szerző:

Hasonló változásokon mentek át az elmúlt években a nyugdíjrendszerek a visegrádi országokban. Vannak azért különbségek – nem mindig a mi javunkra.

Komoly ajándékot kapnak karácsonyra a lengyel nyugdíjasok a kormányzó Igazság és Élet Pártjától (PiS): a szervezet javaslatára a parlament csökkentette a nyugdíjkorhatárt. A jövőben 67 éves kor helyett a férfiak 65, a nők pedig 60 éves korukban válnak jogosulttá az állami öregségi ellátásra. Ha a parlament felsőháza és az államfő is jóváhagyja a törvényt, akkor lényegében visszavonják a 2013-as nyugdíjreform egyik legfontosabb intézkedését.

A lépés számítások szerint évente 10 milliárd zlotyt, vagyis 700 milliárd forintot vesz ki az államkasszából. A Beata Szydło vezette kabinet másik bőkezű intézkedésének, a családi pótlék néhány hónapja elfogadott megduplázásának a költsége ennél is magasabb, az 1600 milliárd forinthoz közelít, így szakértők már attól tartanak, fenntarthatatlan lesz a lengyel költségvetés.

©

A 2013-as lengyel nyugdíjreformnak volt egy másik fontos lépése is, amely akkor szintén sok kritikát váltott ki. Ennek az volt a lényege, hogy a magán-nyugdíjpénztárak által birtokolt lengyel államkötvényeket (betétállományuk 51,5 százalékát) magához vonta az állam, a befizetők pedig – hacsak nem nyilatkoztak erről – az állami rendszerbe kerültek vissza. Ez látszólag hasonló lépés ahhoz, ahogy a magyar kormány megszüntette a nyugdíjrendszer második pillérét. A látszat azonban csal, részben azért, mert amíg nálunk azóta sem valósult meg az egyéni nyugdíjszámlák rendszere, a lengyeleknél már korábban is működött, vagyis az elvonás nem feltétlenül növelte az állam által fizetendő nyugdíj mennyiségét. Nálunk azonban az elvonás után gyakorlatilag a teljes nyugdíjfizetés az államra hárul (arról nem beszélve, hogy az elvont 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyont a kormány nem is hagyta meg a nyugdíjrendszerben, hanem az államadósság csökkentésére költötte).

A lengyel rendszer nem csak emiatt tűnik fenntarthatóbbnak: a nyugdíjak átlagosan alacsonyabbak, mint nálunk. Igaz, az ellátás minimális szintjéről ez nem mondható el, amíg nálunk jó ideje 28 500 forintos szinten ragadt, a lengyeleknél legalább 62 ezer forint körüli összegre számíthatnak. Ám ennél alig több, nagyjából 70 ezer forintnak felel meg az öregségi nyugdíjak átlagos szintje.

Mindenkinek fájt a második pillér

A nyugdíjrendszer második pillérének a szlovákok is nekiestek 2010 után. Igaz, ott legalább a korábbi befizetéseket békén hagyták, ám nyugdíjjárulékoknál a korábbi 9 százalék helyett csupán 4 százalékot lehet a kötelező pénztárakba fizetni 2012 óta.

A csehek más utat választottak: Prágában épp akkor vágtak bele a második, kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér bevezetésébe, mikor a másik három visegrádi országban leépítették azt. A Petr Necas vezette kormány 2013-as kezdeményezése viszont magától vérzett el: a várt félmillió helyett mindössze 83 ezren jelentkeztek be, így már a következő évben arról döntöttek, hogy visszaállítják a korábbi, az állami és az önkéntes magánnyugdíjból álló szisztémát.

©

A cseheknél az alapnyugdíj is két részből áll: 2440 koronát mindenki megkap, efölött, a korábbi bérekhez mérten számíthatnak még legalább 770 koronára az ellátottak. A kettő együtt 37 ezer forintnak felel meg, míg az átlagnyugdíj ennek nagyjából a három és félszerese.

A szlovákoknál tavaly vezették be a minimálnyugdíj intézményét, amelyet egyrészt a ledolgozott évekhez, másrészt pedig a létminimum összegéhez kötnek. 30 év munka után a létminimum 136 százaléka jár, 2015-ben 269,5 euró – az átlagnyugdíj ugyanekkor 400 euró volt, ami megfelel a cseh vagy a magyar átlagos nyugdíjnak is (utóbbi 2016-ban 120 ezer forint).

A nyugdíjsorozat eddigi cikkei
 

- Ne szépítsük, elég sötétek vagyunk pénzügyekben

- Tízből egy magyar hiszi, hogy lesz elég nyugdíja

- Sovány vigasz? Másutt is felkopik a nyugdíjasok álla

- Pán Péterek és nyugdíjasok fogságában - MI lesz veled, szendvicsgeneráció?

- Nyugdíj: milliókat szakíthat, ha időben ébred

- Nem spórol nyugdíjra? Kiszámoltuk, mi vár önre. Van baj!

- Ez az ára, ha nyugdíjasként sem akar rosszabbul élni

- Egy kis lakás árát is viheti a gyerek taníttatása

- Spórol a nyugdíjas évekre, de beüt a krach? Mutatjuk a kiutat 

Az államtól várjuk

A nyugdíjrendszer mindegyik visegrádi országban alapvetően az állami forrásokra támaszkodik. A rendszer fenntarthatóságát tekintve mégis eltérőek a kilátások. Az Allianz októberben kiadott felmérésében a vizsgált 54 ország közül a csehek a huszadik, a lengyelek a 26-ik helyre kerültek, a magyarok viszont a 34-ik, a szlovákok pedig a 36-ik helyen vannak a rendszer fenntarthatóságát illetően.

Nem csak a nyugdíjrendszerben, de a lakosság felkészültségét illetően is találunk hasonlóságokat a régióban. Az Aegon idei nyugdíj-felkészültségi felmérésében a magyarok 16 ország közül a 11. helyre kerültek, a tízes skálán 5 pontos eredménnyel.

A lengyelek 5,3 pontos eredménnyel megelőztek minket, igaz, csupán egy hellyel. A magyarok az elmúlt években tudatosabbá váltak ugyan, ám itt a legkisebb, 53 százalékos az aránya azoknak, akik felelősnek érzik magukat nyugdíjas kori jövedelmük megteremtéséért. A lengyeleknél utóbbiak aránya 65 százalék.

A magyarok és a lengyelek többsége is úgy látja: a nyugdíj biztosítása az állam feladata. A válaszadók 55, illetve 56 százaléka vélekedett így – az átlag ezzel szemben 46 százalék.

Van azonban egy pont, ahol igencsak eltér a két ország eredménye: a magyaroknak mindössze 47 százaléka gondolja úgy, hogy a munkáltatóknak is biztosítaniuk kellene nyugdíjtakarékossági programot, míg a lengyeleknél ez az arány 69 százalék – a világátlag pedig 72 százalékos.