Májusban kezdenek működni a Demján Sándor és Andrew Vajna nevéhez kötött filmstúdiók Etyeken. A mintegy 150 millió eurós beruházásból a falu szennyvízgondját is megoldják.

Stílszerűen a cannes-i filmfesztiválon jelentette be Hiller István kulturális miniszter 2004-ben a hat műtermet és a kiszolgálóegységeket magában foglaló, 15 hektáros etyeki filmgyár tervét, s mint a múlt heti bokrétaünnepségen a beruházók elmondták, az első ütemben elkészült négy stúdiót májusban be is fejezik, június közepétől pedig birtokba vehetik a filmesek. A Demján Sándor résztulajdonában álló Euroinvest Zrt. kisebbségi és a ciprusi bejegyzésű Zanova Investments Ltd. többségi tulajdonában álló Korda Filmstúdió Kft. mintegy 150 millió euróba kerülő beruházásának legnagyobb attrakciója az a 6 ezer négyzetméteres épület lesz, amelyben a világ legnagyobb vízi és víz alatti felvételekre alkalmas műtermét alakítják ki. A több ezer köbméter vizet olykor persze cserélni-tisztítani kell, nem beszélve a távlatilag egyszerre akár 2 ezer, de normál üzemben is három-négyszáz embert foglalkoztató filmgyárból távozó napi 100-400 köbméter szennyvízről. A Korda Kft. saját tisztítót is építhetett volna, de Demján a rendezési terv elfogadása előtt megígérte, a beruházást a 3700 lelkes falu tisztítójának bővítésével hajtja végre.

A lokálpatrióta Demján ezzel egyúttal egy akadályt is elhárított a falu fejlesztése elől (az ugyanekkor kilátásba helyezett, 150 millió forintos elkerülő út már elkészült). A község napi 300 köbméternyi szennyvizével ugyanis az 1990-es évek végén állami támogatással épült, 800 köbméter névleges kapacitású szennyvíztelep épp csak megbirkózik. Ám a település még mindig nő. "Meg kívánjuk tartani a falusias hangulatot, s nem akarunk a szomszédos Bicske nyomdokain haladva várossá válni" - mondta a HVG-nek Nádpor Ármin polgármester, de azért hozzátette, épp most folyik 62 önkormányzati telek közművesítése. Etyek ugyanis - falusias jelleg ide vagy oda - másfél-kétezer újabb betelepülő befogadására készül. A csatornakapacitás ehhez nem fog hiányozni, a filmgyár segítségével bővítendő tisztító pedig összesen ezer köbméterrel is terhelhető.

A csatornadíjat sem kell emiatt emelni. Igaz, az már ma is húzós, az önkormányzat rendelete szerint köbméterenként 782 forint, közel ötször annyi, mint Székesfehérváron, ahol ugyancsak a több mint hatvan településen működő Fejérvíz Zrt. az üzemeltető. A drágaság egyik oka, hogy a nagyvárossal ellentétben Etyeken viszonylag kevés fogyasztóra hárul az áprilisban leálló régi telep és csőhálózat minden költsége. De más összetevője is van a tarifának, annak a fele ugyanis a Fejérvíz által az önkormányzat tulajdonában levő régi tisztító használatáért fizetett bérleti díj.

Lényegében ez az évi mintegy 40 millió forint fedezte az etyekiek részvételével alakított szennyvíztársulat által felvett beruházási hitel részleteit - amelynek törlesztése tavaly fejeződött be -, de juthat, illetve juthatott belőle a település egyéb kiadásainak a finanszírozására is. Méghozzá úgy, hogy a lakosok a rendeletben megjelölt tarifánál ma már kevesebbet fizetnek. Az idei terhük például várhatóan 350 forint lesz köbméterenként (plusz áfa), a tarifa többi részét - az országos átlagot jóval meghaladó költségű víz- és csatornaszolgáltatás árkiegészítésére szánt keretből folyósított - állami támogatás fedezi. Erre pályázni kell ugyan, de odaítélése a normatívák ismeretében szinte biztosra vehető.

A fejlesztés sajátos üzleti konstrukcióban valósul meg. A 320 millió forintos beruházási költség felét magára vállalta a filmgyár. A másik felét húsz év alatt bérleti díj formájában törleszti az üzemeltetést továbbra is végző Fejérvíz a technológiát adó és a beruházást elvégző Organica Zrt.-nek. Ennek a fedezete a szennyvízdíj, amely a Korda Filmstúdiót jobban terheli, mint a lakosságot, neki ugyanis nem jár az állami dotáció, így kénytelen a teljes árat fizetni. "A bérlet lejártával, azaz húsz év múlva felújítva, további évtizedekig üzemképes állapotban adjuk át a tisztítót Etyeknek" - mondta a HVG-nek Kenyeres István, az Organica elnök-vezérigazgatója.

Hasonló bérleti konstrukcióban - persze a bőkezű filmgyár nélkül - 2 milliárd forintnyi beruházást tervez az idén az Organica. "Magyarországon a félezer kommunális szennyvíztelep négyötöde bírságot fizet a nem megfelelő tisztítási hatásfok miatt" - fejtegette Kenyeres. "A megoldáshoz nem reménykedhetnek állami támogatásban, hiszen azt a még ellátatlan településeknek szánják, az általunk ajánlott pénzügyi feltételekkel viszont állami segítség nélkül is belevághatnak a fejlesztésbe" - tette hozzá. Az Organica úgynevezett élőgépes - azaz a szennyvizet alapvetően mikroorganizmusok segítségével lebontó - technológiája a cég szerint mintegy 20 százalékkal kevesebbe kerül, és 35-40 százalékkal olcsóbban üzemeltethető, mint a hagyományos eljárás. Így belefér a tarifába a megtérülést is biztosító bérleti díj. Magyarázatra már csak az szorul, miért ad az állam támogatást olyan beruházásokra, amelyek közpénzek felhasználása nélkül is finanszírozhatók.

SZABÓ GÁBOR