Magyarországon még alig akad példa arra, hogy valaki bíróságon akarja kikényszeríteni közérdekű adatok kiadását. Pedig az adatok gazdái néha már a per bejelentésétől is megijednek.

Jogász körökben is okozott némi meglepetést, hogy közérdekű adatok közlésének megtagadása miatt az Alkotmánybíróságot (AB) perelte be a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet. Az AB ugyanis - eddigi gyakorlatára hivatkozva - megtagadta, hogy kiadja nekik Hende Csaba (egykor MDF-es, most fideszes) országgyűlési képviselő beadványát, amely a büntető törvénykönyv kábítószerrel kapcsolatos rendelkezéseinek alkotmányellenessége mellett érvel. A TASZ szerint ez sérti a közérdekű adatok megismerésének jogát, s megakadályozza, hogy érdemi vitát lehessen folytatni fontos társadalmi kérdésekről. Ám a jogvédők nem elégszenek meg Hende indítványának megszerzésével, amely azóta tulajdonképpen megismerhetővé is vált, miután az AB megtárgyalta azt, s decemberi határozatában ismertette magát az indítványt is. A pert egyébként első fokon elvesztő TASZ-nak (a másodfokú eljárás május 5-én kezdődik) végső soron az a célja, hogy rászorítsa az AB-t eddigi adatkezelési gyakorlatának megváltoztatására. Erre egyelőre nem mutatkozik sok esély. Holló András, az AB elnöke az esetek többségében továbbra sem tudná elfogadni a teljes nyilvánosságot, mondván, a beadványokban olykor sértő és méltatlan kitételek is olvashatók (HVG, 2005. március 26.). Holló ugyanakkor elismeri, hogy ha egy parlamenti képviselő vagy más közszereplő kezdeményez normakontrollt, az teljes mértékben a nyilvánosságra tartozik. Ígérete szerint az ilyen beadványokat a jövőben nyilvánosságra hozzák, ha erre igény mutatkozik, s ha ezt maga az indítványozó nem teszi meg.

Ez csak az egyike volt a közelmúltban közérdekű adatok kiadása miatt indított pereknek. A Fővárosi Bíróság nyilvántartása szerint tavaly és az idén eddig összesen 18 hasonló tárgyú per indult - bizonyságot és információt csak a perek aktáiból lehetne szerezni, ezekbe viszont csupán a bíróság elnökének engedélyével lehetne betekinteni, amihez vagy az érintettek hozzájárulása vagy az ehhez fűződő jogi érdek igazolása szükségeltetne. Az, hogy valaki újságíróként a közt kívánja tájékoztatni, nem számít "jogi érdeknek", így csak azok az esetek kerülnek nyilvánosságra, amelyeket valamelyik közvetlen érdekelt ver nagydobra.

A Magyar Narancsról például tudni lehet, hogy jobb érdekérvényesítőnek bizonyult a TASZ-nál. A hetilap a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve Hiller István volt tárcavezető ellen indított pert közérdekű adatok kiadását kikényszerítendő, miután hiába kért tájékoztatást azokról a szerződésekről, amelyeket a tárca a Demján Sándor nevével fémjelzett TriGránit Rt.-vel kötött a 31,2 milliárdosból 100 milliárd forintos beruházássá változott budapesti Művészetek Palotájának építéséről és finanszírozásáról. Noha a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint a tárcának 15 napon belül ki kellett volna adnia a papírokat, a lap a november 24-én írt kérelmére még választ sem kapott. Decemberben a megismételt kérésre is csak annyit, hogy "az jogszabály-értelmezési kérdéseket vet fel", ezért az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérik. A szerkesztőség ekkor döntötte el, hogy perrel bírja rá a minisztériumot jogszabályban rögzített kötelességének betartására. A hírre válaszul a minisztérium nyomban közölte, hogy az üzleti titkokat nem tartalmazó szerződéseket bárki megtekintheti a tárca honlapján. Miután így a hetilap is hozzájutott a kért információkhoz, a bírósági eljárást megszüntették.

A tervezett per még nem indult meg, de "közérdekű adattal való visszaélés vétsége" gyanújával már nyomozást kezdett a rendőrség a Honvédelmi Minisztérium adatkezelése kapcsán. Az ügyben Bogád Zoltán, az Index munkatársa tett feljelentést. Ilyen ügy nem került a bíróság elé 2003 márciusa óta - de persze korábban sem, hiszen jogilag csak akkortól létezik a "visszaélés közérdekű adatokkal" nevezetű tényállás. Az internetes hírportál azért kifogásolja a tárca adatkezelési gyakorlatát, mivel nem kapott betekintést a minisztérium és a Centrál Mosodák Rt. között létrejött szerződésbe, hiába kért erre lehetőséget szóban és írásban is. A minisztérium közbeszerzési eljárás keretében szerződött a Leisztinger Tamás vállalkozó érdekeltségébe tartozó céggel, amit a tender vesztese megtámadott, s a szerződésekből - amelyekre október óta hiába vár Bogád - kiderülhetne az igazság az ügyben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának vegyes bűncselekményekkel foglalkozó alosztályán már meghallgatták a feljelentőt, és pillanatnyilag a honvédelmi tárcához intézett kérdéseikre várják a választ, hogy kiderüljön: egyáltalán ki az adatkezelő az ügyben.

PÁLMAI ERIKA