Nem kevesebb mint hat évre volt szüksége a lóversenyzésügyi miniszterelnöki megbízottnak, hogy előálljon a fogadások kiszervezésének korántsem új ötletével.

„Jellemző” – kommentálták ügetős- és galoppberkekben, hogy még az április 19-ei versenynap is közel 20 millió forintos ráfizetéssel zárult, holott a magyar csodatelivér, Overdose utolsó hazai futása 25 ezer érdeklődőt csalt ki a fővárosi Kincsem Parkba, ahol az annalesek szerint az 1926-os Királydíjon voltak utoljára ennyien. A rendszerváltáskor beszerzett, azóta sem korszerűsített számítógépes fogadási rendszer ugyanis összeomlott, a százmilliós rekordot ígérő fogadási forgalom elmaradt, a rendezés és a versenydíjak költségei pedig tovább növelték az állami vagyonnal sáfárkodó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tulajdonában lévő Nemzeti Lóverseny Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. összesen 1 milliárd forint körülire tervezett idei veszteségét.

„Egyáltalán nem kapunk pénzt az informatikai rendszerünk fejlesztésére, eddig azért, mert a privatizáció volt a cél. Pedig csak a fogadási forgalom növelésével képzelhető el a gazdaságos működés” – állítja Vajtó Lajos, aki egy személyben ügyvezető igazgatója az összesen 62 főt foglalkozató két lovis cégnek. A fogadásszervezés a nyugati példáktól eltérően zömmel a pályán zajlik, azonkívül az alig tucatnyi eldugott városi irodában és vendéglátóhelyen. Ezek 1 milliárd forintos, az utóbbi években folyamatosan csökkenő forgalma azonban nem fedezi a versenyrendezés költségeit, holott az 1200 ügető- és galoppló magánkézben van, a zsokékat, a hajtókat és a lovászokat a tulajdonosok fizetik, s ők állják a nevezési díjakat és a versenyeztetés egyéb költségeit is. „Az ügető kész ráfizetés, egy ló versenyeztetése, tartása évi 1 millió forintba kerül. Miközben ha mindent megnyerne, akkor is évenként legfeljebb 300 ezret hozhatunk el versenydíjként, így csak a megszállottak vagy a pénzmosók próbálkoznak” – háborgott a HVG-nek a belviszályok miatt névtelenséget kérő egyik „ügetős”. A galoppon némileg magasabbak a futtatók által elnyerhető összegek – a két szakágban jelenleg összesen 450 milliós a díjkeret –, ám kevés Mikóczy Zoltánhoz hasonló tulajdonos akad, akinek lovai bőven visszakeresik tartásuk költségeit (lásd Portré rovatunkat a 82. oldalon).

Az istállók környékén felröppenő – névvel nem vállalt – vélekedések szerint a hanyag beruházások is növelik a veszteségeket. Például az Albertirsai úti pályát a Pillangó utcai metrómegállóval összekötő, több tízmilliós tételként már tavaly is elszámolt gyalogosalagút, amelyen két éve dolgoznak, jelenleg mégis csak egy munkagödör látszik belőle. Felpanaszolják a lovisták a tavaly közel 10 millióból épített pálya menti, idén tavaszra felgazosodott, kandelábercsonkokkal szegélyezett járdát is. „Az összesen 70 millióba kerülő alagút várhatóan a nyárra elkészül, a járdát pedig garanciában és ingyen helyreállítják” – mondta erre a HVG-nek a lovis cégek szakmai társigazgatói posztját szerződéses megbízással betöltő Farkas Ferenc, aki nem mellesleg a futtatókat tömörítő Magyar Lovaregylet elnöke. Az MNV-szóvivő Száraz Gábor cáfolta azt a híresztelést is, miszerint a társdirektorok a folyamatos deficit ellenére busás prémiumokat vesznek fel. A hetedik éve regnáló Farkas, mivel nem alkalmazott, nem is kaphat jutalmat – így Száraz –, Vajtó pedig utoljára a sikeresen teljesített, csökkenő veszteséget eredményező 2007-es üzleti terv okán vehetett fel 3,5 millió forintot, éves bruttó alapbérének 64 százalékát.

