Kolumbia

A csaknem fél évszázada tartó, több mint kétszázezer halottat követelő kolumbiai polgárháborúban a kormányerők küzdenek baloldali gerillákkal, jobboldali félkatonai alakulatokkal és kábítószer-kereskedőkkel. A 2002 óta hivatalban lévő, az amerikaiak által is támogatott Uribe elnök ugyan elődjeinél keményebb küzdelmet folytat a gerillamozgalmak és a drogbárók által pénzelt félkatonai szervezetek ellen, Kolumbia azonban továbbra is a világ egyik legveszélyesebb állama.

Kolumbiában két nagyobb gerillaszervezet tevékenykedik, ezek közül az egyik Latin-Amerika legrégebben működő és legerősebb baloldali gerillacsapata, az emberrablásairól hírhedt Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC). A második legjelentősebb gerillaszervezet az ideológiájában a kubai modellt követő Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN). A gerillák eredeti célkitűzései közé tartozott az ország gazdasági rendszerének átalakítása, mára azonban e célok az évtizedes harcok során elkoptak, átalakultak. Szakértők szerint a kolumbiai drogtermelés nagy része a FARC által ellenőrzött területeken zajlik: a gerillák a földek őrzéséért, a szabad légtér biztosításáért dollármilliókat kasszíroznak.

© CIA

A szembenálló felek harmadik csoportját a baloldali gerillák ellen harcoló szélsőjobboldali paramilitáris alakulatok alkotják; a legismertebb ilyen csoport a kábítószerbizniszben szintén érdekelt AUC (Kolumbiai Egyesült Önvédelmi Erők). A szervezet tavaly megállapodást kötött a kormánnyal arról, hogy a 13 ezer tagot számláló csoport 2005-ig lefegyverzi tagjait.

A jelenlegi elnök, Álvaro Uribe Vélez - aki ellen tavalyelőtti beiktatásakor merényletet kíséreltek meg a gerillák - kemény fellépésének köszönhetően az utóbbi időben javult valamit a belbiztonság. Szakértők azonban úgy tartják, hogy a magát erőskezűnek mutató Uribe inkább látványos akciókkal növeli népszerűségét, de nem kezeli a bajok gyökerét. Amíg ugyanis - vélik - nem sikerül jelentősen enyhíteni a szegénységen és a munkanélküliségen, addig a bűnözés, a gerillák és a kábítószer-kereskedők elleni fellépés sem lehet igazán sikeres. Nem hivatalosan 8 millióra becsülik a munkanélküliek számát, és a 44 milliós lakosság 68 százaléka él a szegénységi küszöb alatt.

Mostanság a biztonsági helyzet javult. Az emberrablások száma csökkent (a 2000-es 3700-ról 2005-ben 800-ra), a gyilkosságok száma több mint 48 százalékkal csökkent 2002 júliusa és 2005 májusa között. Ez együtt járt a gazdaság és az idegenforgalom szerencsés növekedésével. De a 2006-2007-ben lezajlott botrányok megmutatták, hogy kormánytisztviselők és politikusok még mindig kapcsolatban állnak az AUC-cal és más paramilitáris csoportokkal.