Konzorciumot alkotva készül kilépni a mélyszegénységből négy ormánsági falu. Falufejlesztési és foglalkoztatási programjukhoz igyekeznek minél több pályázati forrást megszerezni.

HVG
A semmiből valamit csinálni - Ignácz József, az egyik legkisebb ormánsági falu, a mindössze 130 fős Besence polgármestere röviden így jellemzi az előttük álló feladatot. Ehhez szülőfalujánál aligha találhatott volna alkalmasabb terepet a 2005-ben jogi végzettséget szerzett, majd 2006-ban megválasztott fiatal faluvezető. Besence ugyanis - akárcsak a falufejlesztési projektben vele szövetkező Gilvánfa, Nagycsány és Csányoszró - az ország tíz leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségének egyikéhez, a Sellyeihez tartozik, amelyet 30 százalék feletti munkanélküliség, alacsony iskolázottság, a segélyen élők magas aránya jellemez, megterhelve a cigányság súlyos társadalmi problémáival. "Gazdagok vagyunk - állítja mindezek dacára Ignácz József -, mert Baranya megye déli részén minden megtalálható, ami annak idején a honfoglalókat letelepedésre késztette: van erdő, víz, és kiváló a termőföld." Csakhogy e gazdagságot a rendszerváltás óta a helybéliek nem tudták hasznosítani.

Hagyományosan nagyparaszti porták szegélyezik a falvak főutcáját, mindegyikhez fél- vagy egyhektáros kert tartozik. A téeszidőkben virágzott a háztáji gazdaság, a gyümölcs- és zöldségtermesztés biztos jövedelmet hozott. "A területet a szövetkezeti traktor szántotta fel, szüret után pedig nem kellett azon gondolkodni, ki veszi meg a termést" - idézi fel a régi időket Novák Tibor; ő Besencén az egyetlen, akinek saját juhnyája van. Ma viszont a föld tekintélyes része parlag, Novák szerint azért, mert a gyümölcsöt, zöldséget nem vagy csak ráfizetéssel lehet eladni. Néhány háznál még termesztenek ugyan zöldséget, de csak zsebkendőnyi területen, és csupán annyit, amennyi a család asztalára kerül. Besencének nincs internetkapcsolata, még a magyarországi mobilszolgáltatók is hanyagolják: bujkál a térerő, miközben napjában többször érkezik sms a maroktelefonokra: "Üdvözöljük Horvátországban!"

HVG
A kilábalás reményében Besence a három szomszédos faluval megalakította a Malom Konzorciumot, amely tavaly 41 millió forintot nyert el a Gondoskodó falu elnevezésű programmal az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) egyetlenegyszer, kísérletképpen kiírt kisfalu-pályázatán. A 2013-ig tervezett projekt iránymutatása szerint "A helyi értelmiség, vezetés társadalmi ismereteire, gazdaságszervezési tapasztalataira támaszkodva kell létrehozni a helyi munkaerőt alkalmazó gazdasági szervezetek hálózatát". Kaptak támogatást inkubátorházra (lásd táblázatunkat a 84. oldalon), amely a falufejlesztő konzorcium és a most alakuló négy szövetkezet - a szociális, az ipari, a kertészeti és az idegenforgalmi - központja lesz. Ezek közül a kertészeti szövetkezet a zöldségtermelés felélesztésével kísérletezik. A falvanként haszonbérleti szerződésekkel kialakított, összevont földeken - összesen 12-13 hektáron - hamarosan szilva, mandula, kajszi és mogyoró terem. Emellett 3-4 ezer négyzetméteren fóliás termelés folyik majd, csepegtető öntözéssel, amelyet hőszivattyúra és kertészeti hulladékra alapozott hőközpontok látnak el. Az ágazatot helyi szakmunkásképzés alapozza meg. A feldolgozáshoz felvásárló- és mérlegház, tárolószín és feldolgozócsarnok létesül, ahol élelmiszer- és gyógynövényipari, valamint kozmetikai alapanyagot gyártanak, pálinkát főznek, lekvárok, dzsemek, szörpök, aszalványok, sózott és fűszeres magvak, valamint gyógyteák kisüzemi előállítása kezdődik. Besence határában pedig 35 ezer négyzetméteres kereskedelmi park létesül. Mivel a felvásárlási árak meglehetősen alacsonyak, a helyben csomagolt termékek értékesítésére Pécs, Harkány, Siklós és Mohács legnagyobb piacain pavilonokat helyeznek el, és naponta szállítanának árut a környékbeli óvodák, iskolák, panziók és éttermek számára is.

Az ipari szövetkezet azt tervezi, hogy az előállításához kevés energiát igénylő, viszont jó hőtartó képessége miatt keresett vályogtéglát gyártanak, valamint faszerkezeteket, például erdei, szabadidőpark- és strandbútorokat készítenek. Csányoszrón ismét megkezdi működését a szőnyegszövő üzem. Két patak összefolyásánál, azok elrekesztésével Besence határában horgásztó létesül, mellette kemping épül csónakkikötővel, horgásztanyákkal és panzióval, játszótérrel és lovaglópályával. A gilvánfai Varga-telepen álló, apró és egészségtelen, gyufásskatulya-viskókból cigány kultúrát bemutató látványosság lesz, a falvakban kiépítik a hiányzó közüzemi szolgáltatást, felújítják az épületeket, és parkokat létesítenek.

