szerző:
hvg.hu

Senki sem tudja, kinél landoltak a rejtélyes kötvények.

A 444.hu részletesen bemutatja, hogy a 2008-as világgazdasági válságban és az utána következő években milyen manőverekkel segítették meg a pénzügyileg instabil FHB Bankot, Spéder Zoltán érdekeltségét.

Mivel a 2008-as 30 milliárd forintos állami mentőövet Brüsszel nem nézte jó szemmel, azt elég gyorsan vissza kellett fizetni, a banknak azonban 2012-ben további pénzre volt szüksége, ezért egy titokzatos kötvénykibocsátást hajtott végre. Ezzel összesen 152 millió eurót és 15 milliárd forintot kapott, aminek jelentős részét a mai napig sem tudta visszavásárolni. A történet legrejtélyesebb pontja az, hogy hivatalosan sehonnan sem lehet megtudni, kinél vannak ezek a kötvények, a 444.hu is perben áll azért, hogy az adatot megtudhassa.

Csányi Sándor és Spéder Zoltán
©

A piaci pletykák ugyanakkor arról szólnak, hogy a rejtélyes kötvénytulajdonos közvetett módon maga a magyar állam, vagyis a kormány segítette ki a bajból Spéder Zoltán bankját. A 444.hu által összeszedett nyilvános adatok egyelőre ezt a verziót alá is támasztják.

A pénz másik részének sorsa egyértelműbb, az ugyanis az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank mérlegében szerepel (nem nevesítve, de összegszerűen egyezően). Az MFB azonban úgy segítette meg a magánbankot, hogy az adatok szerint valószínűleg semmilyen kamatot nem számolt fel érte.

A harmadik tőkejuttatást akkor kapta az FHB, amikor a szintén állami tulajdonú Magyar Posta vásárolt benne 49 százalékot, 28,5 milliárd forintért. Ezzel kapcsolatban Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kikérte az adatokat, de nem fogja megkapni, mert a parlament nemrég elfogadott törvénymódosítása a postavállalat szerződéseit kivette abból a körből, amelyek nyilvánossága kötelező. Az új jogszabály visszamenőleges hatállyal, a folyamatban lévő ügyekre is érvényes, tehát a per hiába indult el korábban.

A tisztánlátást akadályozza, hogy az érintett állami cégek és hatóságok nem válaszolnak a feltett kérdésekre, a 444.hu sem kapott információt tőlük. Az eset azért is kényes, mert a magánbankok állami támogatása (alapesetben) az uniós szabályokkal ellentétes. Az adatok mindenesetre arra utalnak, hogy a sorozatos tőkeinijekcióra azért lehet szükség, hogy a titokzatos (talán állami kézben lévő) kötvényektől az FHB meg tudjon végre szabadulni.

Cikk megosztása
Címkék