Amerika segítséget ígért Ankarának a kurdok elleni harcban

Az Egyesült Államok és Törökország érdekeire nézve közös veszélynek nevezte az Észak-Irakban tábort vert törökországi kurd szakadárokat pénteken Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és segítséget ígért Ankarának a probléma megoldásához.

A kurd lázadók elleni harc kitartást és elkötelezettséget követel, de Washington kétszeres erőfeszítéssel fogja támogatni Törökországot az átfogó megközelítést igénylő kérdés rendezésében - tette hozzá török kollégájával közösen tartott ankarai sajtóértekezletén, miután a török fővárosba tartó repülőgépén adott nyilatkozatában "közös ellenségnek" nevezte a kurd szakadárokat. 

Foglyokat engednek el

A PKK néhány napon belül szabadon enged nyolc török katonát, akit október 21-én Törökország délkeleti részén ejtett fogságba egy támadás során - jelentette pénteken a PKK-hoz közel álló Firat hírügynökség.

Kilátásba helyezte az amerikai hírszerzési értesülések fokozottabb megosztását, és kiemelte, hogy hosszú távú megoldásról kezdett tárgyalásokat a török vezetéssel. Washington nagyobb nyomást fog gyakorolni a bagdadi kormányra is annak érdekében, hogy számolják fel a Törökország területét támadó kurd szakadárok észak-iraki támaszpontjait - jelentette ki Rice, hozzáfűzve, hogy az Egyesült Államok hatékony cselekvési tervre törekszik, az iraki kormány bevonásával.

Ali Babacan török külügyminiszter hangsúlyozta: a szavak ideje lejárt, most már cselekvésre van szükség a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Észak-Irakba átszivárgott fegyveresei ellen. Ankara nagy várakozással tekint az Egyesült Államokra, amelyre kulcsszerep hárul a PKK elleni harcban - közölte, és a szorosabb együttműködés kezdeteként méltatta Rice törökországi látogatását. Babacan tényleges eredményre vezető intézkedések és módszerek közös kidolgozását szorgalmazta, jelezve, hogy Törökország valószínűleg egyeztetni fog Washingtonnal, mielőtt határon átnyúló támadást indítana a kurd lázadók ellen.

Washington attól tart, hogy a török hadsereg esetleges behatolása Észak-Irakba véget vetne a stabilitásnak az arab ország mostanáig legbékésebb részében, továbbá precedensként szolgálhat más országok, köztük Irán számára, amely ugyancsak kurd lázadókkal küzd. 

Ankara ugyanakkor eltökélten hangoztatja: ha Washington nem hoz konkrét intézkedéseket az Európai Unióban és az Egyesült Államokban terrorszervezetnek bélyegzett PKK ellen, Törökország támadást fog indítani a szervezet észak-iraki kurd harcosai ellen.

Ankara 100 ezer katonát vont össze harckocsik, tüzérségi és légi erő támogatásával az iraki határ mentén a katonai benyomulás előkészületeként, jóllehet egy nagyszabású katonai művelettől mind Washington, mind Bagdad óva inti a török vezetést. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt a hadsereg és a közvélemény nagy része is a cselekvésre ösztönzi, miután nem bíznak sem Washingtonban, sem Bagdadban, sem az észak-iraki félautonóm kurd terület elnökében, Maszúd Barzaniban.

Elemzők mégis kétségbe vonják, hogy Ankara valóban nagyobb katonai beavatkozásra készül, véleményük szerint a török vezetők abban reménykednek, hogy harcias nyilatkozataik tettekre fogják sarkallni az amerikai és az iraki hatóságokat a PKK ellen. Török diplomáciai források szerint hétfőn Washingtonban fog eldőlni, Erdogan és George W. Bush amerikai elnök találkozóján, hogy megindul-e a török hadművelet Észak-Irakban. (Ankarai látogatásán az amerikai külügyminiszter is tárgyalt a török kormányfővel.) 

Az iraki-török határ mentén kialakult feszült helyzet uralja majd várhatóan a pénteken kezdődött, kétnapos nemzetközi Irak-konferenciát is, amelyen mások mellett Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Iraknak és szomszédainak, valamint a BT öt állandó tagjának magas rangú képviselői vesznek részt. Isztambulban az Egyesült Államokat Rice külügyminiszter, Irakot Núri al-Máliki miniszterelnök képviseli.