Gyorsabb, megbízhatóbb, nagyobb a memóriája - efféle, a számítógép-kereskedőktől megszokott kifejezéseket agykutatóktól is egyre gyakrabban hallani. Mindeközben több országban is kísérleteznek egy olyan eszközzel, amely - miközben átmenetileg csökkenti a gondolkodás megbízhatóságát - rövid időre zseniális autistává varázsolhat bárkit.

Hülye hímsoviniszta! - a nők, sokáig úgy tűnt, joggal támadnak így arra, aki azt merészeli állítani, hogy ők lassabban gondolkodnak, mint a férfiak. A jövőben talán jobban megfontolják az efféle kifakadásokat. Februárban ugyanis Edward Reed, a University of Toronto zoológus kutatója, illetve Philip Vernon és Andrew Johnson, a University of Western Ontario két pszichológusa megállapította: a férfiak agyában átlagosan 4 százalékkal gyorsabban haladnak az ingerületek, mint a nőkében. Egyszerű módszerrel jutottak e következtetésre: 186 férfi, illetve 201 női egyetemi hallgató szeme előtt képeket villantottak föl, s megmérték, hogy az így keltett ingerület mennyi idő alatt jut el a látásközpontjukba. Biztos, ami biztos, előzőleg a kísérleti alanyok fejéről is méretet vettek, hogy pontosabban megbecsülhessék az ingerület útjának hosszát a célterületen elhelyezett elektródákig. "Az agyidegek ingerületátviteli idejének nagy szerepe van a gondolkodás sebességében. Akinél lassú az átvitel, az lassabban gondolkodik, akinél gyors, az gyorsabban" - magyarázta az eredményeket Reed.

Bár agyuk más struktúrában dolgozik, egyes régiói más feladatokat látnak el, s a különbségeket mostantól az ingerületátviteli sebesség is gyarapítja, a két nem tagjai végső soron mégis hasonló IQ-t produkálnak, amire két magyarázat is kínálkozik. Egyesek szerint a 4 százalékos sebességdifferencia olyan csekély, hogy nem okoz észrevehető különbséget az IQ-ban, mások azt emelik ki, hogy a férfiak agya általában nagyobb, vagyis amennyivel gyorsabban terjed az ingerület, annyival nagyobb távot kell megtennie. A kanadai és egyesült államokbeli tudósok egyébként nem is a nemi különbségeket akarták elsősorban tanulmányozni, hanem az ingerületátvitelt általában, s azt találták: az ebben szerepet játszó myelin, az idegeket borító kocsonyás védőanyag nagyobb mennyiségben van jelen a férfiak, mint a nők agyában. Agykutatók reményei szerint ezt az ismeretet a jövőben ki lehet majd használni a gondolkodási sebesség növelésére.

Gerhard Roth német neurobiológus nemrégiben végzett számításai szerint az emberi agyban mintegy 14 milliárd idegsejt működik, melyek közt közel egytrillió csatlakozási ponton, úgynevezett szinapszison át áramlik az információ. Ha ezt a folyamatot gyorsabbá és pontosabbá lehetne tenni, tulajdonképpen mesterségesen okosítani lehetne az embereket. Bár forradalmi áttörésről még nem számolt be a sajtó, ígéretes kezdeményezésekben nincs hiány. Harry Tracy, a NeuroInvestment című szakmai befektetői publikáció kiadója szerint gyógyszergyárak és tudományos intézetek nem kevesebb mint negyven efféle szer kifejlesztésén dolgoznak.

Az amerikai Eric Kandel, aki ingerületátviteli kutatásaiért öt esztendeje Nobel-díjat kapott, három éven belül tervezi piacra dobni emlékezetjavító gyógyszerét. Kandel korábban egy igen primitív lénnyel, a tengeri uborkával folytatott ingerületátviteli kísérleteket, s azt találta, hogy a nem éppen hangzatos nevű MEM 1414 hatóanyag javította a folyamatot. Kandel 1998-ban alapított cége, a Memory Pharmaceuticals most a svájci Roche gyógyszergyárral karöltve klinikailag teszteli a MEM 1414-et. A kifejlesztendő tablettától - az Alzheimer-kór kezelése mellett - azt várják, hogy egészséges emberek agyában is segít olyan fehérjéket termelni, amelyek révén a neuronok közt hatékonyabban áramlik az információ.

Az agyműködést serkentő szerek közül a kávét, illetve hatóanyagát, a koffeint használják a legtöbben, a fejlett országok partizó fiataljai körében pedig talán az illegális amfetaminszármazékok a legmenőbbek. E szerek hatnak is, ám aránylag sok kellemetlen mellékhatásuk van. A feldobott állapot lecsengése után a fogyasztók lelassulnak, ha éppen el nem alszanak, vagy éppen hogy képtelenek lesznek aludni, s a kimerültség vibráló feszültséggel párosul bennük.

