Kevés Mozartot terveztek az idei salzburgi ünnepi játékokra, de nem ez volt a baj, hanem a sok sztár váratlan visszalépése.

A tavalyi jubileumkor feltálalt 22 Mozart-opera töménysége sokunk gyomrát megfeküdte - magyarázta a HVG-nek az új salzburgi fesztiváldirektórium tagja, Markus Hinterhäuser, miért is száműzték szinte teljesen Mozartot az idei programból. A szokásos matinékoncerteket és a Figaro házassága operát leszámítva az öthetes műsorfolyam a "csak semmi Mozart" jegyében zajlik. Viharokat azonban az kavart, hogy a publikumcsalogató énekeshírességek sorozatban mondtak nemet a salzburgi ünnepi játékoknak.

Nem jött el a sértődött Neil Shicoff amerikai tenorista, aki úgy érzi, méltatlanul bántak vele a bécsi operaigazgatói pályázaton (HVG, 2007. június 23.). A bolgár származású mezzo, Vesselina Kasarova egy lábsérülés miatt beteget jelentett. Sőt hiába voltak tele a város kirakatai az ünnepelt álompáros, Anna Netrebko és Rolando Villazón fotóival, ők is lemondták fellépéseiket: a spanyol tenor hangja nem győzte a sorozatos koncertek megterheléseit, ezért most hosszabb pihenést javasoltak neki az orvosok, az orosz-osztrák szopráncsillag pedig heveny gégehurutjára hivatkozott. A késői lemondás miatt Helga Rabl-Stadler direktóriumi elnök asszony nem tudott uralkodni érzelmein, és megbízhatatlannak bélyegezte Netrebkót. Valamelyest mentette a helyzetet, hogy Pergolesi Stabat materjét végül nem kellett kivenni a programból, mert sikerült megfelelő beugrót találni a német Christine Schäfer személyében, aki Cherubino-alakításával tavaly egyébként is leénekelte Netrebkót. Vegyes érzelmeket keltett Salzburgban a hír, hogy Netrebko rövidesen visszanyeri csúcsformáját, fellép Kölnben, és németországi turnéjának további szerepléseit sem mondja le, csak épp Salzburgot hagyta ki.

"Ügyelnünk kell arra, hogy szakácsok maradjunk, és ne legyünk pincérek" - utalt a tanulságokra egy salzburgi közönségtalálkozón Jürgen Flimm intendáns. Azaz nem elég "fölszolgálni" az éppen arra járó nagy művészeket, hanem tudatosan kell formálni a fesztivál programját. Bár az is lehet, hogy tanulság nincs: a direktóriumban profi zenészként helyet foglaló egykori zongoraművész, a koncertprogramokért egy személyben felelős Markus Hinterhäuser pusztán kivédhetetlen pechszériának titulálta a történteket. Igaz, az talán őt is meglephette, hogy a francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon sem énekelt Haydn Armida című operájában, a máris világszerte ünnepelt német Diana Damrau pedig - meghűlésre panaszkodva - nem lépett színpadra Mozart Figarójának harmadik estéjén Susanna szerepében.

A változó hangulatot érzékelteti, hogy most minden csöndes maradt a Festspielhaus környékén, pedig azelőtt napközben lépten-nyomon autogramokat osztogató sztárokba botlott az ember. Ezúttal az énekesek és dirigensek fellépéseik másnapján már utaztak is tovább. "Épp ezt nem engedhetjük meg, mert Salzburg nem megállóhely, nem holmi átjáróház, hanem ma is az első" - üzent a művészvilágnak Flimm. Bezzeg Herbert von Karajan idejében az énekesek még a salzburgi nyári játékokhoz igazították a naptárukat.

Igaz, a salzburgiak sem bőkezűek a közönség kedvenceivel. A legkiválóbbak sem kapnak többet egy este 12 ezer eurónál, ami majdnem 40 százalékkal kevesebb a boldog karajani nyolcvanas évek gázsijánál. Miért is törekedne hát bárki Salzburgba, ha másutt a többszörösét is megkaphatja ugyanazért a teljesítményért, legyen az az angliai glyndebourne-i, a skóciai edinburghi vagy éppen a németországi baden-badeni fesztivál, nem is szólva a nagyszabású szabadtéri operashow-k még ennél is busásabb tiszteletdíjairól?

