szerző:
hvg.hu

Hasonló változásokon mentek át az elmúlt években a nyugdíjrendszerek a visegrádi országokban. Vannak azért különbségek – nem mindig a mi javunkra.

Komoly ajándékot kapnak karácsonyra a lengyel nyugdíjasok a kormányzó Igazság és Élet Pártjától (PiS): a szervezet javaslatára a parlament csökkentette a nyugdíjkorhatárt. A jövőben 67 éves kor helyett a férfiak 65, a nők pedig 60 éves korukban válnak jogosulttá az állami öregségi ellátásra. Ha a parlament felsőháza és az államfő is jóváhagyja a törvényt, akkor lényegében visszavonják a 2013-as nyugdíjreform egyik legfontosabb intézkedését.

A lépés számítások szerint évente 10 milliárd zlotyt, vagyis 700 milliárd forintot vesz ki az államkasszából. A Beata Szydło vezette kabinet másik bőkezű intézkedésének, a családi pótlék néhány hónapja elfogadott megduplázásának a költsége ennél is magasabb, az 1600 milliárd forinthoz közelít, így szakértők már attól tartanak, fenntarthatatlan lesz a lengyel költségvetés.

©

A 2013-as lengyel nyugdíjreformnak volt egy másik fontos lépése is, amely akkor szintén sok kritikát váltott ki. Ennek az volt a lényege, hogy a magán-nyugdíjpénztárak által birtokolt lengyel államkötvényeket (betétállományuk 51,5 százalékát) magához vonta az állam, a befizetők pedig – hacsak nem nyilatkoztak erről – az állami rendszerbe kerültek vissza. Ez látszólag hasonló lépés ahhoz, ahogy a magyar kormány megszüntette a nyugdíjrendszer második pillérét. A látszat azonban csal, részben azért, mert amíg nálunk azóta sem valósult meg az egyéni nyugdíjszámlák rendszere, a lengyeleknél már korábban is működött, vagyis az elvonás nem feltétlenül növelte az állam által fizetendő nyugdíj mennyiségét. Nálunk azonban az elvonás után gyakorlatilag a teljes nyugdíjfizetés az államra hárul (arról nem beszélve, hogy az elvont 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyont a kormány nem is hagyta meg a nyugdíjrendszerben, hanem az államadósság csökkentésére költötte).

A lengyel rendszer nem csak emiatt tűnik fenntarthatóbbnak: a nyugdíjak átlagosan alacsonyabbak, mint nálunk. Igaz, az ellátás minimális szintjéről ez nem mondható el, amíg nálunk jó ideje 28 500 forintos szinten ragadt, a lengyeleknél legalább 62 ezer forint körüli összegre számíthatnak. Ám ennél alig több, nagyjából 70 ezer forintnak felel meg az öregségi nyugdíjak átlagos szintje.

Mindenkinek fájt a második pillér

A nyugdíjrendszer második pillérének a szlovákok is nekiestek 2010 után. Igaz, ott legalább a korábbi befizetéseket békén hagyták, ám nyugdíjjárulékoknál a korábbi 9 százalék helyett csupán 4 százalékot lehet a kötelező pénztárakba fizetni 2012 óta.

A csehek más utat választottak: Prágában épp akkor vágtak bele a második, kötelező magán-nyugdíjpénztári pillér bevezetésébe, mikor a másik három visegrádi országban leépítették azt. A Petr Necas vezette kormány 2013-as kezdeményezése viszont magától vérzett el: a várt félmillió helyett mindössze 83 ezren jelentkeztek be, így már a következő évben arról döntöttek, hogy visszaállítják a korábbi, az állami és az önkéntes magánnyugdíjból álló szisztémát.

©

A cseheknél az alapnyugdíj is két részből áll: 2440 koronát mindenki megkap, efölött, a korábbi bérekhez mérten számíthatnak még legalább 770 koronára az ellátottak. A kettő együtt 37 ezer forintnak felel meg, míg az átlagnyugdíj ennek nagyjából a három és félszerese.

A szlovákoknál tavaly vezették be a minimálnyugdíj intézményét, amelyet egyrészt a ledolgozott évekhez, másrészt pedig a létminimum összegéhez kötnek. 30 év munka után a létminimum 136 százaléka jár, 2015-ben 269,5 euró – az átlagnyugdíj ugyanekkor 400 euró volt, ami megfelel a cseh vagy a magyar átlagos nyugdíjnak is (utóbbi 2016-ban 120 ezer forint).

A nyugdíjsorozat eddigi cikkei
 

- Ne szépítsük, elég sötétek vagyunk pénzügyekben

- Tízből egy magyar hiszi, hogy lesz elég nyugdíja

- Sovány vigasz? Másutt is felkopik a nyugdíjasok álla

- Pán Péterek és nyugdíjasok fogságában - MI lesz veled, szendvicsgeneráció?

- Nyugdíj: milliókat szakíthat, ha időben ébred

- Nem spórol nyugdíjra? Kiszámoltuk, mi vár önre. Van baj!

- Ez az ára, ha nyugdíjasként sem akar rosszabbul élni

- Egy kis lakás árát is viheti a gyerek taníttatása

- Spórol a nyugdíjas évekre, de beüt a krach? Mutatjuk a kiutat 

Az államtól várjuk

A nyugdíjrendszer mindegyik visegrádi országban alapvetően az állami forrásokra támaszkodik. A rendszer fenntarthatóságát tekintve mégis eltérőek a kilátások. Az Allianz októberben kiadott felmérésében a vizsgált 54 ország közül a csehek a huszadik, a lengyelek a 26-ik helyre kerültek, a magyarok viszont a 34-ik, a szlovákok pedig a 36-ik helyen vannak a rendszer fenntarthatóságát illetően.

Nem csak a nyugdíjrendszerben, de a lakosság felkészültségét illetően is találunk hasonlóságokat a régióban. Az Aegon idei nyugdíj-felkészültségi felmérésében a magyarok 16 ország közül a 11. helyre kerültek, a tízes skálán 5 pontos eredménnyel.

A lengyelek 5,3 pontos eredménnyel megelőztek minket, igaz, csupán egy hellyel. A magyarok az elmúlt években tudatosabbá váltak ugyan, ám itt a legkisebb, 53 százalékos az aránya azoknak, akik felelősnek érzik magukat nyugdíjas kori jövedelmük megteremtéséért. A lengyeleknél utóbbiak aránya 65 százalék.

A magyarok és a lengyelek többsége is úgy látja: a nyugdíj biztosítása az állam feladata. A válaszadók 55, illetve 56 százaléka vélekedett így – az átlag ezzel szemben 46 százalék.

Van azonban egy pont, ahol igencsak eltér a két ország eredménye: a magyaroknak mindössze 47 százaléka gondolja úgy, hogy a munkáltatóknak is biztosítaniuk kellene nyugdíjtakarékossági programot, míg a lengyeleknél ez az arány 69 százalék – a világátlag pedig 72 százalékos.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!