G. Tóth Ilda
G. Tóth Ilda
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Átrendeződés az élelmiszer-kereskedelemben: a CBA-tulajdonos Baldauf László boltjai sorra cserélődnek le diszkontüzletekre, néhány Spar-ingatlan pedig Mészáros Lőrinchez kerül.

Huszonöt százalékos árengedménnyel csábítja a vásárlókat az utolsó hetekben a fővárosi Hidegkúti úton, a Széphalom Gourmand Házban működő Príma-üzlet, amelynek helyén a HVG információi szerint hamarosan Spar-áruház nyílik. Baldauf László CBA-alapítónak a Ferenciek terén található boltja is jutányos áron szabadulna árukészletétől, mielőtt a hónap végén bezár, hogy Lidl-diszkonttá alakuljon át. A kőbányai Újhegy bevásárlóközpontban pedig már Auchanban vásárolnak a helyiek a korábbi CBA helyén; ez utóbbi üzlet nem Baldaufé, hanem alapítótársáé, Dienes Zoltáné volt. A bérlőtársváltásban itt olyannyira bízik az épületben működő többi üzlet, hogy akadt, amelyik a közeli Family Centerben be is zárta másik egységét. Így tett például a DM – talán arra számítva, hogy az Auchan sokkal több vevőt vonz majd Újhegyre, mint a korábbi CBA, így az ottani drogéria egymagában is hozza majd a korábbi két bolt forgalmát.

Az utóbbi hónapokban sorra jelentek meg hírek arról, hogy a CBA egykori első embere bérbe adja boltjai ingatlanát a versenytárs láncoknak, és felhagy az élelmiszer-kereskedelemmel. Hét üzletet a Lidl szerzett meg (a Ferenciek terén lévő Prímán kívül a veresegyházi, az ürömi és a szadai áruházakat, valamint a fővárosi Arany János utcában, a Máriaremetei úton és a Rákóczi úton lévőket). A Spar is beszáll a bérlők közé, és a Hidegkúti út mellett Erdőkertesen, valamint a fővárosi Andrássy út és Nagymező utca sarkán költözik a CBA helyére. Baldauf tavaly be is jelentette, hogy 2018 végéig az összes boltját átpasszolja a versenytársaknak. E terve azonban némileg ellentmond annak a meglátásának, mely szerint átalakulóban vannak a vásárlási szokások, és nem a városszéli hipermarketek lesznek a fogyasztás nagy nyertesei, hanem a lakóházakhoz közeli, kisebb üzletek.

CBA Príma a Ferenciek terén. Végkiárusítás
©

Úgy tűnik, egyik-másik CBA olyan rossz eredményeket hozott, hogy Baldaufnak már az is jobban megéri, ha bérleti díjat szed utánuk, mint hogy maga kereskedjen bennük. Márpedig az árbevételi adatokból az rajzolódik ki, hogy ha a jövő talán a kicsiké is, a jelen még nem. A hazai láncok üzleteinél hatékonyabban működnek a diszkontok, a multik hiper- és szupermarketjei, amelyek fajlagosan nagyobb forgalmat tudnak produkálni. A Lidl vagy az Aldi egy-egy boltja például mintegy tízszer akkora – évi 1,4–2,3 milliárd forint – árbevételt termel, mint egy átlagos CBA-üzlet. A pesti belvárosban pedig – például az Andrássy úton – egy 150–200 négyzetméteres üzlethelyiségért négyzetméterenként 40–50 eurós havi bérleti díjat is el lehet kérni, persze ha ennél nagyobb az ingatlan, az ár arányosan valamelyest alacsonyabb.

Más kérdés, hogy az ingatlanszakértők szívesebben láttak volna egy újabb luxusüzletet a szomszédos, elegáns márkaboltok között, mint élelmiszerboltot. „Bár Budapest belvárosában, sőt a sétálóutcákon sem ritka a napi fogyasztási cikkeket árusító üzlet, a Váci utcában például Müller drogéria is megtalálható” – mutat rá a helyi sajátosságokra Szabó Viktória, a Cushman and Wakefield üzletágvezetője. A diszkontok a plázastop ellenére is megállíthatatlanul terjeszkednek a belvárosban. Meglehet, részben éppen a szigorítással terelte beljebb őket a kormány, amikor megtiltotta nekik a zöldmezős építkezést. Nem jött be a CBA-nak a vasárnapi boltzár sem: a vásárlók többsége szombaton indult beszerzőútra, viszont aznap inkább elkerülte a túlzsúfolt kisboltokat. A trafiktörvény pedig szakmai becslések szerint egyes kis üzletek forgalmának a 20 százalékát is elvitte.

©

Mindazonáltal a kormány nem adja fel, továbbra is egyengetné egy nemzeti kiskereskedelmi lánc kialakulásának útját. A miniszterelnök még néhány hónapja is emlegette, hogy e területen is el kellene érni a hazai tőke túlsúlyba kerülését. S bár Mészáros Lőrinc kereskedelmi láncot egyelőre nem szerzett, bolthelyiségeket annál inkább. Éppen a napokban zárta le a felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Appeninn azt a tranzakciót, amelynek keretében az Erste Euro Ingatlan Befektetési Alaptól 18 kereskedelmi ingatlant vásárolt meg. Az üzlethelyiségeket a Spar bérli, és bár az Appeninn elvileg a bérleti szerződést is átvette, kérdés, mikor kezdeményez díjemelést – például azzal a szándékkal, hogy egy potenciális magyar kereskedelmi lánc létrehozására spekulálva csökkentse a versenytársak számát.

Másik mérce

Cselesen oldotta meg Brüsszel a kettős élelmiszer-minőség miatti panaszok ügyét. Kimondta, hogy az uniós országok hatóságai a jövőben büntethetik, ha az élelmiszer-forgalmazók a különböző tagállamokban az összetevőikben eltérő árucikkeket azonos termékként értékesítik. Ezzel lényegében elhárította, hogy a címkére írt információkkal kelljen foglalkozni. Eddig ugyanis a panaszkodó kormányok azt kifogásolták, hogy a termékek nem mindig azt tartalmazták, ami a csomagolásukon szerepel. Ezt vizsgálták is a nemzeti élelmiszer-biztonsági hatóságok, és időnként nevetséges eredményeket hoztak ki. Abszurd módon például a gyümölcsöket is összehasonlították, és kiderült, hogy a  Magyarországon árult görögdinnye érettebb volt, mint a Spanyolországban kapható. Persze előfordultak összetevőbeli eltérések is: a Pepsi „colaízű szénsavas üdítőital” esetében például a külföldi változat cukrot, míg a magyar fruktóz-glükóz szirupot tartalmazott.

E tesztekkel szemben az volt a fő kritika, hogy nem az élelmiszer-vizsgálatok szabályai alapján hasonlították össze az Ausztriában és Magyarországon kapható élelmiszereket. A gyártók elsősorban azzal érveltek, hogy nem is egyazon név alatt forgalmazták a termékeket. Másrészt azok csak érzékszervi tulajdonságaikat tekintve tértek el, összetevőikben nem. Az Európai Bizottság most kijelentette, hogy a névazonosság vásárlásra ösztökélheti a fogyasztókat, viszont így nem mindig azt kapják, amit vártak. Ez a fogyasztók megtévesztése.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!