szerző:

Több milliárd forintnyi betétet fizet majd ki az Országos Betétbiztosítási Alap a múlt héten bedőlt Közlekedési Hitelszövetkezet károsultjainak, a betéteseket azonban tulajdonosi felelősség is terheli.

Az Általános Közlekedési Hitelszövetkezet (ÁKH) pénzpiaci súlya az egy ezreléket sem éri el, felszámolása mégis a második legnagyobb kártalanítás lesz az 1993 óta létező betétbiztosítás történetében. Mintegy 3,3 milliárd forint összegű betét fagyott be a szövetkezetnél az után, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) február 11-én visszavonta engedélyét és kezdeményezte a felszámolását. A betéteseket kártalanító Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) utoljára 1999-ben finanszírozott milliárdos összeget, amikor a bezárt Reálbankban lévő megtakarításokért állt helyt (lásd táblázatunkat).

Egy tavalyi törvénymódosítás alapján a hitelszövetkezettel szemben fennálló betét- és kamatköveteléseket – 20 munkanapon belül – személyenként 50 ezer euróig, február 11-ei árfolyamon 13,567 millió forintig fizeti majd ki az OBA. A kifizetés nem okoz gondot, 85 milliárd forint gyűlt össze a banki díjfizetésből töltekező alapban, ahova a pénzintézetek betétállományuk 0,02 ezrelékét utalják át évente – ezt, mint minden más banki költséget, végső soron az ügyfeleken verik le.

A betétállomány felmérését már megkezdte az OBA csapata, de egy hétbe beletelik, míg kiderül, hogy a csaknem 840 kuncsaft követelését teljes egészében lefedi-e az OBA-garancia, vagy sem – mondta a HVG-nek Székács Gábor ügyvezető. A fennmaradó követelésekért elvben az állam kezeskedik, 2008. október elején ugyanis – a bankcsődökkel fenyegető pénzügyi válság küszöbén – korlátlan állami garanciát jelentett be Veres János akkori pénzügyminiszter a banki betétekre, amit továbbra is fenntartanak, erősítették meg a Pénzügyminisztériumban. A bizalomerősítő lépés azonban csak elvi deklaráció egy törvényben, a konkrét szabályozás hiányzik. A jogi feltételek megteremtésén a hitelszövetkezet csődje óta már dolgoznak a tárcánál, az idő azonban szorít. A hivatalos tájékoztatás szerint ugyanis törvénymódosításra lenne szükség, a parlament viszont utoljára jövő hétfőn ül össze a választásokig.

A jogi problémákon túl egyéb aggályokat is megfogalmaztak a pénzügyi tárcánál. „Más megvilágításba helyezi a dolgokat, hogy a hitelszövetkezetek csak a tagjaikat hitelezik, és csak tőlük fogadhatnak el betétet. Vizsgálni kell tehát a tagok, azaz a tulajdonosok felelősségét is” – árnyalta a képet Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője. Azt, hogy pontosan mit, nem részletezte, de utalt rá, hogy a hitelszövetkezet többek között a vissza nem fizetett hitelekbe bukott bele, ezért a tagok betéteit össze kellene vetni esetleges lejárt tartozásukkal.

Ezt a munkát a kártalanítás előtt az OBA is elvégzi, ami részben magyarázhatja, miért gyorsult fel hirtelen a pénzkiáramlás a hitelszövetkezet bezárása előtt. Piaci pletykák szerint ugyanis kiszivárgott a PSZÁF-engedély visszavonásának terve, ezért egyes tagok gyors kármentésbe kezdtek. Bár a szóbeszédet nem erősítették meg sem a felügyeletnél, sem az OBA-nál, utóbbi szakértői utaltak rá, könnyen elveszhet a betétesek bizalma ott, ahol a működési problémák olyan súlyosak, hogy felügyeleti biztosnak kell rendet teremtenie. Márpedig az ÁKH-nál január 18-án Major Antal biztos vette át a hatalmat, és törölték a meglévő igazgatósági tagok, Bakos Endre, Mihályka Imre, Marczinka Tamás, Fodor István és Gura Éva képviseleti jogát. Már a háttérbe került igazgatóság is a rendteremtés szándékával foglalta el a posztját 2009 derekán. A 270 millió forintos jegyzett tőkéjű ÁKH-nál ugyanis a 2008-as 26 milliós negatív eredmény után 2009 első öt hónapjában további 38 millió forint mínusz keletkezett. A veszteség növekedését azonban nem sikerült megállítani.

Tőkepótlás helyett viszont néhányan inkább tőkekivonásban jeleskedtek. Erre utal, hogy a PSZÁF 2010 januárjában nemcsak a veszteségek miatt meggyengült tőkehelyzet május 31-éig való rendezését írta elő, hanem megtiltotta a tulajdonosi részjegyek visszavásárlását és – néhány kivétellel – a hitelkihelyezést is. A szövetkezet pénzügyi helyzete azonban – talán éppen a betétkivonás miatt – gyors ütemben romolhatott, mert a múlt héten fizetésképtelenség-közeli helyzetet regisztrált a PSZÁF, ezért – a betétesek érdekében – becsukatta a boltot.

A Volán cégcsoport és 136, többségében Volán-alkalmazott magánember által 1995-ben alapított hitelszövetkezet közúti közlekedési vállalatok, mezőgazdasági kisvállalkozások és magánszemélyek kiszolgálására jött létre, de a szabályok szerint csak az lehetett kuncsaftja, aki részjegyek vásárlásával tulajdonosává is vált. A 2009-re csaknem háromezresre hízott tagság zöme azonban nemigen foglalkozott azzal, hogy mi történik az ÁKH-nál, holott a PSZÁF csaknem minden évben megállapított valamilyen szabálytalanságot, és többször is tőkepótlást indítványozott, sőt 2002-ben Kovács János ügyvezetőt személyesen is felszólította a jogszabályok betartására.

A közgyűléseken azonban a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a több ezer tagból legfeljebb néhány százan, elsősorban Adony környéki mezőgazdasági vállalkozások alkalmazottai képviseltették magukat. A valóságban valószínűleg csak néhány tucatnyian, többek között a vállalkozások vezetői döntöttek a legfontosabb kérdésekben.

„Itt is az volt a probléma, mint a szövetkezeteknél általában: nem működött a demokratikus kontroll” – magyarázta a bukás okát a HVG-nek egy pénzintézeti befektető, aki szerint az eset bizalmatlansági hullámot indíthat el. Ezt megelőzendő meg kellene erősíteni a megmaradt négy hitelszövetkezetet: a Széchenyit, a Tiszántúlit, a Szentesit és a Mecsekkörnyékit. A támogatás forrása az 1994-ben létrehozott hitelszövetkezeti intézményvédelmi alap lehetne, csakhogy a hitelszövetkezetek díjbefizetéséből fenntartott alap vagyona a HVG információi szerint csupán százmillió forintos nagyságrendű, ami aprópénz a szükséges tőkeinjekcióhoz. Ezért a tagságnak kellene nagyobb áldozatot hozni vagy befektetőt találni. Egyikre sincs sok esély.

PAPP EMÍLIA