„A két társaság finanszírozása az év végéig biztosított, a privatizáció – de beszéljünk inkább hasznosításról – koncepciója kidolgozás alatt van” – tájékoztatta a HVG-t Száraz. A két lovis kft sikertelen eladási kísérlete után (HVG, 2008. április 19.) ugyanis a tulajdonos MNV tavaly ősszel 2,5 milliárd forintért megvásárolta az egyikük birtokában volt 113 hektáros dunakeszi-alagi tréningtelepet. Továbbá elengedte a korábbi évek veszteségeit finanszírozó, 5 milliárdra rúgó tagi hiteleket is, ezzel az ugyanekkora összegű jelzálog alól is felszabadult a 86 hektáros Albertirsai úti Kincsem Park. A hasznosítás mikéntjéről azonban az MNV-nél nem voltak hajlandóak többet elárulni. A publikus adatok szerint egyébiránt az állam az utóbbi tíz évben 11 milliárd forintot költött a lovira, ebből 330 milliót a meghiúsult privatizációs pályázatok előkészítésének költségei tettek ki.

„Jelenleg afféle rendszerváltás előtti állami vállalatként működik a lóverseny, ha ezen változtatunk, rentábilissá válhat az üzemmenet” – vélekedik Csontos János MSZP-s országgyűlési képviselő, a hat éve készülő Nemzeti Lovasprogramot koordináló miniszterelnöki megbízott. Szerinte tévképzet, hogy a Kincsem Park telkének tehermentesítése az ingatlan eladásának előkészítését szolgálta volna. Mint mondja, ilyen politikai baklövést nem vállalna senki, ugyanakkor a lovi kivéreztetése bűn, hiszen némi átszervezéssel állami segítség nélkül is működne. A honatya tavaly nyáron – hatéves munkálkodása gyümölcseként az egykori lóversenyvállalat átalakítása óta fel-felmerülő elképzeléseket egybegyúrva – le is tette terveit az MNV égisze alatt működő Nemzeti Vagyontanács asztalára. A Csontos-javaslat szerint a lóversenyrendezés továbbra is az állami kft feladata maradna, miközben az MNV a jelenleg telt házzal működő alagi tréningtelepet és a Kincsem Parkot jelképes összegért vagyonkezelésre bérbe adná valamelyik szakmai szervezetnek (a Magyar Lovaregyletnek, esetleg a Magyar Lótenyésztők és Lovasszervezetek Szövetségének). Az agrártárcánál már kodifikáció alatt álló lóversenytörvénnyel is megtámogatott koncepció szerint a működéshez a fogadás kiszervezése és országossá tétele biztosítana forrásokat.

A tavaly 9 milliárd eurós forgalmat elért francia fogadóhálózatot üzemeltető Périphériques et Matériels de Controle képviselői Csontos lobbizásával párhuzamosan múlt év végén már megkeresték az MNV vezetését. Koncesszióban vagy alvállalkozókként ajánlották egy 500-600 irodából álló országos fogadóhálózat kiépítését a jelenleginél legalább egy nagyságrenddel nagyobbra, 10-20 milliárd forintosra bővíthető forgalom 6–10 százaléka fejében. „Ez az ajánlat valószínűleg egy a sok közül, más fogadásszervezők is kapnának az alkalmon, hezitálni azonban nincs idő” – így Csontos. Annyi bizonyos, hogy a magyar lóversenyzés rövidesen nem csak Overdose sikerei miatt válhat külüggyé. A HVG információi szerint tavaly év végén Pozsonyban a régió nyolc országának lovis szervezetei határozták el, hogy még az idén létrehoznak egy Varsótól Ljubljanáig, Bécstől Belgrádig terjedő közép-európai hálózatot, amely egy rendszerbe terelné a versenyeket, közös piacot teremtve a fogadóknak és a tulajdonosoknak egyaránt.

VAJNA TAMÁS

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!