A belga királyi pénzverde öteurós ezüstérme, a belga posta bélyegblokk és -sorozat kibocsátásával, a brüsszeli...

A belga királyi pénzverde öteurós ezüstérme, a belga posta bélyegblokk és -sorozat kibocsátásával, a brüsszeli képregénymúzeum pedig időszaki kiállítással emlékezik meg a Hupikék törpikék (franciául: les Schtroumpfs) születésének 50. évfordulójáról. A fehér sipkás, kék bőrű manószerű lények 1958. október 23-án tűntek fel először a belga Spirou képregénymagazin hasábjain. A Peyo művésznéven publikáló, akkor 30 éves brüsszeli Pierre Culliford képregénysorozatában, a Johan et Pirlouit (magyar fordításban: Janó és Bibice) egyik epizódjában léptek színre először a törpikék, eredetileg a középkori Európában játszódó történet mellékszereplőiként. A Peyo meghatározása szerint háromalmányi termetű, sajátos nyelven beszélő lények hamarosan önálló életre keltek, és 1960-tól külön albumokban is megjelentek: az első 16 még Peyo életében, a művész 1992-es halála után további hét pedig már fia, Thierry Culliford közreműködésével. A képregények meglepő sikere nyomán rajzfilmek is készültek Belgiumban, de a Hupikék törpikék azután hódították meg a világot, hogy 1981-től az amerikai NBC tévécsatorna vetíteni kezdte a Hanna-Barbera stúdió rajzfilmjeit, amelyekben új figurákkal is bővült az angolul smurfökre keresztelt manók közössége. A több mint négyszáz epizód és a ráépülő egyéb szórakoztató termékek, játékok és emléktárgyak sokasága a világ talán legismertebb és legnézettebb európai rajzfilmhőseivé tette Peyo kék lényeit.