Nem könnyű eligazodni a BKV gazdálkodási adataiban: olykor egészen meghökkentő számokkal áll elő a tulajdonos főváros...

Nem könnyű eligazodni a BKV gazdálkodási adataiban: olykor egészen meghökkentő számokkal áll elő a tulajdonos főváros vezetése vagy a múlt év végén 1005 fővel 11 853 fősre apadt cég maga. Az igazgatóság számára készített, ám kiszivárgott BKV-adatokból néhány hete az derült ki, hogy a társaság az idén 8,9 milliárd forint üzemi veszteségre számít. Időközben átszámolhatták az eredményt, mert Demszky Gábor főpolgármester és két helyettese levelében - amit a múlt hétfői félnapos sztrájk előtti pénteken, a jelek szerint igencsak kapkodva írtak Veres János pénzügyminiszternek - már 10,75 milliárd forint üzemi veszteség szerepel. Ez "a paraméterkönyv módosítása nélkül" és valamiféle "stabilizációs program figyelembevételével" várható.

Hogyan jön ki a nem egészen 11 milliárd forintra ugrott üzemi veszteségből a levélben említett 18,5 milliárdos többlettámogatási igény? Egyrészt úgy, hogy az üzemi eredményt tovább rontja a pénzügyi mérleg. A BKV tartozásai az idén a tavalyi 75,7 milliárdról 81,7 milliárd forintra nőnek, ennek adósságterhét 8 milliárd forintra taksálta a BKV megbízott vezérigazgatója. A prognosztizált pénzügyi veszteség vélhetően azért rúg csak 4,2 milliárd forintra, mert a megmaradt kamatszámlát friss hitelből fedeznék. Így az idei év végét közel 15 milliárd forintos mínusszal zárhatja a BKV.

A városvezetők ezután a következő bűvészmutatvánnyal állnak elő levelükben: egyrészt feltételezik, hogy ezt a veszteséget kompenzálja az állam. Majd - különösebb részletezés nélkül - közlik, hogy a következő öt évben évente átlag 25 milliárd forintos beruházással lehetne a BKV eszközállománya további romlásának gátat vetni és a már elhatározott fejlesztéseket vagy azok önrészét finanszírozni. A Városháza ehhez évente 10 milliárd forintos - évek óta változatlan nagyságú - tőkepótló támogatást ad. A veszteség eltüntetése esetén a BKV saját amortizációs forrásaival együtt "a társaság 22,4 milliárd forint beruházást tudna végrehajtani az adósságállomány növekedése nélkül" - írják, noha épp az általuk bemutatott táblázatban szerepel, hogy az adósságállomány 6 milliárd forinttal nő az idén. Földi észjárással azt lehetne feltételezni, hogy a főváros a 22,4 milliárd és a fejlesztési igényként megadott 25 milliárd különbözetével még megfejeli pénzigényét - de nem, újabb, eddig ismeretlen számok jelennek meg. A levél újabb fordulata szerint ugyanis "ahhoz hogy elérje a társaság a 26 milliárd forint pótló beruházási szintet, további 3,5 milliárd forint állami beruházási támogatás szükséges". Vagyis a 15 milliárdos veszteségfinanszírozással együtt éppen 18,5 milliárd.

Aligha meglepő, hogy e meglehetősen elnagyoltan levezetett többletigényt a kormányzattól szokatlan gyorsasággal, már a múlt szerdán elegánsan visszaverte a pénzügyminiszter helyett válaszoló Kiss Péter kancelláriaminiszter. E szerint a kormány egy fillérrel sem kíván többet adni annál, mint amennyi az idei költségvetésben szerepel. Az úgynevezett normatív (valójában politikailag kialkudott) állami támogatás 2006 óta a 10 milliárdos fővárosi támogatáshoz hasonlóan változatlan mértékű, valamivel több mint 32 milliárd forint. Az ezen felül juttatott állami árkiegészítés pedig elvileg a cég teljesítményétől függ - a ténylegesen eladott tanuló-nyugdíjas bérletek árát a teljes árra egészíti ki az állam -, részben pedig egy előre meghatározott összeg, amit a 65 éven felüliek ingyenes utazásának ellentételezésére szán. Ez az állami árkiegészítés az idén "mintegy" 21 milliárd forint lehet - írta Kiss.

A városvezetők mégis örömmel fogadták a kormányzati pofont, mondván, a levélből támogatási szándékot olvastak ki. Értelmezésük szerint ugyanis a kormány "ígéretet tesz az idén 16,5 milliárd forintra tervezett állami árkiegészítés jelentős, több mint 4,5 milliárd forintos emelésére". Holott a kormány 21 milliárd forintos árkiegészítését 20 százalékos áfa terheli, vagyis a BKV csak nettó 16,8 milliárd forint körüli összeget lát a kormányzat által nagyobbnak feltüntetett jegyártámogatásból. Ez mindössze 300 millió forinttal haladná meg a fővárosi kimutatásban szereplő összeget, ami aligha a töblettámogatási szándék jele, sokkal inkább annak pontos mértéke.

SZABÓ GÁBOR

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!
Karrier

Sztrájkok és mellékhatások

Az országnak milliárdos veszteséget okozott a közlekedési dolgozók sztrájkja. Munkaadói körökben már a laza sztrájkjog szigorítását javasolják, a kormány a döntést az Országos Érdekegyeztető Tanácsra hárítja.