szerző:

A kormány több eszközzel próbálta az elmúlt években megakadályozni, hogy csökkenteni kelljen az öregkori ellátásokat, megnéztük, mi lehet az eredmény hosszabb távon.

A jelenlegi feltételek mellett mindössze húsz évig fenntartható a magyar nyugdíjrendszer. A riasztó kijelentés nem egy ellenzéki párt riogatása, erről nemrég a Magyar Nemzeti Bank szakértői írtak.

Tanulmányuk, amely az egyéni járulékfizetésre vonatkozó adatokon alapul, kiemeli: a válság kezdete, vagyis 2008 óta hozott kormányzati intézkedések – például a magán-nyugdíjpénztári befizetések átterelése az állami nyugdíjrendszerbe, a korhatár előtti nyugdíjba vonulás megszigorítása, illetve a nyugdíjkorhatár emelése – összességében jelentősen csökkentették a nyugdíjrendszer hiányát. (A nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetősége 0,5 százalékponttal rontja ugyanakkor az egyenleget, igaz, ezt jórészt – 0,3-0,4 százalékpont erejéig – ellensúlyozza a korengedményes nyugdíj jelentős szigorítása.)

2035-ig nem is lesz probléma, ám ezt követően, nagyjából 2060-ra kifullad a reformok hatása, és a GDP-hez viszonyítva 4-4,5 százalékos szintre emelkedik a deficit. Az ok: a társadalom elöregedése, amit akkor már a megemelt nyugdíjkorhatár sem tud majd ellensúlyozni.

©

Igaz – teszik hozzá a jegybank elemzői –, hogy a leghatékonyabb reformlépés mégiscsak a korhatár emelése volt. Nem véletlen, hogy világszerte ez a leggyakoribb módszer a nyugdíjrendszer stabilizálására.

A magyarázat egyszerű: a születéskor várható élettartam fokozatos növekedésével párhuzamosan emelkedik az idősek aránya is a társadalmon belül. Ez egyben azt is jelenti, hogy csökken azoknak az aránya, akik a nyugdíjak alapját befizetésükkel előteremtik. Különösen, hogy az idősek a korábbinál jóval hosszabb nyugdíjaskorra számíthatnak.

Egész Európa gondja

A probléma nem csak Magyarországot érinti: az EU-ban a legfrissebb, 2014-es adatok szerint a lakosság 18,5 százaléka, 94 millió ember töltötte be a 65. életévét, és majdnem 27 millióan elmúltak 80 évesek is. Az idősek aránya az ezredforduló óta csaknem 22 százalékkal nőtt – ugyanebben az időszakban az unió lakossága mindössze 3,8 százalékkal tudott emelkedni. A munkaképes korú lakosság (a 15–64 év közöttiek) létszáma 2011-ben kezdett csökkenni az EU-ban, és 2060-ig évente átlagosan 0,3 százalékkal eshet vissza. Eközben a 65 év felettiek tábora évente 1 százalékkal növekszik, így alaposan átrendeződhet a társadalom. 2014-ben még nagyjából 3,5 munkaképes korú személy „tartott el” egy nyugdíjast, ez a szám csökkenhet a következő évtizedekben.

Ez még akkor is problémát jelent a nyugdíjrendszerekben, ha nő a termelékenység, vagyis egy dolgozó magasabb értéket – így több pénzt – állít elő. Magyarországon ráadásul van még egy probléma: a magas járulékteher nyomasztó gond a vállalkozásoknak, így komoly probléma a szürkefoglalkoztatás – márpedig az egészségügyi kiadások és a nyugdíjak fedezete mégiscsak ebből adódna össze.

Mennyit érnek a reformok?

A nyugdíjsorozat eddigi cikkei

- Cserélne a lengyel vagy a szlovák nyugíjassal? Ne tegye!

- Ne szépítsük, elég sötétek vagyunk pénzügyekben

- Tízből egy magyar hiszi, hogy lesz elég nyugdíja

- Sovány vigasz? Másutt is felkopik a nyugdíjasok álla

- Pán Péterek és nyugdíjasok fogságában - MI lesz veled, szendvicsgeneráció?

- Nyugdíj: milliókat szakíthat, ha időben ébred

- Nem spórol nyugdíjra? Kiszámoltuk, mi vár önre. Van baj!

- Ez az ára, ha nyugdíjasként sem akar rosszabbul élni

- Egy kis lakás árát is viheti a gyerek taníttatása

- Spórol a nyugdíjas évekre, de beüt a krach? Mutatjuk a kiutat 

Mit tesz a kormány? A nyugdíjkorhatár nálunk 2022-re nő 65 éves korig, ezzel az aktivitási ráta 1,6 százalékkal nő, ám ezt negatívan és az előző évekénél nagyobb arányban (0,9 százalékban) ellensúlyozza az, hogy a nők negyven év munka után nyugdíjba mennek. A dolgozók (járulékfizetők) létszámának növelése a 65 év alatti lakosság körében is fontos célkitűzés, és a számokat tekintve sikeres is: amíg 2010-ben még 3,7 millió volt a foglalkoztatottak létszáma, a legfrissebb adatok szerint már – nem kis részben a közmunkás-létszám növekedésének köszönhetően – 4,4 millió.

A gond csak az, hogy jó részük olyan keveset keres, hogy az édeskevés a nyugdíjkassza felhizlalásához. 2014-ben 1,2 millió dolgozó regisztrált keresete volt mélyen az átlagbér alatti szinten, ez egyben alacsony járulékfizetést is eredményezett.

Az is csak egy ideig nyújt segítséget, hogy az állam magához vonta a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. Ez ugyanis azt is jelenti, hogy a nyugdíjfizetést az állami rendszerbe visszalépő 97 százalék számára az államnak kell majd biztosítania, nem tud támaszkodni a kötelező pénztárakra.

Vagyis óhatatlanul azzal kell számolni, hogy – akár még további korhatáremelés mellett is – csökkenni fog a nyugdíjak fizetéshez viszonyított értéke. Akár jelentős mértékű is lehet a visszaesés: amíg most 40 év munkaviszony után az öregségi nyugdíj az adózott fizetés 80 százalékát teszi ki, néhány évtized múlva szakértők szerint akár 65 százalékra eshet vissza az ellátás összege. Ezzel kell számolni.