A termékeiket későbbi fizetés fejében értékesítő cégeknek pénzügyi biztonságot ígérő hitelbiztosítók számára különlegesen nehéz feladat a várható rizikók felmérése, hiszen ehhez ügyfeleik ügyfeleit kell "beárazniuk".

Bár csak augusztus utolsó napjaiban született meg a jogerős bírói végzés, hogy felszámolás indul a fogyasztási elektronikai cikkeket áruló Herta Kereskedelmi Kft. ellen, a hitelbiztosítók már a tavasszal bajt szimatoltak. "Mi áprilisban figyelmeztettük ügyfeleinket, hogy lehetőleg ne szállítsanak hitelbe e cégnek, mert baj van a fizetőképességével. Sajnos így is több mint 1 milliárd forintnyi szállítói követelés fagyott be a Hertánál" - mondta el a HVG-nek Vanek Balázs, a Magyarországon áruhitelek biztosításával foglalkozó Atradius Credit Insurance N.V. itteni fiókvezetője. Az Atradius egy holland-német hátterű hitelbiztosító magyarországi fióktelepeként működik, mint ahogy az ugyanebben az üzletágban tevékenykedő Coface Hungary is egy francia konszern osztrák tagjának itteni fiókja. De két belföldi székhelyű biztosítótársaság is akad a mezőnyben: az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Rt. és a Magyar Exporthitel-biztosító Rt. (Mehib).

Áruhitel-biztosítást azért kötnek a szállítók, hogy ne érje őket nagy kár, ha valamelyik vevőjük esetleg nem fizet. A többszereplős piacon azonban a kuncsaftok éppen abban nem válogathatnak, amiben valószínűleg a legjobban szeretnének: nem tehetik meg, hogy csak az igazán kockázatosnak tartott vevőik tartozására kötnek biztosítást. "A hitelbiztosítás lényege, hogy térben és ágazatok között is megosztja a kockázatot" - indokolja a biztosítók szigorát Varga Gábor, az Euler Hermes igazgatósági tagja. Azt megengedik, hogy egy-egy cég például csak a belföldi szállításaira vagy csupán egy adott országba irányuló exportjára kössön szerződést, ám a legkockázatosabbakat az exportpiacok közül sem lehet kimazsolázni. Ha egy hitelbiztosítónak egyszer sikerül megnyernie egy ügyfelet, többnyire annak teljes bel- és külföldi forgalmára kötik a biztosítást; a Coface például elvárja, hogy az legalább a szerződő forgalmának 70 százalékára kiterjedjen. A biztosító ellenben, saját kockázatelemzése alapján, kizárhat bizonyos, rizikósnak ítélt vevőkkel kötött üzleteket. "Nem a bizonytalanok teljes kiszűrése a cél - magyarázza Kozma András, a Hermes kockázatkezelésért felelős igazgatósági tagja -, csak a rizikó mérséklése." Az idei első félévben e társaság például 300 millió forintot pengetett ki a nem fizetők helyett.

A hitelbiztosítás lényege mégsem pusztán az, hogy a vevő fizetésképtelensége vagy fél évnél hosszabb késedelme esetén kárpótolja a szállítót. Azzal, hogy a biztosítók megszabják az egyes üzleti partnereknél megengedhető kinnlevőség maximumát - s hogy veszély esetén csökkentik e limiteket -, orientálják is ügyfeleiket, s ezzel mérséklik a későbbi kárt. Kár persze mindenképpen van, ha csődbe megy egy-egy korábbi vevő. Ha más nem, az önrész biztosan odalesz (általában 10-20 százalékos önrészre szerződnek; a mértéket, az adósok kockázata alapján, a biztosító szabja meg). De például a Murányi Kereskedőház Kft. esetében e károk mérséklését is szem előtt tartotta az Euler Hermes, s igyekezett nem belekergetni a gyors csődbe e nagy vevőt, hanem más szállítási feltételekről szóló tárgyalást javasolt, s kiterjedt üzleti kapcsolatai révén nyomást is tudott gyakorolni a kényszerhitelezőkre. Felszámolás esetén ugyanis a kereskedelmi hitelt nyújtók már nem sok jóra számíthatnak. "A hitelbiztosítás előnye az is - teszi hozzá Szabó Mikael, a Coface fiókvezetője -, hogy a megkívánt rendszeres jelentések révén a biztosító rászorítja ügyfeleit a kinnlevőségek figyelésére, a hatvan vagy kilencven napot meghaladó tartozások jelzésére, az adós felszólítására, s közreműködik a behajtásban." "A biztosítási díj mértéke - árulja el Vanek Balázs - a biztosítandó cég belső pénzügyi rendszerének, kinnlevőség-kezelésének színvonalától is függ: ha rend van a cégnél, alacsonyabb a tarifa."

Az ügyfelektől befutó jelentések is elemeivé válnak aztán annak az adatbázisnak, amelyet mindegyik hitelbiztosító a tevékenysége lelkének tart: az adós cégek fizetőképességének megítélését segítő adatbanknak. Ezeket az információs bázisokat a hivatalos forrásokon - a cégbíróságokon és a csődértesítőkből hozzáférhető adatokon - kívül az ügyfelek és szakértők táplálják. Elemük lehet például a mérlegadatok és a piaci helyzet értékelése mellett az a tapasztalat, hogy az illető vevő általában mennyi idő alatt fizeti ki a számláit, de olyasféle információ is, hogy valamely vezetője korábban már csődbe vitt egy másik céget.

Az Euler Hermesnél - tudta meg a HVG Kozma Andrástól - már nem támaszkodnak külső céginformáció-gyűjtő vállalkozásokra ebben a munkában, de nem is értékesítik az általuk összeszedett exkluzív adatokat: csak a náluk biztosított ügyfelek kortyolhatnak ebből a forrásból. Saját magyar információs cég (a Coface Intercredit) áll a Coface mögött is. A Mehib a Coface-csoport körül szerveződött, információs cégeket és biztosítókat összefogó Crédit Alliance-tól kapja a külföldi céginformációkat, a magyar vállalkozásokról pedig hazai céginformátoroktól (mint a Creditreform, a Dun & Bradstreet és a Credit Control) vásárol adatokat és értékeléseket, amelyeket kiegészít a maga által gyűjtött információkkal - tudtuk meg Dercze Zoltántól, a Mehib vezérigazgató-helyettesétől. Az adatok felhasználásával folyó kockázatelemzés - amely a limitek kialakításához vezet - szubjektív értékelést is tartalmaz; tükröződik benne például az adott ágazat konjunkturális helyzetéről és a menedzsmentről kialakított vélemény. A limitekhez indoklás is jár, ami tanulságos lehet a szerződő partner számára.

A limitmeghatározás egyébként - amelynek kiindulópontja a biztosítandó cég által megadott, vevőnként várható kinnlevőség - külön díj fejében végzett biztosítói szolgáltatás. Vevőnként és évente nagyjából 10 ezer forintért számítanak meg egy-egy ilyen bevizsgálást. E munka csak a nagyobb adósokra terjed ki; a 2-5 millió forinttal tartozó vevők esetében a biztosítók elfogadják az ügyfelük által megszabott limiteket, az ennél is kisebbekre pedig általában nem vonatkozik a biztosítás.

MAKARA KLÁRA

Trend

Szűk körre szabva

A hitelbiztosítási üzletág másfél évtizeddel ezelőtt, állami támogatással működő exporthitel-biztosításként...