A súlyos fertőzésként terjedő sorozatos lemondásokat tetézte, hogy ezúttal elmaradtak az izgalmasan újszerű operarendezések, egyedül Philipp Stölzl vérbeli karneváli hangulatot árasztó Berlioz-interpretációja volt kivétel (indító képünkön). Azon is el kellene morfondírozniuk a játékok idén nyáron debütált új urainak, hogy aligha helyes döntés az operai vastapshoz szokott énekeseket olyan apró szerepekben felléptetni, mint Berlioz Benvenuto Cellini című operájának Ascaniója vagy Csajkovszkij Anyeginjének Gremin hercege, amelyre Ferruccio Furlanetto olasz sztárbasszistát szerződtették. A csillagokat főszerepekben kell felkínálni, enélkül aligha tartható fenn a publikum érdeklődése. A presztízsveszteség pedig anyagi krízishez is vezethet. Ha nem sikerül elérni, hogy növeljék a 12 millió eurós állami támogatást (lásd Játékpénzek című írásunkat), és ha a szponzorok sem emelik adományaikat, akkor - mondta a HVG-nek Markus Hinterhäuser - hiába adnak el egyetlen szezonban az operákra, koncertekre és színielőadásokra együttesen mintegy negyedmillió jegyet, az előrejelzések szerint 2009-re a fesztivál akár másfél millió eurós deficittel is számolhat.

Az akár a lemondások fesztiválja címre is sikerrel pályázó idei játékokat azonban az új direktórium baljós startja ellenére sem kell temetni. Fellépett a hűségéért ezúttal tartományi kitüntetéssel is honorált Plácido Domingo, továbbá az ismert énekesek közül Peter Seiffert tenor, Thomas Hampson és Gerald Finley baritonok, valamint két szoprán, a már említett Christine Schäfer és Dorothea Röschmann. Állta a szavát Daniel Barenboim is, aki az Anyegin-előadások mellett több estén dirigálta a jórészt saját kezdeményezésére 1999-ben életre hívott - fiatal palesztin, más arab és izraeli muzsikusokból álló - Nyugat-keleti Díván zenekart is. Barenboim volt a mindenes, a fesztivál mentőangyala, aki nemcsak vezényelt és zongorázott, hanem a zenei műhelyeken, amolyan vérbeli bernsteini módon, a műveket is ismertette. Művészi alázatból is példát mutatott, amikor leült kottát lapozni a Waltraud Meier mezzoszopránt kísérő huszonéves palesztin zongorista mögé.

Jó ötletnek bizonyult a kevésbé ismert Schumann-műveket is felvonultató ciklus és az alig ismert 20. századi olasz zeneszerző, Giacinto Scelsi darabjait bemutató hangversenysorozat. Zajos ünneplésben volt része a két Beethoven-szonátaestet adó Perényi Miklósnak és Schiff Andrásnak. Nem mellesleg kiugrások is akadtak: a máris új Netrebkónak kikiáltott lettországi szopránt, a Teresát megformáló, rendkívül bájos és tehetséges, mindössze 28 éves Maija Kovalevskát hatalmas ovációban részesítették a Berlioz-opera végén. Felfedezték maguknak a salzburgiak az Anyegin Tatyjanáját alakító orosz Anna Samuilt is, a Barenboim vezette berlini Staatsoper oszlopos tagját, aki az idén már a New York-i Metropolitanben és a milánói Scalában is fellépett. Az augusztus végi fesztiválzárásig Salzburgba várják az Izraeli Filharmonikusokkal Zubin Mehtát, a Berlini Filharmonikusokkal pedig Sir Simon Rattle-t, továbbá Gidon Kremer hegedűművészt is.

Jövőre Bartók lép Mozart helyébe - árulta el a HVG-nek a kortárs zene elkötelezett híveként is ismert Hinterhäuser. Tizenhárom év után Salzburgban újra színre kerül a Kékszakállú, és elhangzik a magyar zeneszerző sok más műve is. Előadják azért Mozart Don Giovanniját és Dvorák Rusalkáját is, a többi opera viszont még titok.

LINDNER ANDRÁS / SALZBURG

Monitor

Játékpénzek

Tavaly 70 millió eurót kasszíroztak a salzburgi szállodák és vendéglők, ennyi volt a város és környéke közvetlen...