Szórakoztató volt hallgatni az egyik olimpia kajak-kenu versenyeinél, hogy a kommentátor szerint egyik nap a szembeszél, másik nap pedig a hátszél okozott hátrányt a magyar versenyzőknek. Majd a versenyek utolsó napján gyászos hangon közölte a riporter: végünk van, szélcsend van a pályán! Hasonló benyomás keletkezik az emberben, amikor arról hall, mennyire sújtja a vállalatokat a devizaárfolyam erősödése vagy gyengülése (aminél nyilván már csak a változatlan kurzus lenne rosszabb).

Tavaly ősszel értesülhettünk arról a meglepő hírről, hogy sok magyar vállalatot érint hátrányosan a gyenge forint, mert fedezeti ügyleteik balul ütöttek ki. A dolog egyre nagyobb hangsúlyt kap, mióta sokan úgy állítják be, hogy a veszteségek oka elsősorban a vállalatok rendkívül előnytelen „fedezeti ügyleteiben” keresendő. Utóbbiak közül kiemelkedik a profitmax nevű szerződés, amely valójában határidős ügyletek sorozata: a vállalat minden hónapban forintra cserél adott mennyiségű devizát mondjuk 255-ös árfolyamon azzal, hogy a bank kiszállhat az ügyletből, ha egy előre meghatározott összegnél többet veszít, az ügyfél viszont nem. Bár ez a konstrukció nem tűnik valami vonzónak, mégis több mint száz vállalkozás és módos ügyfél kötött ilyen szerződéseket.

De miért ugrottak bele a vállalatok efféle megállapodásokba, ha ennyire nem érte meg? Néhány exportáló vállalat nyilván a forint további erősödése ellen próbálta bebiztosítani magát. Csakhogy a profitmax ebből a szempontból nem ideális, egy egyszerű opciós ügylet például jobb, mert nem hordoz magában spekulatív elemeket. A profitmax vonzereje az volt, hogy ingyen kínálták, szerződéskötéskor nem kellett érte fizetni. A legtöbb cég feltehetőleg a szolid nyereséget látta benne, a hatalmas rizikót viszont nem mérte fel.

Az utóbbi hetekben az érintettek megtalálták a bűnbakot: a bankokat. A milliárdokat vesztő, állami tulajdonban lévő Bakonyerdő Zrt. igazgatóságának elnöke például jó erkölcsbe ütköző magatartás miatt és további hét jogcímen tervezi beperelni a cég bankjait. Nógrádi Péter és Zalán Tibor ügyvédek a profitmax ügyletek felfüggesztésére kérték a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, mondván, a bankok nem tájékoztatták megfelelően az ügyfeleket arról, milyen kockázatosak ezek az ügyletek.

Ez azonban a felelősség elkenése és valószínűleg az állami beavatkozás kilobbizásának a kezdete. Egy nagyvállalat pénzügyi vezetőjének képesnek kell lennie arra, hogy ezeket a kockázatokat magától megértse, a bank által kínált szerződést hazavigye, elolvassa, értelmezze. Tisztában kell lennie azzal, hogy a bankok nem kínálnak ingyenebédet, hiába állítja ezt a reklámanyaguk. Ha egy szakember mégis ilyen alapvető hibát követ el, akkor ezt nem korrekt ráfogni a banki ügyfélszolgálatosra, mondván, az nem magyarázta el elég részletesen, hogy a devizaopciók kockázatosak (és a drogok is károsak az egészségre, éééértem?), vagy nem töltettek ki tesztet, hogy ezt megértette-e. Egy vállalat pénzügyi vezetőjének ez munkaköri kötelessége. Kitől várhatjuk el, hogy tisztában legyen mindezzel, ha nem tőle?

A „bankok nem tájékoztatták rendesen a vállalatokat” típusú érvelés ráadásul jogtalanul próbálja meglovagolni azt a – valóban súlyos – problémát, hogy a bankok kétségtelenül nem informálták tisztességesen a lakossági ügyfeleket a devizahitelek és más termékek kockázatairól. Valóban nagy baj, hogy a lakossági ügyfelek meglehetősen kis része értette meg azt, hogy a bankok jelentősen emelhetik a kamatokat mindenféle indokkal; ráadásul azóta sem sikerült elérni, hogy ez átláthatóan történjen. A PSZÁF-nak és a törvényalkotónak erre a problémára kellene koncentrálnia, nem pedig az elvileg megfelelő végzettséggel rendelkező pénzügyi vezetők tájékoztatásának javítására.

A probléma következményeit amúgy is kezelnie kell majd az államnak: a milliárdokat vesztő állami vállalatokat nyilván majd az adófizetők pénzéből segítik ki. A válságos időkben pedig az amúgy jól működő magánvállalatokat sem hagyhatják csődbe menni némi devizaspekuláció miatt. De ha már az adófizetők állják a számlát, akkor legyen világos, hogy kiknek köszönhetik ezt a meglepetést.

MURAKÖZY BALÁZS

(A szerző közgazdász)