Bár e tervek sokszorosan kimerítik a pályázaton eddig elnyert összeget, Buzás Péter, a projekt gazdasági szakértője nem tartja megvalósíthatatlannak őket. Azzal érvel, hogy a négy szövetkezet tevékenysége egymásra épül, a tagságban is lehetnek átfedések, s a szövetkezetek rendszere "csiki-csuki üzemmódban" működik majd, azaz bármilyen pályázatra bármikor készen áll egy alkalmas szervezet. Márpedig a pályázatok világában a projekt vezetői otthonosan mozognak. Dél-dunántúli programigazgatóként Ignácz József 2005 óta dolgozik az OFA-nál, annak pécsi irodájában ő ad tanácsokat a sikeres pályázatíráshoz. A HVG kérdésére, vajon programigazgatói ténykedése nem összeférhetetlen-e polgármesteri tisztségével, azzal válaszol, utóbbit társadalmi munkában látja el. A bennfentes tudás birtokában Ignácz és Buzás sorolja is, milyen támogatásra milyen programmal lehet pályázni; például a szociális szövetkezet az OFA segítségével fog megalakulni (lásd Állami tagtoborzó című írásunkat a 83. oldalon), a gyümölcs- és terményfeldolgozó, valamint az ipari üzem a kisvállalkozás-fejlesztési és munkahelyteremtési programból juthat anyagi segítséghez, a horgásztó pedig a regionális operatív program támogatásából valósítható meg. Egy projekthez több forrásból is kerülhet pénz: a falubéli lakóházak felújításához szükséges anyagokat például a kisfalu-pályázatból vásárolják meg, a munkabérköltségeket pedig a közmunkaalapból fedezik.

Sok múlik azon is, kiket sikerül bevonni a projektbe. Az idegenforgalmi szövetkezetet Nagyfi Endre vezeti majd, aki Csányoszrón önerőből, egy régi épület kibővítésével húsz fő elszállásolására és teljes ellátására alkalmas, négy napraforgós vendégházat létesített (a napraforgók száma olyan minőségi jelzés a falusi turizmusban, mint a szállodaiparban a csillag). A panzió egész évben teljes kihasználtsággal működik, hol osztálykirándulókat, hol vadásztársaságot, hol pedig a szomszédos településen gázlelőhelyre vadászó, próbafúrásokat végző geológusokat szállásolják el. A vendégház-tulajdonos azzal is kalkulál, hogy a csányoszrói kertészeti szövetkezet az ő számára is termel majd paradicsomot, paprikát, amelyet a helyi asszonyok egységes recept alapján főznének be a tájjellegű ételekhez. Nagyfi úgy véli, ha elkészül a horgásztó és a szintén uniós pénzből megvalósítandó kerékpárút, már a magánházakban is érdemes lesz vendégszobákat kialakítani. Ilyen célokra a bankok eddig nem adtak hitelt, még jelzálogfedezetre sem, ám a falufejlesztő projekt vezetői abban reménykednek, hogy a nyertes OFA-pályázat nyomán a pénzintézetek már kisebb kockázatot látnak a helyi fejlesztésekben.

A megnyert 41 millió forint ahhoz elég volt, hogy a munka elkezdődjön. Áprilisban féléves kőművestanfolyamra toboroztak húsz főt a több éve munkanélküli, reményvesztett emberek közül, akik nem kapkodtak azért, hogy beüljenek az iskolapadba. Ők már a nyertes pályázat hírét is gyanakodva fogadták. Az egyik tanuló maga is elismeri, hogy a kocsmában hőbörgött, mondván: "megcsinálják a maguk bizniszét, engem kihagynak". Ezzel rontott be a hivatalba, ahol azonnal elé tettek egy papírt, hogy "itt írd alá". Ezután nem volt menekvés, járni kellett a tanfolyamra, amelynek végeztével, már az ősszel bizonyítványt kap. A tanulást amúgy sajátos eszközzel motiválják: a döntően gyakorlati képzés munkaterepe mindenkinek a saját háza, az alapanyagra az önkormányzat adott fejenként 50 ezer forintos, hat hónapra szóló szociális hitelt, amiből mindenki maga vakolja saját háza homlokzatát. Az 52 falubéli házból 19 már megújult; ez volt az első lépés a faluszépítési programban. A húsz kőművestanulóból mára 17 maradt, ők a polgármester szerint biztosan elvégzik a tanfolyamot. Munkát is kapnak az inkubátorház vagy a helyi üzemek építésén.

Monokkal ellentétben Besence így ad segély helyett munkát - büszkélkedik Ignácz József. Az persze nem kétséges, hogy a kisfalu-fejlesztési program alapvetően állami támogatásokra épül. Csakhogy míg a különböző kistérség- és vállalkozásfejlesztő, munkahelyteremtő és képzési programok többnyire elszigeteltek, szétaprózottak - amit e programok kritikusai gyakran kifogásolnak is -, a Malom Konzorcium az anyagi eszközök koncentrálására törekszik. Ha pedig a kezdő vállalkozások és szövetkezetek piaci viszonyok között is életképesnek bizonyulnak, olyasmit érnek el, ami eddig az ország egyetlen leszakadt térségében sem sikerült: tartós munkalehetőséghez juttatják a kistérség lakóit.

SÁGHY ERNA

Magyar gazdaság

Állami tagtoborzó

Szociális szövetkezetek olyan hátrányos helyzetű térségekben, illetve kistelepüléseken szerveződhetnek - a...