Visszanyerte szabadságát szerdán Algériában Abaszi Madani és Ali Belhadzs, a betiltott Iszlám Üdvfront (FIS) két legfőbb vezetője, miután letöltötték a rájuk kiszabott 12 évi börtönbüntetést.
Abaszi Madanit és helyettesét, a radikálisabb Ali Belhadzsot 1991 végén vették őrizetbe, miután az ország első többpárti választásának 1991 végi, a FIS győzelmét ígérő első fordulója után törölték a második fordulót, s a kirobbant elégedetlenség véres eseményekbe torkollott. Sadli Bendzsedid elnököt lemondásra kényszerítette a hadsereg, s az új elnök, Mohamed Budiaf vezetésével megalakult Legfelsőbb Államtanács rendkívüli állapotot hirdetett. Az iszlám állam megalapítását célul kitűző FIS-t 1992 márciusában betiltották, két vezetőjét 12 év börtönre ítélték a nemzetbiztonság veszélyeztetésének vádjával. Algéria ezt követő tíz évét véres évtizedként emlegetik, a szélsőséges erőszak több mint százezer - nem hivatalos adatok szerint több mint 150 ezer - emberéletet követelt.
Az algériai politikai elit számos tagja most attól tart, hogy a két FIS-vezető kiszabadulása ismét feltüzelheti az iszlám irányzat híveit az 2004 áprilisára kitűzött elnökválasztások előtt. Úgy tűnik azonban, az elmúlt években eredményeket hozott Abdelaziz Buteflika elnök megbékítési politikája. A FIS fegyveres szárnya, az Iszlám Üdvhaderő (AIS) már 1999-ben letette a fegyvert. A nemzeti megbékélésről szóló törvény részleges amnesztiát kínált az iszlám szélsőségeseknek. Bár a radikális Iszlám Fegyveres Csoport (GIA), valamint a Ima és Harc szalafista csoportja visszautasította a Buteflika elnök által nyújtott békejobbot, sok algériai számára az élet ismét normalizálódott, az erőszakcselekmények visszaszorulóban vannak, s a külföldi befektetők is lassan visszamerészkednek a szénhidrogénekben gazdag, hatalmas területű észak-afrikai országba. (MTI)


Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm