A személyes adatok védelméről és a közérdekűek nyilvánosságáról szóló törvény a múlt héten módosult, az elektronikus információszabadságról szólót várhatóan néhány hónapon belül hagyja jóvá a parlament. Ám jó néhány terület adatait továbbra sem ismerhetik meg a polgárok - vagy csak indokolatlanul nagy idő- és pénzráfordítással.

Mintha csak rossz tréfa volna, az elektronikus információszabadságról szóló minisztériumi előterjesztés fedőlapján csupa nagybetűvel ez áll: "nem nyilvános". Alatta ott van az időkeret precíz megjelölése is: 2005. március 10-étől 20 évig. Pedig a Petrétei József igazságügy-, illetve Kovács Kálmán informatikai miniszter által jegyzett 55 oldalas dokumentum éppen arról szól, hogy milyen állami adatokat milyen formában legyen kötelező megjeleníteni az interneten.

A nyilvánosság elől elzárt, várhatóan a közeljövőben a parlament elé kerülő javaslat egyik legfontosabb eleme nem más, mint hogy az állami szerveknek, a minisztériumoknak automatikusan, külön kérés nélkül is közzé kelljen tenniük a törvény- és rendelettervezeteket, mégpedig úgy, hogy a polgárok egyszerűen, akár egy e-mailben is véleményezhessék azokat. A javaslat elfogadása esetén - tudtuk meg Kerekes Zsuzsától, az adatvédelmi biztos irodájának főosztályvezetőjétől - nyilvánossá válik a bírósági ítéletek jelentős része is. Persze erős megszorításokkal: válóperes ügyek vagy szemérem elleni bűncselekmények anyagát még anonim módon is csak akkor olvashatjuk majd, ha ehhez az érintettek hozzájárulnak. S nemcsak a személyes adatok, hanem az üzleti titkok is rejtve maradnak.

E tervezet elfogadása egyszerű többséget igényel - talán részben ezért kezelték külön a "személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról" szóló kétharmados törvényjavaslattól, melyet a múlt héten fogadtak el a honatyák. Így is sokat késtek, hiszen az Alkotmánybíróság tavaly év végéig adott időt ama alaptörvény-ellenesnek ítélt csorba kiköszörülésére, hogy a "belső használatra készült döntés-előkészítő anyagokat" (például a fenti törvényjavaslatot) gazdáik 20 évre fiókba zárhatták (HVG, 2005. április 16.). Ez az idő most feleződik, sőt ha az adatot kezelő szerv nem igazolja, hogy "a nyilvánosságra kerülés megzavarná az illetéktelen befolyástól mentes működését", tíz éven belül is ki kell adnia az információt annak, aki kéri.

Az Országgyűlés honlapján már jó ideje bárki szabadon böngészhet, sőt a parlamenthez benyújtott törvénytervezetekről azt is megtudhatja, ki terjesztette elő a javaslatot, hogyan érvelt elfogadása mellett, kik és hogyan - s milyen sikerrel - küzdöttek a szöveg bármilyen módosításáért. De vigyázat! Az itt fellelhető törvényszövegek nem egybeszerkesztettek, vagyis - hacsak nem új törvényről van szó - csupán a változó vagy új paragrafusokat tüntetik fel, nem pedig a teljes szöveget. Így még a jogászok is csak nehezen, a nem jogászok pedig talán egyáltalán nem igazodnak el bennük (lásd Adatkufárok című írásunkat a 61. oldalon).

A kormány vagy a tárcák rendeletei, valamint néhány fontos törvény a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a minisztériumok honlapján is föllelhetők, ám nincs egységes gyakorlata annak, ki mit, milyen tálalásban közöl, alig szerezhető információ arról, hogy a kormány egyes szervei éppen min dolgoznak. Az üvegzseb néven ismert törvénycsomag két évvel ezelőtti hatálybalépése óta a közfeladatot ellátó szervek sokkal kevésbé zárhatják el a költekezésükkel kapcsolatos adatokat, mint annak előtte. Minden állami szervezet honlapján megtalálható az "üvegzsebrubrika": a minisztériumoknál megtudhatjuk, hogy a vezetőik mikor hová utaztak, mennyiért telefonáltak, ezen túl azonban egymástól gyökeresen eltérőek és hiányosak az adatok. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján például hiába lelhető föl az idei közbeszerzési terv, ha hiányoznak a keretösszegek. Tételesen felsorolják viszont a nettó 5 millió forintos vagy a fölötti szerződéseket, igaz, csak kurta táblázatban.

Az önkormányzati törvény értelmében a helyi képviselő-testületek elé kerülő előterjesztéseket és még az ülésekről készült jegyzőkönyveket is megismerhetnék a választópolgárok, s a helyi rendeleteket - csakúgy, mint minden más jogszabályt - nyilvánosan kell kihirdetni. Erre hatékony eszköz az internet, ám az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetnek a megyei jogú városokat érintő vizsgálata nemrégiben azzal a megállapítással zárult, hogy a demokrácia helyi szervei alig élnek a világháló adta lehetőségekkel. A gyakorlat messze nem egységes. Míg a Dunakanyarban fekvő, mindössze 1117 lakosú Dömös képviselő-testületének nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyveket, illetve a helyi rendeleteket el lehet érni interneten, Kalocsa városának honlapján jobbára olyan adatokkal kell megelégedniük az érdeklődőknek, mint a polgármesteri hivatal elérhetőségei vagy a körzet műsorszolgáltatása.

A hatályos törvények alapján eddig fel sem merülhetett még a nyilvános tárgyalásokon elvben bárki által hallható bírósági ítéletek és az ügyiratok nyilvánosságra hozatala sem. Kedvező változásnak tekinthető az új törvény mellett Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének minapi nyilatkozata is, miszerint "nem tartja kizártnak", hogy az érdeklődők valamennyi bírósági döntéshez hozzáférjenek. Az ítéleteket szerinte is anonimizálni kellene, aminek föltételeit - tette hozzá - nem a bíróságoknak, hanem az államnak kellene megteremtenie.

"A közérdekű adatok nyilvánossága" persze nem merül ki a jogszabályok és a bírósági ítéletek közszemlére tételében: nagy kérdés, mennyit láthat "a köz szeme" a cégek, ingatlanok, adók és adósságok nyilvántartásából. A cégbíróságok adatai például elvileg nyilvánosak, a gyakorlatban mégis nehéz - vagy költséges - hozzájuk jutni. Aki személyesen meglátogatja az adattárakat, megnézheti, kijegyzetelheti, sőt le is fotózhatja a dokumentumokat - csak éppen egyet nem tehet, ami a legkézenfekvőbb volna: nem fénymásolhatja le őket. Ezt kérheti ugyan, ám az "erős terheltség" miatt egy hétig is eltarthat a dolog. A HVG fölvetésére, miszerint további másológépeket lehetne beállítani, Vágó Imre, a Fővárosi Cégbíróság elnöki bírója azzal válaszolt, hogy sok pénzt vontak el tőlük az utóbbi időben. Arra az ötletre, hogy akár egy magáncég is örömmel másolna drágán, de azonnal, az a válasz, hogy közokiratokat nem szabad másolócégekre bízni. Az áldatlan helyzet mindenesetre változik, ha lassan is. Az idén már minden kft és rt minden új bejegyzését digitalizálják, szeptembertől a világhálón is elérhetők lesznek a már digitalizált cégadatok, 2007-től pedig bárki elektronikusan lekérhet majd bármit. Arról nincs szó, hogy azonnal és ingyenesen be lehessen tekinteni a cégadatokba: a jogszabály értelmezésébe belefér, hogy e-mailünkre 15 nap elteltével, pénzért válaszolnak. Ha minden jól megy, az illetéktörvény várt módosítása legalább az ingyenességről gondoskodik majd.

Hiába mondja ki főszabályként egy 1997-es törvény, hogy az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, ugyanez a törvény számos korlátot is állít a megismerés elé. Mindenekelőtt érthetetlen módon különbséget tesz a személyes betekintés és a számítógépes böngészés között. Míg személyesen egy földhivatalban bármilyen tulajdoni lapot szinte teljes egészében (a személyi szám kivételével) bárki megtekinthet, s másolatot kérhet róla, az interneten való megismerés lehetőségét korlátozza a törvény. Tételesen fel vannak sorolva például a jegyzők, az ügyvédek és a bíróságok, mint akik kérhetik a hozzáférést az adatokhoz. Az engedélyekről a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) dönt. A Takarnet nevű hálózathoz való csatlakozás 62 500 forintba kerül, s egyelőre nincs is a teljes adatbázis számítógépen.

Adatvédelmi okokból hiányoznak róla a régebbi adatok, illetve a bejegyzések és széljegyzetek mögött álló, személyiségi jogi okok miatt nem nyilvános adásvételi szerződések - utóbbiak anonimizálása ugyancsak rengeteg pénzbe kerülne. A kérdés méregfogát úgy húzzák ki, hogy aki "valószínűsíti az ehhez fűződő jogi érdeket", az a jövőben betekinthet majd a szerződésekbe. "Olyanokról van szó, akik az adott ingatlanban tulajdont akarnak szerezni. A kutakodó kíváncsiak, köztük az újságírók továbbra is ki lesznek zárva e körből" - értelmezi a jogszabály várható változását Berczi Norbert, az ingatlan-nyilvántartást felügyelő FVM helyettes államtitkára. A tulajdonosok biztonságát erősítendő novembertől várhatóan már csak magukat igazoló személyeknek adnak ki tulajdoni lapot a földhivatalokban, és továbbra is csak helyrajzi számok, címek szerint. Aki jelenlegi és volt miniszterelnökök, kormánytagok vagy hírességek ingatlanjai után kutakodna, annak a jövőben is messzebb kell mennie az ingatlan-nyilvántartásnál.

Egyre nagyobb adattömeget tesz elérhetővé ingyenes honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Idetartoznak például a papíron is megjelent népszámlálási kötetek és a KSH számos más kiadványa. A hivatal azonban csak a már feldolgozott adatokat közli, adatbázisát nem teszi hozzáférhetővé. Ez nem is lenne könnyű, hiszen a KSH-ban egyrészt hihetetlen mennyiségű primer adat halmozódott fel az évtizedek során, másrészt adatvédelmi problémák merülhetnének föl. A számítástechnika ugyanis néha megsokszorozza az adatvédelmi gondokat, hiszen ma már aránylag semleges adatsorokból is létrehozható olyan adatbázis, ami sértheti az adatvédelmi vagy a statisztikai törvényt. A KSH várhatóan a közeljövőben nyit egy úgynevezett kutatószobát, amelyben - szigorúan ellenőrzött körülmények között, tudományos célra - érzékeny adatokhoz is hozzá lehet majd férni.

Az adóstatisztikák közérdekű adatok, ezeket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ki is adja az érdeklődőknek, de csak azonosíthatatlanul: név, cégnév nélkül. Az egyedi adózási adatok nyilvánossága teljesen ellentétes lenne a személyes adatok védelméhez való joggal. "Nem hiszem, hogy ez a jövőben változna, de még azt sem, hogy ez bárkinek a fejében megfordulna - mondja Tordai Csaba, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. - Mindössze annyit tehetek, hogy ellenőrzöm: az adott adózóhoz, legyen cég vagy magánszemély, valóban az általa megadott adószám van-e hozzárendelve. Ha minden jól megy, ezt nemsokára az interneten át is le tudom majd kérdezni."

Néhány nyugati országban nemcsak a rossz adózók, hanem a rossz banki adósok listája is szabadon lekérdezhető. Magyarországon, ha valaki legalább 90 napja a minimálbért meghaladó összeggel tartozik egy banknak, az értesíti erről a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt.-t, a BISZ-t. A többi bank a BISZ-től megtudja, hogy az illető szerepel a rossz adósok nyilvántartásában, de csak ennyit: a tartozás összegét és a késedelem idejét nem. Bár a bankok szeretnék ez utóbbi adatokat is megtudni, sok magánember pedig kíváncsi volna üzleti partnerének hitelképességére, az ombudsman ez ellen foglalt állást. Aki biztosat akar tudni, annak továbbra is meg kell kérnie reménybeli partnerét: hozzon friss igazolást arról, hogy nem szerepel a neve a feketelistán.

LŐKE ANDRÁS, PÁLMAI ERIKA,

RIBA ISTVÁN

Trend

Adatkufárok

Keresd meg, találd ki, rakd össze - ha pedig nem tudod, vagy nem akarod, akkor fizesd meg!