Börtönbüntetést kockáztat szeptembertől az a szülő, aki nem hajlandó végrehajtani egy gyermekelhelyezési perben született, láthatásról szóló bírói döntést. A módosítástól az igazságügyi kormányzat azt reméli, a szülők rákényszerülnek a megegyezésre.

Egyéves szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közmunkával büntethető az, aki megakadályozza, hogy a bíróság vagy egy hatóság által rábízott kiskorú gyermekkel a másik szülő kapcsolatot tartson - szeptember 1-jétől ez a szankció abban az esetben, ha valaki az előírt láthatást annak ellenére nem teszi lehetővé, hogy emiatt már pénzbírsággal sújtották. A büntető törvénykönyv (Btk.) ez irányú szigorítását egy módosító csomag részeként elsősorban szocialista szavazatokkal júliusban fogadta el a parlament.

A szankciók keményítését - amely egyébként nem váltott ki különösebben heves vitát a T. Házban - az Igazságügyi Minisztérium (IM) azzal indokolta, hogy a szülők egyre gyakrabban hagyják figyelmen kívül a közös gyermekkel kapcsolatos hatósági vagy bírósági döntéseket. Márpedig a gyermek egész életére kiható károkat okozhat, ha megakadályozzák, hogy az anyjával és apjával is találkozhasson, ezért indokolt a büntetőjogi fenyegetettség - érvelt az IM. Más kérdés, hogy a szülők közötti kapcsolatot mennyiben javíthatja, ha egyiküket börtönbe zárják, s ez miként hat a gyermekre - amire a törvényjavaslat vitájában Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője is kitért. A Fidesz-MPSZ nevében felszólaló Gyimesi József pedig arról igyekezett - sikertelenül - meggyőzni képviselőtársait, hogy kössék életkorhoz a szankciót: egy 14 éves vagy annál idősebb gyereket ugyanis szerinte nem lehet megakadályozni abban, hogy találkozzon azzal, akivel akar; ahogy arra sem lehet kényszeríteni, hogy találkozzon azzal, akivel nem akar. A bevezetendő büntetést azonban ő nem találta túlzottnak.

A módosítás nyomán végső soron akár börtönbe is kerülhet Platonov Miklós debreceni gimnáziumi tanár. Hiába született ugyanis - igaz, nem jogerős, ám azonnal végrehajtható - bírói döntés arról, hogy szeptember 2-án vigye Ukrajnába 4 éves lányát, Nikolettát, s ott egy hétvégére adja át az ukrán állampolgárságú édesanyának, ezt nem tette meg. A férfi - mint mondta - ugyanis nem kockáztatja meg, hogy elvált felesége „barátai" mégis beváltsák fenyegetéseiket, s tényleg eltörjék kezét-lábát, vagy ami még rosszabb, úgy eltüntessék Nikolettát Ukrajnában, hogy soha nem akad a nyomára.

Idén májusig nem volt vita a szülők között a gyermek elhelyezéséről: 2001-ben kötött házasságuk 2003. novemberi felbontásakor egyezséget kötöttek arról, hogy Nikoletta az édesanyjával él majd Ukrajnában, s az apa kéthetenként meglátogathatja. „Megígérte, hogy megfelelően gondját viseli, ezért mentem bele az egyezségbe" - nyilatkozta a HVG-nek Platonov. De szerinte nem így lett: kislánya egyre soványabb s ápolatlan lett, s úgy tudta, anyja többször is magára hagyta őt. Mikor legutóbb szüleivel ment lányát meglátogatni, a gyereket betegen találta, miközben volt felesége éppen szórakozni indult.