Tökéletesebb szerrel szeretné elárasztani a piacot a kaliforniai Cortex Pharmaceuticals cég, amely a CX717-es nevű hatóanyagot először majmokon kipróbálva azt találta: a "belőtt" állatok rövid távú memóriája még 30 órás alvásmegvonás után is jobb volt, mint kipihent, ámde kezeletlen társaiké. A Cortex ezután embereken - közel száz önkéntesen - is kipróbálta a szert, és a cég elnöke, Roger Stoll a következőképpen nyilatkozott: a CX717 többféle adagolásban is kiszámíthatóan viselkedik, hatása lineárisan gyengül, kellemetlen mellékhatásokat a kutatók egyelőre nem tapasztaltak. Most a klinikai vizsgálatok vannak soron, s ha minden jól megy, nemsokára megjelenik a gyógyszer, amelyből napi egy tablettát beszedve javul a rövid távú memória.

Akadnak azonban olyan tudósok is, akik éppen a rövid távú memória megzavarásával igyekeznek elérni csodálatos eredményeket. Két ausztrál kutató, Allan Snyder és Elaine Mulcachy rövid ideig elektromágneses sugárzással bombázzák a rövid távú memória agyi központját. A kísérleti alanyok elmondása szerint fájdalommentes, ám koponyán belüli nyomást és csiklandást keltő beavatkozás nyomán bizonyos típusú emlékezet átmenetileg romlik, ám a kreativitás javul. "A kreativitás az arra való képesség - magyarázza a HVG-nek Snyder -, hogy meglássunk valamit, amit mások nem, hogy új módon illesszünk össze elemeket. Ehhez pedig az kell, hogy az elemeket magukban, minden előzetes információtól mentesen lássuk. Mi tehát kikapcsoljuk az agynak egy részét, hogy ezáltal bekapcsoljuk a rejtett képességeket. Kísérleti alanyaink agya ilyenkor némiképpen hasonlóan kezd működni, mint az autista zseniké."

A Sydneyben székelő Centre for the Mind intézetben Snyder 17 önként jelentkezőn végzett kísérleteket, melyek során rajztudásuk - legalábbis a tudósok megítélése szerint - szemmel láthatóan javult. Roger Highfield, a The Daily Telegraph újságírója a minap a londoni Institute of Neurologyban próbálta ki a módszert. A Snyder eljárását alkalmazó John Rothwell professzor 40 másodpercig stimulálta Highfield agyát, aki ily módon fölturbózva mintegy 20 percig hosszabb számsorokat, viszont kevesebb szót tudott megjegyezni, mint rendesen.

"Hihetetlen, de a dolog működik" - lelkendezett a metódust már több tucat emberen alkalmazó Rothwell. Az először a Chemistry and Industry című iparági szaklapban ismertetett Snyder-féle kísérletsorozatot a világ agykutatói eleinte csak visszafogottan üdvözölték, majd, miután tavaly a Psychological Reports című szakfolyóiratban is megjelent, elkezdték komolyan venni. "Ha valóban mindannyiunkban lappanghatnak bekapcsolható készségek, ez arra késztet, hogy átgondoljunk egyet s mást, amit eddig a kreativitásról képzeltünk" - nyilatkozta nemrégiben a BBC-nek Steve Williams, a londoni Institute of Psychiatry munkatársa.

Nem zárható ki, hogy néhány éven belül megjelennek a boltokban a kuncsaftokat pár percre zsenivé varázsoló készülékek, a gyógyszertárak polcain pedig az okosító pirulák, ám még jó ideig a pedagógia marad az agy fejlesztésének legjobb módszere - állítják egybehangzóan az agykutatók, hozzátéve: aki rendszeresen tanul, az hatékonyabban használja az agyát, jobban képes a gondolatait irányítani és fokuszálni, de nem lesz - úgymond - több esze. A Nobel-díjas Santiago Ramón y Cajal spanyol orvosra hivatkoznak, aki már 1928-ban leszögezte: a felnőttagyban "minden meghalhat, ám semmi nem regenerálódhat".

Mostanában viszont úgy tűnik, még Ramón y Cajal generációk által elfogadott tétele sem igaz. Fred Gage, a kaliforniai Salk Institute kutatója és kollégái nemrégiben egerekkel kísérleteztek: az állatok egyik csoportja aprócska mókuskeréken futtatva és egyéb mulatságos dolgokkal szórakoztatva cseperedett föl, a másik tábor pedig tunyaságra volt kárhoztatva. Az nem volt nagy meglepetés, hogy az első csoport agyában a memóriaközpont környékén 15 százalékkal magasabb lett az idegsejtek száma, hiszen a neuronok gyermekkori szaporodása eddig is ismert volt. De az már igen, hogy kiderült: az agyban még felnőttkorban is maradnak őssejtek, amelyek szükség esetén többféle agysejt funkcióját is fölvehetik. Az ingergazdagabb környezetben felnövőknél magasabb az agyi őssejtek aránya, s egy esetleges trauma után ezekből könnyebben regenerálódhat az agyuk.

Trend

A szellem erejével

Matthew Nagle leoltja a villanyt, bekapcsolja a tévét, kiválaszt egy tévécsatornát, majd fölerősíti a készülék hangját.