Biztosabb parlamenti mandátumokhoz, ugyanakkor a Magyar Polgári Párt bedarálásához vezethet a romániai magyar pártok között formálódó választási szövetség.

Véget érhet Erdélyben a magyar pártpluralizmus: a márciusban bejegyzett Magyar Polgári Párt (MPP) előtt csak olyan lehetőségek állnak, amelyek ellehetetlenüléséhez vezethetnek. Az őszi romániai parlamenti választásokra készülve a Szász Jenő vezette szervezetnek még a napokban döntenie kell, elfogadja-e az ellenfél, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ajánlatát, amely szerint a szövetség neve alatt futhatnak az MPP jelöltjei is. Ha nem sikerül a megegyezés, a román választási szabályok miatt egyetlen képviselői helyre sem lesz esélye az új pártnak.

Az MPP legnagyobb problémája, hogy nincs zsarolási potenciálja. Az RMDSZ a Szászék által képviselt szavazók nélkül is be tud kerülni a bukaresti parlamentbe. Az idén debütáló választási törvény ugyanis tartalmaz egy olyan kitételt, amelyet csak "lex RMDSZ"-ként emlegetnek a román politikai életben. Az általános szabály szerint csak egyéni választókerületekben lehet mandátumot szerezni, de kizárólag annak a pártnak, amely legalább a szavazatok 5 százalékát megszerzi (ha ez országos összesítésben nincs meg, akkor még az a jelöltje sem nyer mandátumot, aki abszolút többséggel győzött egy választókerületben). Egyetlen kivétel azonban van: ha egy párt hat képviselői és három szenátori kerületben győz, akkor mentesül az 5 százalékos szabály alól. Erre a kisebb pártok közül csak az RMDSZ-nek van esélye, egyes számítások szerint ennyi képviselői és szenátori helyet már a Maros és Szatmár megyei magyar többségű választókerületekben megszerezhet a párt, nem kell a Kovászna és Hargita megyében erős pozíciókkal rendelkező MPP kegyeit keresnie.

Az RMDSZ ennek tudatában nyugodtan várhatta az MPP ajánlatát. Mint kiderült, az utóbbi választási koalícióban gondolkodik, ezt azonban az RMDSZ kapásból elutasíthatta, mert a koalícióknak 8 százalékot kellene elérniük, ennyi pedig a magyaroknak együtt sem jönne össze, az pedig a törvény alapján nem világos, hogy a "lex RMDSZ" kiskapuja vonatkozik-e koalíciókra. A szövetség vezetője, Markó Béla szerint nem kockáztatják meg, hogy egy későbbi bírósági jogértelmezés miatt megsemmisítsék a párt választási eredményeit.

Az RMDSZ ellenajánlata az idei önkormányzati választások eredményeiből indult ki. A magyar szavazatokból 85 százaléknyit szereztek meg Markóék, 15-öt az MPP, amelynek ezért a szövetség ilyen arányban kínált biztosan befutó helyet. Ezt megtoldották azzal, hogy az MPP képviselői pártjuk színeiben ülhetnek majd a román parlamentben, s - egyes stratégiai kérdéseket kivéve - nem lesz rájuk kötelező a frakciófegyelem sem. Ezt az ajánlatát az RMDSZ július utolsó szombatjáig volt hajlandó tartani, ám az MPP ezt egészen a múlt hét végéig elutasította. Aztán egy nappal a határidő lejárta után mégis elfogadta, kockáztatva azt, hogy ez az MPP önállóságának végét jelentheti, a párt könnyen az RMDSZ számos platformjának egyike lehet a jövőben.

Nagy nyomás nehezedett az MPP vezetésére, hiszen Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő mindenáron a megegyezést kereste. Tőkés megfogalmazásában kategorikus imperatívusz a magyar pártok közös indulása, s Markóval való többszöri tárgyalását eredményesnek érezve, elfogadásra ajánlotta az RMDSZ javaslatát az MPP vezetésének. A július közepi hagyományos tusnádfürdői találkozón két tűz közé került a megegyezést a legkategorikusabban elutasító MPP-elnök. Tőkés mellett ugyanis Orbán Viktor Fidesz-elnök is megegyezésre szorította Szászt, akinek kampányában személyesen is részt vett a tavasszal.

Orbán nem túl elegáns elsasszézása Szász mellől az utóbbi években fagyos Fidesz-RMDSZ-viszony rendezésének első lépése is lehet, de nem kizárt, hogy ehhez Orbánnak Canossát kell járnia. Ugyanis nemcsak a pártjában kell meggyőznie a Szász támogatójaként fellépő Kövér Lászlót, de a szövetséggel és Markóval is tisztázni kell viszonyát. Az RMDSZ-elnök idén kifejezetten Orbán miatt nem ment el Tusnádfürdőre, mint nyilvánvalóvá tette, először rendezni kell a viszonyt a tavaszi helyhatósági választásokon ellenük teljes vehemenciával kampányoló Fidesszel.

Az RMDSZ megegyezési készsége mindezek után meglepetés volt. Azt persze nyilvánvalóan érzik a szövetség vezetői, hogy az erdélyi magyar közvélemény mindenekelőtt képviseletének egységét szeretné látni, s az önkormányzati választásokon való alacsony részvételük annak is tulajdonítható, hogy sok volt a választóknak a pártok között vérre menő harc. Az RMDSZ-t tárgyalási készségében az is erősíthette, hogy láthatóan le tudta választani Tőkést az MPP-ről, s ezek után az sem elképzelhetetlen, hogy a püspök jövőre RMDSZ-színekben induljon az európai parlamenti választásokon. Az MPP képviselőinek parlamentbe való bejuttatása ugyanakkor - immár az RMDSZ belső ellenzékeként - stabilizálhatja az önkormányzati választásokon várakozásokon alul szereplő pártot, hiszen állandó alternatívát tudnának felmutatni, a nagypolitikában is hallathatnák a hangjukat, ki tudnák építeni pártszervezeteiket, infrastruktúrájukat. Kérdés persze az is, hogy az eddig vehemensen RMDSZ-ellenes MPP támogatói hogyan fogadnák, ha Szászék hirtelen beállnának Markóék mögé.

Nem kizárt azonban, hogy az MPP-elnök napjai meg vannak számlálva, akár lesz megegyezés, akár nem. Szász pozíciója jelentősen meggyengült az önkormányzati választások következtében, miután személyesen is komoly vereséget szenvedett a Hargita megyei tanács elnöki posztjáért folytatott küzdelemben. Az esetleges megegyezés előtérbe állíthatja pártjának kompromisszumokra hajlamosabb vezetőit.

Az MPP eddigi sikertelensége nem tesz jót az erdélyi magyar politikai életnek. Az RMDSZ ugyanis rugalmatlan, vezetői rétegében megcsontosodott, oligarchikus párttá vált, amely teljes ellenőrzést gyakorol a kisebbségnek juttatott pénzek felett is. Az ellenpárt felbukkanása azt a reményt keltette, hogy demokratikusabbá válik az erdélyi magyar politikai aréna. Az MPP várható bedarálása viszont jó időre elveheti ezt az esélyt.

RIBA ISTVÁN

Társadalom

Koalícióverziók

A határon túli magyarok nagy többsége továbbra sem politikai értékpreferenciája, hanem etnikai mivolta alapján szavaz.