Ezek után döntött úgy Platonov, hogy pert indít a gyermek elhelyezésének megváltoztatására, a Debreceni Városi Bíróságtól pedig azt kérte, a végleges döntés meghozataláig, ideiglenes intézkedésként, nála helyezze el a kislányt. Az erről szóló döntés május végén megszületett, miután az apa által beidézett tanúk vallomásai alapján a bíróság úgy ítélte meg, a 4 éves kislány ápolatlan, gondozatlan, testi fejlettsége nem a korának megfelelő, az apánál töltött idő alatt viszont sokat fejlődött szellemileg és testileg egyaránt. Csakhogy az egyébként kedvező döntés értelmében az apának és lányának kellett volna minden második héten Ungvárra utaznia, így biztosítva láthatást az anyának, aki csak vízummal utazhat Magyarországra. Platonov fellebbezett a döntés ellen, s így tett korábbi felesége is, aki közjegyző által hitelesített dokumentumokkal igazolta, a gyermek rendszeresen járt óvodába, mindig tiszta és rendes, továbbá pszichológiai és fiziológiai fejlettsége a korának megfelelő. Munkahelyéről pedig jellemrajzot is becsatolt, amely szerint ő „pozitív személyiség". „Platonov Jelena főiskolai végzettségű, szintén gimnáziumi tanár, korlátozás nélküli kapcsolattartást biztosított volt férjének, aki most képtelenségeket magyaráz" - mondta a HVG-nek az anya ügyvédje, Szilvási Ágnes. Szerinte egyébként éppen az apa bizonyította be az elmúlt hetekben, hogy alkalmatlan a gyereknevelésre, hiszen ő az, aki az ítélet ellenére nem adja át a kislányt az anyának. Az ügyben másodfokon eljáró Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál az anya talált meghallgatásra, az új körülményekre is tekintettel hatályon kívül helyezték az elsőfokú végzést, és új eljárás lefolytatására kötelezték a városi bíróságot.

Augusztus elején megszületett az újabb döntés, ám nem sokat segített a helyzet megoldásában. Miközben elutasították az apa korábbi ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelmét, a továbbiakban az anya kapcsolattartását szabályozták, éppen úgy, mint az első végzésben - vagyis a kislányt kéthetente Ukrajnába kell vinni. Zeke László, az apa ügyvédje minél többször olvassa a végzést, annál biztosabb abban, hogy elírták az első - a kérelmet elutasító - mondatát. Ezzel együtt újra megfellebbezték a végzést, s megpróbálják elérni, hogy ne az apának és a gyereknek kelljen utaznia. Szilvási szerint viszont nem vitás, hogy a döntés alapján a gyereket át kell adni az anyának. Ami pedig az anya láthatásának szabályozását illeti, szerinte ez annak következménye, hogy a bíróság kényszerűen tudomásul vette azt az egyébként jogellenes helyzetet, hogy a kislány pillanatnyilag az apjával él.

Az IM évente negyven-ötven hasonló esettel találkozik, vagyis olyan gyermekelhelyezési vitával, amelyet az súlyosbít, hogy az egyik szülő nem magyar állampolgár - mondta a HVG-nek Kondorosi Ferenc, a tárca közigazgatási államtitkára. Szerinte ezek kivétel nélkül „nagyon szerencsétlen ügyek", mert nehéz azt elfogadtatni a vitatkozó felekkel: ha a két szülő nem tud egymással megállapodni, a jog sem ad számukra megoldást. Az IM csak a jogellenesen külföldre vitt gyermekek Magyarországra hozatalában és a külföldön élő gyermekekkel kapcsolatos láthatási ügyekben tud segédkezni, ám az esetek nagy többségében mire a másik államban végrehajtható határozat születik, óhatatlanul sérülnek az érintett gyerekek jogai, márpedig éppen ez az, amit el kellene kerülni. Kondorosi szerint hiába dolgoznak felkészült jogászok a tárca nemzetközi magánjogi főosztályán, egy gyereket nem „rabolhatnak vissza" külföldről, ahogy a magyar szülők szeretnék. A most hatályba lépett Btk.-módosítás nyomán egyébként nem tart attól az államtitkár, hogy tömegével kerülnek majd börtönbe elkeseredett szülők, azt remélik, hogy e kemény szankció kilátásba helyezése rákényszeríti a szülőket arra, hogy maguk találják meg a megoldást.

PÁLMAI ERIKA