cég ugyanis úgy döntött, hogy közvetlen jegyzéssel jelenik meg a New York-i Értéktőzsdén. A SPOT azonosítót viselő részvények a premier napján – ami március második felében lehet – az aktuális kereslet és kínálat által kialakított kurzuson mutatkoznak be.

A tőzsdei megjelenés előtt a Spotifyhoz hasonló, 20 milliárd dollár körüli értékűre becsült Snap – a Snapchat kép- és videóüzenetküldő alkalmazás gazdája – tavaly tucatnyi bankot és brókerházat foglalkoztatott elsődleges részvénykibocsátása során, ami 100 millió dollárjába került. A svéd cég viszont csak a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és az Allen & Co. trióját bízta meg, amelynek tagjai 30 millió dolláron osztoznak azért, hogy különösebb felhajtás nélkül útnak indítják a részvényt. A klasszikus tőzsdei bevezetés elmaradásával a Spotify nem von be új tőkét, a két alapító – a svéd Daniel Ek és Martin Lorentzon –, valamint a magánbefektetők részvényeiből lehet majd vásárolni. Ez egyben a közvetlen jegyzés előnye, hiszen IPO esetén a kibocsátás előtti tulajdonosok meghatározott ideig nem értékesíthetnek a pakettjükből, nehogy zuhanjon az árfolyam. Amennyiben a svéd cég bemutatkozása sikeres lesz, akkor társai, az unikornisoknak nevezett csúcstechnológiai vállalkozások – mint az Airbnb vagy az Uber – is követhetik a példáját.

Daniel EK. Csodagyerekből sztármenedzser
©

Így rögvest milliárdos lehet a csodagyerekként indult, 35 éves Ek, aki a törzsrészvények 23,8 százalékát birtokolja. A nála 13 évvel idősebb Lorentzonnal állt össze egy olyan vállalkozásra, amellyel a világ összes zenéje legálisan meghallgatható. Stockholm akkor az internetes kalózkodás egyik központja volt, ott alapították a Pirate Bay torrentoldalt és készítették el a fájlok letöltését végző legnépszerűbb bittorrent kliens szoftvert. A 2006-ban létrehozott Spotifynak meg kellett győznie az illegális online letöltések miatt szenvedő lemezkiadókat, hogy a havi előfizetési díj fejében korlátlan zenehallgatást kínáló üzleti modell életképes. Két évbe telt, mire 2008-ban a skandináv országokban, valamint Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban elindulhatott a szolgáltatás. Az USA-ban 2011-ben jelent meg a Spotify, amely jelenleg 61 országban – köztük Magyarországon – kínálja előfizetését. Az évek során a magánbefektetők egymásnak adták a kilincset a cégnél. Bár a vezérigazgatói posztot betöltő Ek és a 12,4 százalékos pakettet birtokló Lorentzen kisebbségbe került, a szavazatok négyötödét egy másik részvényosztály segítségével megőrizték maguknak.

A streaming olyan ütemben nőtt, hogy nemcsak a korábban megváltó segítségnek tekintett digitális letöltések bevételét múlta felül, de abban is döntő szerepet játszott, hogy a világ zenepiacának az ezredfordulón kezdődött zsugorodása 2016-ban bővülésbe fordult. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetségének adatai szerint két éve a globális bevétel 15,7 milliárd dollárra emelkedett a 2015-ös 14,8 milliárdról – ennek felét már a digitális értékesítés adta –, ami azonban még mindig 60 százalékkal elmaradt az ezredfordulós csúcstól, amikor a cd-lemezek eladása még temérdek pénzt hozott. Az előzetes becslések szerint a trend 2017-ben is folytatódott, benne a streaming térhódításával, illetve a prémium termékké vált – Magyarországon bakelitnek hívott – vinyllemezek reneszánszával.

©

Beadták a derekukat a makacskodó művészek is. A streamingszolgáltatók kínálatában megjelent a Beatles, a Led Zeppelin és a Pink Floyd, és visszatért a Spotifyhoz a jogdíjakat kevesellve 2014-ben durcásan távozó amerikai popkirálynő, Taylor Swift. Feladta ellenkezését Thom Yorke, a Radiohead frontembere is, aki korábban „egy haldokló test utolsó, kétségbeesett szellentésének” minősítette az üzleti modellt. A streaming hódítását segítette a széles sávú mobilinternet terjedése, használatának olcsóbbá, korlátlanná válása. A szolgáltatásért havi előfizetési díjat leperkálók száma világszerte átlépte a százmilliót – ám az úttörő szerepet vállaló Spotify krónikusan veszteséges maradt.

A Spotifynak ugyan havi átlagban 159 millió aktív felhasználója van, ám közülük csak 71 millió fizet azért, hogy hirdetések kötelező meghallgatása nélkül, szabadon válogathasson a 35 millió zeneszám közül. Az előfizetők tábora tavaly 46 százalékkal nőtt, és a bevétel 38 százalékkal, 4,09 milliárd euróra gyarapodott. Az üzemi veszteség azonban 349 millióról 378 millió euróra nőtt, egy rendkívüli tétellel pedig 1,24 milliárd euróra duzzadt a mérleg szerinti mínusz. A veszteség elsődleges oka, hogy a Spotify a bevételei zömét kifizeti jogdíjakra a lemeztársaságoknak, előadóknak, szerzőknek. Az indulás óta 8 milliárd euró ment el erre, az összesített veszteség pedig 2,4 milliárd. A streamingszolgáltatás működtetésének költségei és a jogdíjak együttesen az előfizetőktől és az ingyenes zenehallgatást lehetővé tevő hirdetőktől befolyt pénz négyötödét emésztik fel. A Spotify abban bízik, hogy az állandó költségek stabilan maradnak, s a felhasználói kör bővítésével szerzett pluszbevétel egy idő után nyereségessé teszi a működését.

©

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A Spotify ugyanis a jogdíjtárgyalásai során oligopóliummal néz szembe: a világon eddig elkészített zenei felvételek négyötöde a Universal Music, a Sony Music és a Warner Music birtokában van, és ők minél többet igyekeznek kisajtolni a maguk, illetve előadóik számára. A másik kockázati tényező, hogy a Spotify fölényesen vezet ugyan a világpiacon, ám lett két olyan versenytársa, amelyek azt is elviselik, ha streamingszolgáltatásuk tartósan veszteséges. Az egyik a lassan mindenevő online áruházzá váló Amazon, amely okoshangszórója eladásait segítheti az előfizetéses zenehallgatással.

Sokkal veszélyesebb rivális a világ legértékesebb tőzsdei cége, az Apple, amely – látva a digitális letöltésben piacvezető iTunes befolyásának csökkenését – 2015-ben indította Apple Music nevű streamingszolgáltatását, és már 36 millió előfizetőt gyűjtött. Bár ezzel még csak a második a világpiacon, az USA-ban az idén már megelőzheti a Spotifyt. Az Apple Music több mint száz országban van jelen, és amikor családoknak és diákoknak kedvezményt adott, a Spotify kénytelen volt követni a példáját. Az Apple tavaly 48 milliárd dolláros adózott nyereséget ért el, 285 milliárdos likvid tartaléka van, és az Apple Music belesimul az operációs rendszerébe – vagyis bármit megtehet, amíg a versenyhatóságok nem szólnak közbe. Amit a Spotify és a francia Deezer már sürget az Európai Bizottságnál.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!